Miért olyan magasak a fõvárosi telek- és lakásépítési költségek és mit mondanak róla az adatok?
Egy korábbi cikkünkben számoltunk be róla, hogy az elmúlt három év alatt több mint háromszorosára nőtt a lakásépítési kedv, európai összehasonlításban így csak Máltán és Írországban volt tapasztaltak nagyobb növekedést. A kiadott építési engedélyek száma mellett azonban az építési költségek is jócskán megemelkedtek, 2017-ben még 229 ezer forint volt országosan az egy négyzetméterre jutó nettó építési költség a családi házaknál és 237 ezer forint a többlakásos társasházaknál, a KSH adatai alapján.
Budapesten 2017-ben egy négyzetméternyi új családi ház építése nettó 268 ezer forintot tett ki, míg ugyanez a szám a többlakásos társasházaknál nettó 255 ezer forint volt, vagyis 20-30 ezer forinttal több, mint az országos átlag. Országos szinten, ha nem is jelentős, de érezhető különbség van az egyes megyékben jellemző árak között. A családi házaknál (a társasházak építésénél szintén) a legkedvezőbb költségek Somogy megyében voltak, ahol már 212 ezer forintos - áfa nélkül számolt - négyzetméteráron fel lehet építeni egy házat, ami mintegy 20 százalékkal kedvezőbb, mint Budapesten.
Bár a családi ház építése esetén a legmagasabb költségek Budapesten voltak (nettó 268 ezer forint/m2) meglepő eredmény, hogy a társasházak költségei Fejér és Békés megyében voltak a legmagasabbak (266 ezer forint/m2), ezt követte Heves megye és csak azután következett Budapest. Miért nem Budapesten a legdrágább a társasházak építési költsége? Szokatlannak számít, ha lakáspiaci ár nem a fővárosban a legnagyobb, főleg ha egy olyan tételről van szó, aminek jelentős részét teszi ki a munkaerőköltség. Az MNB által megkérdezettek elmondása szerint nagy általánosságban igaz, hogy az építési tevékenység költsége fele-fele körüli részben tevődik össze építőanyag- és munkaerőköltségből, de az aktuális feladat bonyolultságától, élőmunkaigényétől függően valamelyik költségtényező részaránya megnőhet.
A lakások építése kézimunka- és irányításigényesebb feladat, így a lakásprojektek esetében a munkaerőköltség magasabb aránya jellemző. A kérdésre adott választ az adatok összetétele adja. Megkeresésünkre Székely Gáborné, a KSH lakásstatisztikai osztályvezetője elmondta, hogy a becsült építési költségeket 28 épülettípusra készítik el egyenként, az aktuális munkabér- és anyagárakat tartalmazó költségterv alapján. Ezek ténylegesen felépült ingatlanok, a területi különbségeket pedig nem annyira a költségek (anyagár, munkabér, gépbérlés, stb.) eltérései magyarázzák, hanem inkább a lakásépítés területenként eltérő összetétele. Ha az adott időszakban az egyik megyében más minőségi összetételű lakások épültek, akkor az az átlagos építési költségekben is visszaköszön.
Nagy különbség lehet az egy- és a többlakásos épületek fajlagos költségei között a méretgazdaságosság miatt, de az épületek minőségi összetétele is hat az eredményekre. Ez okozhatja azt, hogy a társasházak esetében nem a budapesti építési költségek voltak a legmagasabbak, itt ugyanis jellemzően nagyobb lakásszámú projektekre van szükség, mint a vidéki településeken. Székely Gáborné lakásstatisztikai osztályvezető KSH A KSH általa vezetett osztályán állítják össze a lakáspiaci mutatószámokat és végzik az ezekhez kötödő módszertani fejlesztéseket. Köztük a legutóbbi a KSH lakáspiaci árindexének és a hozzá kapcsolódó adatközlések...
Azóta ez csak több lett Kiss Gábor, a Metrodom Kivitelező Kft. ügyvezető igazgatója 2018 tavaszán 10-30 százalékos anyag-, illetve munkabér-emelkedésről számolt be. "Jelentős mértékben növekedtek a kivitelezési költségek, az anyagár átlagosan évente körülbelül 10 százalékos mértékben növekszik, de a munkabér ennél jóval nagyobb ütemben nő. A különböző szakterületeken eltérő mértékben változik a munkabér, valahol 10-30 százalékos, de számos területen 50-80 százalékos emelkedést lehet megfigyelni." Kiss Gábor ügyvezető igazgató Metrodom Kivitelező Kft.
