Diósgyőri vár belső udvar építés: rekonstrukció, tervekkel és vitákkal
Egy újabb mérföldkő a vár életében. A páncélok, kardok, ruhásládák, amelyek az elmúlt években a királyi udvar életéről meséltek, elhagyták a Diósgyőri várat. A vár dolgozói gondosan előkészítették kétéves pihenésüket, majd megfeszített munkával elszállították. De mintha a középkori lépcsők, magaslatok ragaszkodtak volna hozzájuk, próbára tették a költöztetők kitartását és erejét… Már üres termekben sétálunk, melyeket újra beleng a kíváncsisággal fűszerezett várakozás.
2021 nyarán, nyolc évvel az első nagyszabású rekonstrukciós építkezések után egy újabb történelmi pillanat előtt állunk. A királynék vára tovább épül és szépül. Mi fog történni? Szeretett várunk hamarosan új arcát mutatja meg nekünk. A Belső vár rekonstrukciójának II. üteme lehetőséget teremt a vár csonka részeinek visszaépítésére, mely szerkezeti és állagmegóvási céllal történik, továbbá a tervezett beruházás hozzájárul a vár belépési pontjainak - ezzel befogadó képességének - növeléséhez. Mindez elengedhetetlen annak hosszú távú működéséhez, továbbá segíti a megvalósított turisztikai attrakció üzemeltetését, hasznosítását.
A projekt keretében megvalósuló Külső vár (a vizesárok és a belső vár közötti terület) fejlesztése biztosítja a turisztikai látványelemek megvalósítását a projektben. A projektelemnek részét képezi a Külső vár tereinek rekonstrukciója, funkciókkal való megtöltése. A fejlesztés központi eleme egy személyre szabott élményséta, amely a valóságos fizikai terekben interaktív eszközökkel teszi lehetővé különféle korok felelevenítését. Bemutatásra kerül továbbá a vár építészettörténete is annak évszázadokon átívelő építési - romlási - újjáépítési folyamatát megjelenítve. …addig is találkozzunk a Lovagi Tornák Terén!
A belső vár és külső vár állapota a terveken
A királynék vára egyelőre nem fogad látogatókat. Mégis arra buzdítunk mindenkit, látogasson el hozzánk ez idő alatt is. Legyen tanúja egy vár különleges „újjászületésének” és fedezzen fel egy másik varázslatos helyet is! A vár szomszédságában található hatalmas arénát, a Lovagi Tornák Terét, ahol koncertekkel, színházi előadásokkal, fesztiválokkal, történelmi játékokkal fűszerezzük a nyarat. A miskolci IVS második üteméről szóló sorozatunk folytatásaként mutatjuk be a diósgyőri vár rekonstrukciójának Cséfalvay Gyula és Szekér György által készített engedélyezési tervét.
A Diósgyőri Vár bemutatását tervező alkotók - építész és művészettörténész - ennél is tovább gondolkodtak: az építészet élményszerűségét a tér bemutatásában akarják megragadni. Véleményük szerint a tér az, amely leginkább megidézi a kor gondolkodásmódját - ahogy azt vallják sokan, építészettörténészek és filozófusok egyaránt. A terv első változatát a tervtanács műemlékvédelmi szempontból elhibázottnak, fikciókra hagyatkozónak, túlzóan historizálónak tartotta, és nem javasolta engedélyezésre. A jelenleg bemutatott változat a hitelesség és az élményszerűség közti ingatag pallón egyensúlyoz.
Az építészeti rekonstrukció és a romok közti viták
A diósgyőri vár királynői birtok volt, kiépítése az egész középkoron át folytatódott, és végeredményképpen a korában a legmagasabb színvonalat képviselte a maga műfajában. Az opponensi vélemény szerint: „…az egyetlen, amely a maga korában, e tárgyban született „csúcs-építészetet" - lásd analógiaként a párizsi Louvre elpusztult középkori épületét - megközelíthette. Értelmetlen, történelmietlen, de szemléletes: minek kellene állni a diósgyőri vár helyén ma, ha elmaradásunk a világtól ma is csak annyi lenne, mint akkor volt.”
A vár erődítése az 1526-os mohácsi vész után kezdődött meg. Építéséről kevés forrás áll rendelkezésre, alaprajzok a 16-17. századból származnak. Felmérések 1870-től kezdődően maradtak ránk, feltárást 1930 óta végeznek. A rekonstrukció mikéntjéről a tervezők úgy vélekednek, hogy annak egyik lehetséges módja a harmonikus illeszkedés - a szakember úgyis észreveszi, mi az újkori hozzáépítés, a laikusnak pedig nem feltétlenül az a fontos. A rom karakterét eddig is meghatározó négy torony közti kétszintes épületszárnyakat különböző mértékben visszaépítik. Az északi szárnyban maradt meg a legtöbb nyom, itt a gótikus boltozatú lovagtermet teljes egészében helyreállítanák, a déli szárnyban két szinten múzeumi funkciót helyeznének el, a keleti szárnyban a falmaradványok alapján teljes egészében rekonstruálnák a kápolnát, a legkevesebb adattal szolgáló nyugati szárnyban a vendéglátó funkciók kapnának helyet. Ezzel a megoldással zárt várudvar jönne létre, ahol további rendezvények tarthatóak. Ahol lehet, eredeti, vagy azzal analóg helyükre kerülnének vissza a kutatás során fellelt töredékek, a lovagterem esetében a kőszerkezeteket megkülönböztetett felületkezeléssel újra faragnák.
