Önkormányzati lakások Ferencvárosban: helyzetkép és kilátások
A Budapest IX. kerületében, Ferencvárosban található önkormányzati lakások helyzete összetett képet mutat, amelyben a fejlesztések és a rehabilitációs igények egyaránt szerepet játszanak. A kerület lakóépületeinek egy része jelentős felújításra szorul, míg más területeken modernizáció és új építés zajlik.
A Drégely utca 12. lakóépületének problémái
A Drégely utca 12. szám alatti épület lakói régóta várnak sorsuk jobbra fordulására, de jelenleg úgy tűnik, hiába. Emberhez nem méltó körülmények között kénytelenek élni: düledező falak, patkányoktól hemzsegő pince, csótányok, poloskák, salétromos falak, valamint mindent beborító gomba- és penésztelepek jellemzik az otthonukat. Az épület és a benne lévő lakások önkormányzati tulajdonban vannak. A kerület vezetése 2021-ben szakértői vélemények alapján úgy döntött, hogy le kell bontani a Drégely 12-t, de ez a mai napig nem történt meg.
A lakások nagyjából fele már üresen áll a házban, ezekbe nem is költöztetnek új lakókat, hiszen az eredeti terv az volt, hogy rövid időn belül lebontják a rettenetes állapotban lévő épületet. Szintén problémát jelent, hogy szintenként közös mosdó van, és a lakások többségében nincs mellékhelyiség.
Annak érdekében, hogy az épület ne dőljön össze, több helyen aládúcolták a lépcsőházat. A két részre osztott gang hátsó részéből lehetett régen a cselédlépcsőn keresztül lejutni a pincébe, ezt teljesen ki kellett támasztani, nehogy összeomoljon. A lakók szerint többször is patkányok másztak elő a pincéből, emiatt több helyen csapdát állítottak a rágcsálóknak.
Gégény Péter, a körzetért felelős fideszes politikus elmondta, hogy a bérházban jelenleg nagyjából ötvenen élnek, és ez a környéken lévő legrosszabb állapotban lévő épület. Állítása szerint Baranyi Krisztina polgármester megígérte, hogy lebontják az épületet, és az ott élőket a kerület jobb állapotban lévő lakásaiba költöztetik. Ez volt a kerület vállalása, azonban semmi sem történt.
Gégény szerint a polgármesterék először a járványra, majd a „kormányzati elvonásokra” hivatkozva késleltették a kivitelezést. Szavai szerint az önkormányzatnak több milliárd forintja van félretéve, amiből meg lehetne oldani a bontást.
Az ott élők közül többen is arról panaszkodtak, hogy a bérlakásokban lévő állapotok miatt lettek betegek, egyikük asztmás rohamokat tapasztalt. A lakások többségében, beleértve az egyik ott lakóét is, rendszeresen vannak csótányok, amit elviselhetetlennek tartanak.
Az itt élők átlagosan 10-15 ezer forintot (plusz rezsi) fizetnek az önkormányzatnak a lakhatásért. Az egyik lakó elmesélte, hogy nem sokkal a látogatás előtt egy kislányra majdnem ráesett a vakolatból egy jókora darab.
Több lakásba is beengedést kaptunk, ahol áldatlan állapotok uralkodnak: súlyos beázások, penész és gomba lepte el a plafonokat. Az egyik emeleten lakó idős nő azt mondta, lyukas az eresz és ömlik a lakásába a víz. Másikuk, Marika azt mesélte, hogy már több mint fél évszázada lakik a házban, a lakásában nincs mosdó, és önköltségen építtetett be egy zuhanytálcát. Állítása szerint, ahol modernebb bejárati ajtók vannak, azokat mind önköltségen szereltették be a bérlők.
Közbiztonsági problémák a Drégely utcában
A Drégely 12. a drogosok egyik kedvenc területe lett, a lakók szerint többször kellett már a rendőröket kihívni, ugyanis a gangra rendszeresen bemerészkednek a függők. Betörniük nem kell, mert a helyiek arról panaszkodnak, hogy az utcafronti ajtó évek óta nem működik, állandóan nyitva van, bárki bármikor bemehet.
A lakók panaszaira reagálva az önkormányzat beszereltetett egy nagy vasrácsot a belső gang előtti falra, azonban a lakók szerint kulcsot nem kaptak hozzá. Éjszaka nem mernek sokszor vécére menni - panaszkodták.