Így tehát a 2017-es nettó országos 230-240 ezer forintos négyzetméterenkénti lakásépítési költségek minimum 20 százalékkal (ha a munkaerőköltségek magasabb arányt képviselnek a lakásépítésnél) de összességében akár 30-40 százalékkal is nőhettek 2018-ra. A legóvatosabb 20 százalékos növekedéssel és az áfával együtt számolva tehát, a tavalyi évben már 350-365 ezer forint volt a négyzetméterenkénti építési költség egy magánszemélynek, egy családi ház esetében. Ahogy ez az Építőipari Költségbecslési Segédlet 2018-as kiadásában is szerepel, - miszerint egy átlagos minőségű családi ház kulcsrakész kivitelezési költsége négyzetméterenként 360 ezer forint - kisebb igényszinttel 5-10 százalék ebből lefaragható, a felső határ azonban a csillagos ég.
Az, hogy magánszemély általi építtetésről beszélünk azért fontos tényező, mert ebben az esetben az anyag-, és munkaerőköltségek ugyan 27%-os áfával számolandóak, viszont igénybe vehető - bizonyos feltételek teljesülése esetén - áfa-visszatérítés 5 millió forintig. Ezzel szemben, ha valaki megvásárolja egy kivitelezőtől akár a családi házát, akkor az áfa visszaigénylésére nincs lehetősége, viszont ha 2018. november 1-ig létrejött az építési engedély, akkor a végső nettó értékesítési ár még a kedvezményes 5%-os áfával növekszik, 27% helyett.
Ehhez jön még a telek ára. Az építési költségek mellett a telekár is egy jelentős részét teszi ki egy új lakóingatlan árának, és a hazai ingatlanpiac felívelésével együtt ezek is egyre magasabb árakon cseréltek gazdát. Ugyanakkor az is igaz, hogy jókora eltérések vannak nemcsak az ország egyes részei között, de akár a fővároson belül is. Egy tavalyi cikkünk alapján 2018 elején, Budapesten a külső kerületeknél a telkek négyzetméterára körülbelül 20 ezer forinttól kezdődött, haladva a központi részek felé viszont bőven 100 ezer forint feletti telekárakra lehetett számítani. A vidéki nagyvárosokban pedig a fővárosi külső kerületekhez hasonló telekárakkal lehet számolni.

Vannak még egyéb költségek? A korábbi adatok, a szakértők szerint becsült éves anyag-, és munkaerőköltség növekedésének a becslése, illetve az átlagos telekárak alapján már jó közelítés adható, hogy vajon mennyiből építhető fel egy családi ház. Egy társasházi építkezés abból a szempontból komplexebb, hogy a telek és az építési költégek mellett még jó sok költségtétel felmerülhet. Futó Gábor, a Futureal-csoport alapító társtulajdonosa egy korábbi, tavaly év végi interjújában arról számolt be, hogy: Egy lakóháznál már 500 ezer forintos kivitelezési költségek kezdenek elterjedni eladható négyzetméterre számolva, ami az elmúlt egy évben nőtt meg 400-450 ezer forintról ekkorára. Ehhez hozzájön még mondjuk 50 ezer forint telekár, 100 ezer egyéb költség (tervezés, értékesítés, marketing, menedzsment stb.), ami már 650 ezer, és még egy fillért sem keresett rajta a fejlesztő. Erre jön a 27 százalékos áfa, így már 825 ezer forintnál járunk (egy garázzsal együtt).
Néhány évvel ezelőtt még nem hittük volna el ezt az árat. Ha a fejlesztő ezen még keresni akar 15-20 százalékot 4-5 év alatt, akkor 950 ezer-1 millió forintért kellene értékesítenie egy négyzetméternyi új lakást egy átlag projektben. Vagyis, egy budapesti társasháznál az átlagos 50 ezer forintos, egy négyzetméterre jutó beszerzési telekérték mellé még a marketing, az értékesítés, a tervezés körülbelül 100 ezer forintos kiadásait is hozzá kell adni, illetve az egy eladható négyzetméterre jutó építési költséget.