A megoldás a tervezők szándéka szerint a védőépület és a rekonstrukció között igyekszik egyensúlyt teremteni a funkcionális igények szem előtt tartásával. Az opponensi vélemény négy kérdésre keresett választ a tervvel kapcsolatban: szolgálja-e a felújítás a maradványok jó, jobb állapotban való fennmaradását? Ad-e több hiteles ismeretet? Hogyan teszi mindezt? Jobban szolgálja-e az épület a „megrendelő" közösséget? A tervtanács tagjai e pontokban egyetértettek.
A rekonstrukció részletei: mi kerül vissza, mi marad el
A hosszú vitában a megoldások közül a több hitelesítéssel és a korabeli anyaghasználat betartásával operáló elképzelések kerültek előtérbe. A déli és keleti szárnyakban található részletek visszaépítéséről, a kápolna rekonstrukciójáról és a toronysisakok eredeti megoldásairól született eltérő álláspontok, melyeket a tervtanács vitájában vitattak meg. A zárható kérdések közé tartozik, hogy a tetők megmozgatását javasolják-e vagy sem, és hogy a kápolna rekonstrukciójának stílushűsége mennyire legyen meghatározó. A műemlékvédelem jelen lévő szakemberei (Okrutay Miklós, Nagy Gábor) a tervet az előző változathoz képest jelentős előrelépésnek ítélték. A másik álláspontot Ritoók Pál képviselte, aki ragaszkodna ahhoz, hogy csak olyan részleteket építsenek vissza, ahol a fikció kizárható. A terv tanácsi állásfoglalásában ez utóbbi nézetek mérlegelése is megjelenik.
A tervezők célja, hogy a romok megőrzése mellett a rekonstrukció lehetőleg funkcionálisan is érvényes legyen: a visszaépített terek lehetővé tegyék a múzeumi vagy közösségi funkciók befogadását, miközben megőrzik a romokra utaló, romos jellegzetességeket. A lakóterek és az udvari terek kombinációja révén a látogatókati élményben tágabb kontextust kapnak a középkori élet felidézéséhez. A terv ezt a kettősséget - hitelesség és élmény - igyekszik kiegyensúlyozni, de a viták jelei tovább élnek a műemlékvédelem és a közönség igényei között.
Gyakorlati következtetések és várható megvalósítás
A megvalósítás során a falmaradványokról sok helyen leolvasható a csatlakozó szerkezetek helye és formája. A részletek szerint a relikviákat helyenként visszaépítik, más helyeken pedig jelzésszerű elemekkel utalnak a korra. A nagyterem rekonstrukciója különösen vitatott rész, mivel az ablakok és keretek rekonstrukciója esetében ellentmondások és bizonytalanságok merültek fel a források alapján. A belső terek muzeológiai elrendezése azonban hagy némi kívánnivalót maga után: a középkori kiállítási koncepciót több kritikával szemlélik egyes szakemberek, mivel a jelenlegi installációk nem mindegyike tükrözi hűen a korabeli környezetet. Ennek ellenére a tervezők szerint a belső terekre jellemző hangulat és a történelmi sávok visszaállítása jól mutatja be Nagy Lajos korabeli királyi rezidenciájának pompáját.
Jelenleg a belső vár rekonstrukciója a II. ütemben zajlik, a tervek szerint részben visszaépített kápolna, nyugati kapuk és a több szintes udvar látványos elemei adják meg a látogatói élményt. A külső vár felújításával középkori kertészeti elemeket és teraszokat álmodnak újra, miközben a látogatói útvonalak és a bemutatóterek összhangja biztosítja a fenntartható üzemeltetést. A projekt tartalmazza a térstruktúra visszaépítését, a látványelemeket és a használhatóságot egyszerre figyelembe vevő megoldásokat.
Végül megállapítható: a Diósgyőri vár komplex rekonstrukciója - a hitelesség, az élmény és a közösség szolgálata közötti egyensúly igényével - egy hangsúlyos vita keretében, de a tervtanács jóváhagyási javaslatával közelebb kerül a megvalósításhoz. A tervek szerint a legalább a torony- és udvari tömbök visszaépítése, a kápolna és a belső terek korszerű szolgáltatásai hozzájárulnak ahhoz, hogy a vár hosszú távon fenntartható kulturális központ legyen.
Az utóworke, a kapu- és ablakrekonstrukciók mellett a földszinti kiállítótermek, a lovagterem és a várkápolna felújított terei integrált kiállítási és rendezvényi funkciókkal szolgálják a látogatókat. A felújítás a történeti értékek megőrzését és a modern közönségigények kielégítését egyaránt szem előtt tartja.
Az építészet története és az új élményalapú bemutatás összekapcsolásával a látogató a középkori gondolkodásmódot is érzi majd, miközben megismeri az épület megőrzésének aktuális dilemmáit és az ütemtervet, amely a belső udvar és a külső vár funkcionális és esztétikai egységét teremti meg. A megértéshez szükséges részletek, tervek és viták ennek a folyamatnak finom nyelvű dokumentumai: a múltra és a jelenre egyaránt reflektálnak.
| Elem | Jelen állapot | Várt hatás |
|---|---|---|
| Belső vár ütem II | Visszaépítés részleteinek felvázolása | Hiteles tér- és közlekedési rendszer; interaktív elemek |
| Külső vár területek | Kertészeti rekonstrukció, teraszok | Középkori látvány és rendezvények |
| Lovagterem | Bizonytalan ablakkeretek és keret-stílusok | Hiteles 14. századi térérzet |
Ismeretterjesztő videók és friss fotók bemutatják, hogyan áll most a felújítás: a homlokzati elemek helyre kerülése, a gyilokjáró konzoljainak telepítése, a belső vár csillagboltozatai felé haladó munka. Emellett a vlogok és cikkek segítenek megérteni a romok rehabilitációjának kompromisszumait és a közönség igényeinek megfelelő megoldásokat.
tags: #diosgyori #var #belso #udvar #epites