Egyek rendezési terv: alakulóban az önkormányzati településfejlesztés rendszere
A 2021. évi XXXIX. törvénymódosítás alapján a településrendezés teljes átalakítása és a helyi településfejlesztési eszközök felülvizsgálata hamarosan kötelezően megvalósítandó feladattá vált. Az új szabályozás célja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvények ésszerűsítése, a településtervek kidolgozásának egységes rendje és tartalmi elemeinek egyszerűsítése.
Az új tervtípusok és a településrendezés jövője
A településrendezés két alapvető dokumentumtípust fog magába foglalni: a fejlesztési és a rendezési tervet, amelyek közös neve a településterv lesz. Ezeket a dokumentumokat a képviselő-testületek hivatali normatív határozattal állapítják meg és fogadják el. A fővárosban a rendszert továbbra is kétszintűnek alakítják ki, ahol a kerületi településfejlesztési tervek a fővárosi rendezési szabályzattal (FRSZ) és a kerületi építési szabályzatokkal összhangban készülnek.
Az Étv. tartalmi követelményei és a tartalom összefüggései
Az Étv. által meghatározott tartalmi követelmények alapján a településfejlesztési tervben az önkormányzat rövid, közép- és hosszú fejlesztési szándékait rendszerbe foglalja. Ennek keretében a dokumentumban meghatározásra kerül a település jövőképe, integrált fejlesztési célok és ezek eléréséhez szükséges feladatok, valamint ezeket kísérő fejlesztési akcióterületek.
A törvénymódosítások végrehajtására külön kormányrendeletek kerülnek elfogadásra, amelyek részletes tartalmi követelményeket, véleményezési és elfogadási rendet rögzítenek. A településfejlesztési tervet a képviselő-testület normatív határozattal állapítja meg, és a rendeleti elfogadást követően kerül be a hivatalos szabályozási rendszerbe.
A tervezési hierarchia különös vonásai és a budapesti példák
A fővárosban a településrendezés kétszintű marad: a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek közösen dolgoznak a kerületi településfejlesztési tervek és a kerületi építési szabályzatok összehangolásán. A FRsz közvetlenül joghatást nem keletkeztet, inkább keretrendszert ad a kerületi tervek elkészítéséhez. A kerületek tehát a kerület teljes területére kerületi építési szabályzatokat (KÉS) készítenek, amely szintén összhangban van a FRsz-szel.
Eger példája egy önkormányzati HÉSZ (Helyi Építési Szabályzat) egységes szerkezetét és a településrendezési tervek jegyzékét mutatja. A településrendezési terv részeként a jegyzékben látható, hogy mely városrészekre milyen rendeletek hagyták jóvá a szabályozást, és mely módosításokra került sor.
Új fogalmak és a fejlesztési területek
Az építési terület fogalmát felváltja a fejlesztési terület fogalma, amely a településen belül lehatárolt rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési célok megvalósítását szolgáló terület. Projektfogalmak között megjelenik a Településrendezési illeszkedés követelménye és a Települési zöldinfrastruktúra is. A települési arculat kialakításában a Településképi Arculati Kézikönyv is hiánypótló eszközként szolgálhat, amely a helyi jó példákat, a használható anyagokat és a közterületek gondozását érinti.
Elektronikus ügyintézés és a digitális tér
Az Étv. módosításával bevezetésre kerül az E-TÉR felület, amely az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer. Ez a digitális egyeztető felület a Lechner Tudásközpont üzemeltetésében fog működni, és a településrendezési tervek elkészítése vagy módosítása során az egyeztetések lefolytatását szolgálja. A beadványokat, a tárgyalási és egyeztetési folyamatokat ez a felület egyesíti, ezzel megszüntetve a részben postai vagy papíralapú megoldásokat.
A 2022. január 1-től kötelező E-TÉR alkalmazás a településrendezési eszközök és a hozzájuk kapcsolódó módosítások folyamatában minden érintett számára egységes, gyors és átlátható megoldást kínál. A digitális forma várhatóan csökkenti az adminisztrációs terheket és felgyorsítja a jóváhagyási folyamatokat.
Helyi példák: Eger és a budapesti kerületek
Egyek Nagyközség példája a településképi és szabályozási elemek összefogásában mutatja, hogyan épül be a helyi rendeletek sorozata a településképi megközelítésbe. A rendeletek között szerepelnek a településképi bejelentési eljárások részletei, a cégértáblák és címtáblák megjelenítésének korlátai, a tájékoztató táblák elhelyezésének és méretének szabályozása, illetve a védett értékek jelölésére vonatkozó előírások is.
A településképi bejelentési eljárás során a szakmai konzultációt követően a polgármester vagy a főépítész javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítésére. A bejelentéshez szakirat - villamos vagy infrastrukturális dokumentációk - szükséges, és ha a bejelentés hiányosan érkezik, hiánypótlásra van szükség.
Gyakorlati hatások és határidők
A 2021. július 1-i határidő azokra a településekre vonatkozik, ahol a 2012. augusztus 6-i OTÉK szerinti tervek hatályban voltak, és 2021 július végéig megkezdték az új eszközök megalkotását. A kerületeknél a 2025. július 1-i határidő a településrendezési tervek megalkotására vonatkozik, míg a települések, amelyek már 2012 utáni jogszabályi környezethez igazodó eszközöket készítettek, legkésőbb 2027. július 1-ig kell elkészítsék az új Étv. alapján a terveket. 2027. június 30-ig alkalmazhatóak és módosíthatóak az 2021. évi XXXIX. törvény hatályos előírásai alapján.
Az új rendeleti szintű előírások részeként a településképi elemeket úgy kell megjeleníteni a HÉSZ térképeken és a rendeletekben, hogy az új építészeti és környezeti követelményekkel összhangban legyenek. A fő cél, hogy a vizuális és funkcionális elemek harmonizáltak legyenek a helyi identitás és a környezet megőrzése érdekében.