Országszerte jelentősen emelkedett - egy év alatt átlagban több mint 57 százalékkal - a ház-, nyaralóépítésre és hétvégi pihenésre alkalmas telkek ára. “Túlzás nélkül drasztikus emelkedésről beszélhetünk. Országos szinten a telkek átlagos négyzetméterára majdnem 19 ezer forint volt idén április közepén, szemben az egy évvel korábbi 12 ezer forinttal, azaz több mint 57 százalékos drágulás történt.” Megyéről megyére óriási különbség látszik: a fővárosban, Pest megyében és a Balaton környékén például kiugróak az árak. A telekdrágulás jövőbeni folytatásának okait több tényezővel magyarázzák: állami támogatások és ötszázalékos áfa visszaállítása élénkítette a keresletet, valamint a külterületi telkek kedvezőbb megítélése. A belterületi telkek ára Budapesten magas, a külső kerületek és agglomeráció viszont olcsóbb lehet. A külső régiók között is kiugró a Balaton környéke és Pest megye, ahol az árak jelentősen növekedtek.

A Lakásépítési Tőkeprogram és az Otthon Start Program együttes puffere 50 ezer új lakás építését vonhatja maga után a következő öt esztendőben. Ugyanakkor ez a szám is kevés attól a mennyiségtől, amivel piaci szereplők szerint enyhíteni lehetne a lakhatási válságon, konszolidálódhat az áremelkedés, és ami nem utolsósorban elősegítené a nem túl jó állapotban lévő magyar ingatlanállomány megújulását. Az átadott új lakások számát tekintve nagyon gyengén áll a lakáspiac, innen már csak felfelé vezethet az út. A fejlődés motorja a lakásépítési kedv élénkülését követő lakóingatlanok átadása lesz. Mind a családi és ikerházak, mind pedig a több tucat vagy több száz lakás megépítését magában foglaló társasházi beruházások a következő években jelennek majd meg átadott lakásként a statisztikákban - értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az Otthon Start program júliusi bejelentése óta országosan 76 százalékkal nőtt az új lakások iránti kereslet, Budapesten 49 százalékkal bővült a kereslet július és október között, a megyei jogú városokban és megyeszékhelyeken pedig 86 százalékos volt az élénkülés. A kínálatban 17,5 ezer ingatlan hirdetése elérhető el 2025-ös vagy annál későbbi átadással. Október elején a budapesti új lakóingatlanok medián négyzetméterára 1,62 millió forint volt, míg az eladási ár mediánja közel 113 millió forintot tehetett ki. A vidéki központokban pedig 1,03 millió forint/m2 és 84,7 millió forint medián árak voltak a kínálati piacban.
- A fővárosi agglomerációban a telkek ára erősen ingadozik regionálisan, a külső kerületekben alacsonyabb, a Balaton környéke és Pest megye kiugróan drágaabbak.
- A telekméret hatása: kisebb telkek drágábbak fajlagosan, míg nagyobb telkek olcsóbbak lehetnek abszolút értékben.
- A lakásépítések területi koncentrációja: Budapest és néhány kerület adja a legtöbb engedélyt és megvalósult átalakítást.
A jelenlegi helyzetben a parkolási kötelezettségek és mélygarázs-beruházások költségei is jelentősen befolyásolják az árakat: egy mélygarázs beállóhelyének felépítése átlagosan tízmillió forintba kerül, de ezt az árban csak részben lehet visszaszerezni. A közlekedési és infrastrukturális hiányosságok, a döntéshozók és a magánszektor közti koordináció hiánya, továbbá az állami programokkal kapcsolatos bizonytalanságok mind hozzájárulnak a költségek növekedéséhez.
A régiók közül a Balaton és Pest megye továbbra is a nagy potenciállal bíró területek, ahol a telkek drágulása és a magasabb fajlagos árak a következő években is folytatódhat. Ugyanakkor Budapesten belül is jelentős differenciák figyelhetők meg: a II. és XI. kerület például kiugróan drága telkeket kínál. A budapesti agglomerációban a telkek átlagára alacsonyabb lehet, de a közeli településekben gyorsan nőhet az árszínvonal. A külső kerületek és a vidéki nagyvárosok között a fajlagos árak nagy eltérést mutatnak, ami a beépíthetőség és a közlekedés minőségének függvénye.
tags: #egekben #a #fovarosi #telekarak #nem #csoda