A kerület lakásállományának általános helyzete és fejlesztési tervek
Takács Máriusz önkormányzati képviselő elmondta, hogy a Drégely utca 12. szám alatt lévő épület bontása mellett az érv nem az volt, hogy olyan rossz állapotban van. Állítása szerint a ház maga meglepő módon szerkezetileg nincs annyira vészes állapotban, még akár fel is lehetne újítani. Azonban a kétudvaros megoldás annyira szörnyű, hogy a bontás a legcélszerűbb, és semmi szín alatt nem szabad megtartani egy ilyen épületet.
Az épület bontásának elmaradására vonatkozó kérdésre a képviselő jelezte, hogy a házak állapotát műszaki állapot alapján rangsorolta a kerület. Információi szerint jelenleg négy-öt épület kiürítése zajlik. Egyszerűen ez a ház még nem került sorra.
Nagyságrendileg kétmilliárd forintba kerül egy önkormányzati tulajdonban lévő ház kiürítése, ledózeroltatása vagy felújítása. Ferencvárosban nagyjából hatvan olyan önkormányzati bérház van még, amit vagy bontani, de legalább felújítani kell.
A politikus jelezte, minden fórumon azt sürgeti, hogy ezekkel az épületekkel történjen valami, mert saját szemével látja, milyen állapotok uralkodnak belül. Mindenhol azon lobbizik, hogy a Drégely utca 12. legyen a soron következő.
Bár pontos számokkal Takács nem tudott szolgálni, hogy az idei évben mennyi pénz lesz a tömbrehabilitációra, bízik benne, hogy el lehet különíteni erre pénzt, „de sajnos más házak is vannak a sorban, melyek rosszabb műszaki állapotban vannak”.
A Mandinernek az önkormányzati képviselő jelezte, tervben van egy olyan megoldás is, hogy megváltják a bérlők részére a lakásokat, amennyiben nem tudnak számukra cserelakást biztosítani, mivel lecsökkent a bérlakásállomány Ferencvárosban.
Adatigénylés és jogi háttér
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) alapján kérések érkeztek a Ferencvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalához. Ezek a kérések piaci alapon bérbe adott és adható üres lakások számára, utca, házszám és négyzetméter szerinti bontásban, valamint a polgármester rendelkezésére álló kiadható lakások számára vonatkoztak.
Az adatigénylések teljesítéséért az Infotv. 29. § (3)-(5) bekezdései alapján költségtérítés megállapítására nincs mód, amennyiben az adatigénylés elektronikus másolatban és elektronikus úton történik. Ha az adatok kiadása a kért módon lehetetlen, és iratmásolatok másolásához és kézbesítéséhez kapcsolódóan költségtérítést állapítanának meg, úgy előzetes tájékoztatást kértek.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) állásfoglalása alapján a jelen adatigénylés az Infotv. 29. § (1b) bekezdése alapján nem tagadható meg, mivel tartalmazza az adatigénylő nevét és elérhetőségét.
A lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokat a 30/2020. (X.13.) számú önkormányzati rendelet tartalmazza. A pályázatok elbírálásával kapcsolatban jogorvoslatnak helye nincs. A pályázat eredményét az önkormányzat honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin teszik közzé.
Kilences - Ferencvárosi Önkormányzat 2026. február 19-i képvselő-testületi ülés
Ferencváros fejlődése és kihívásai
Ferencváros, Budapest IX. kerülete az egyik leglátványosabban fejlődő terület a fővárosban. Az utóbbi másfél évtizedben szembeszökő átalakulás indult meg, modern, új épületek nőttek ki a földből.
A kerületben egyetemi városrészekről is beszélnek, mivel az ország négy legnagyobb egyeteme található részben vagy közvetlen környezetében. Ugyanakkor Ferencváros még mindig tele van ellentmondásokkal. Miközben szépül, folyamatos a tennivaló az önkormányzati tulajdonban maradt lakóépületek rehabilitációjában és korszerűsítésében.
A kerület érintett a folyó és a város kapcsolatának fejlesztésében, valamint a Ráckevei-Soroksári Duna-ág rehabilitációjában. A főváros déli kerületei - Ferencváros, Pesterzsébet, Kispest, Csepel - együttműködnek a déli Duna-hidak és a közúti főhálózat fejlesztésében.
A 19. században a kerület lakott részei iparosok és kereskedők településeivel jöttek létre. A háború utáni időszakban a lakáshiány megszüntetése érdekében lakótelepeket építettek.
A történeti városrészek állami bérlakásait fizikai leromlás jellemezte. A lakáshiány enyhítésére panelházakat létesítettek. A vasúton túli, külső városrészeken a szocialista iparfejlesztés gyárai közé szorult lakóházcsoportoknál is megmutatkoznak a zárványosodás, a szegregáltság jelei.
A legkritikusabb folyamatok az úgynevezett Dzsumbujban zajlottak, amelynek felszámolása jelenleg is tart.
A lakások java része állami tulajdonban volt. A történeti városrészben a szanálások miatt még az átlagosnál is alacsonyabb volt a karbantartások színvonala, a felújítások évtizedeken át elmaradtak.
A belső Ferencvárosban valamivel kedvezőbb a régi építésű lakások műszaki állaga, részben a lakóházakká átalakított egykori paloták miatt. Az önkormányzat korlátozta a lakásprivatizációt, úgynevezett tilalmi listát állított fel.
Jelenleg az önkormányzati tulajdonban maradt épületek, épületcsoportok képezik a kerület legrosszabb lakásállományát. A kerületnek még mindig vannak olyan lakóházai, ahol mintegy 70% a komfort nélküli lakások aránya.
A középső Ferencvárosban 1992-ben megkezdett komplex, értékőrző városmegújítási akciót jelen pillanatban is folytatják. A rehabilitációs program folyamatos végrehajtása, a bontások és a felújítások miatt megszűnő lakások bérlőinek elhelyezésére az önkormányzat lakásokat is vásárol. Az önkormányzati lakóházak egyharmadát sikerült felújítani eddig.
A József Attila lakótelepen még 1118 önkormányzati lakást kell felújítani. A József Attila lakótelepen, illetve a belső Ferencvárosban található a legtöbb magántulajdonú lakás.
A lakóépületek elektromos hálózatai sok esetben egyidősek az épületekkel, és nem felelnek meg a mai igényeknek. A hetvenes években a Vágóhíd működése idején nem volt megfelelő a szűrés, és a csatorna rendszeresen eldugult. A Fővárosi Csatornázási Művek kicserélte a szóban forgó csatornavezetéket.
Az 1970-es években sok lakás lett bekapcsolva a gázellátásba, s ezzel együtt elvégezték a kémények bélelését is. A rendszerváltást követően az önkormányzat komoly összegeket fektetett abba, hogy a még gázellátás nélküli épületekbe bevezessék a gázt.
A rehabilitálandó, felújítandó épületekben nagyon rossz állapotúak a kémények, ezért részben újraépítik őket, illetve a fűtési módnak megfelelően kibélelik. A felújítás során a lakások fűtése, illetve használati melegvíz-ellátása vagy egyedileg, vagy központilag történik.
A split klímák elhelyezésének külön szabályai vannak, engedélykötelesek, és műemléki, illetve helyi védett homlokzaton egyáltalán nem lehet elhelyezni ezeket a készülékeket. Az elkövetkező évtizedekben az épületgépészek számára nagy kihívást jelenthet majd a lakások hűtésének megoldása úgy, hogy közben az építészetileg, illetve műemlékileg védett épületek jellege ne sérüljön.
A kerület lakosainak száma 57 000, nappal - főként az egyetemekre járó hallgatók miatt - akár 70 000-re is duzzadhat ez a létszám.
| Tevékenység | Leírás | Státusz/Megjegyzés |
|---|---|---|
| Adatigénylés | Piaci alapon bérbe adott és adható üres lakások száma, utca, házszám, négyzetméter szerint. Polgármester rendelkezésére álló kiadható lakások száma. | Az Infotv. alapján indított eljárás. |
| Drégely utca 12. | Lakóépület állapota: düledező falak, patkányok, csótányok, penész. | Tervezett bontás 2021 óta nem történt meg. |
| Lakásállomány rehabilitációja | Számos önkormányzati bérház felújításra vagy bontásra szorul. | Folyamatos folyamat, rangsorolás alapján zajlik. |
| Fejlesztések | Modernizáció, új épületek, egyetemi városrészek kialakítása. | A kerület látványosan fejlődik. |
| Infrastruktúra | Felújításra szoruló elektromos hálózatok, gázvezetékek, kémények. | Több épületben már megtörtént a korszerűsítés. |
tags: #dregely #utca #onkormanyzati #lakas #ferencvaros