Budapest XIII. kerülete: Történelem, fejlődés és lakásügy

Budapest XIII. kerülete, amely 1938 és 1945 között Magdolnaváros néven is ismert volt, Budapest fővárosának egyik legdinamikusabban fejlődő területe a pesti oldalon.

A kerület, amelynek nincs egységes általános elnevezése, Angyalföld, Göncz Árpád városközpont, Újlipótváros és Vizafogó városrészekből, valamint a Népsziget déli részéből áll. Ez a sokszínűség tükröződik a kerület építészeti stílusaiban és lakóinak összetételében is.

Történelmi gyökerek és fejlődés

A XIII. kerület területe a 19. század végéig jórészt vidékies jellegű kültelek volt. A századfordulón és a 20. század elején azonban jelentős iparosodás indult meg, amely a kerületet Magyarország egyik legfontosabb gépipari központjává tette.

A területet a Duna alakította, felszínét a Pesti-hordalékkúpsíkság és kisebb dunai szigetek alkotják. Vizafogó területének jó része a 19. században még zsombékos volt, csak a 20. század elejére töltődött fel. A Rákos-patak is átszeli a kerületet, itt ömlik a Dunába.

A kerület történelme egészen az avarokig nyúlik vissza, az "Angyalföldi kincs" néven ismert i. e. 8. századi aranylelet erről tanúskodik. A római korban is élénk élet zajlott a területen, a Transaquincum nevű castrum maradványai erre utalnak.

A honfoglalás után a terület az esztergomi érsek birtoka volt, majd adományozás útján magánkézbe került. A Rákos-mezőn tartott országgyűlések révén a terület fontos szerepet játszott a magyar közéletben.

A török hódoltság és a háborúk pusztítása után Buda visszafoglalása után a régió gyors fejlődésnek indult. Az 1838-as pesti árvíz után gátakat építettek, és a szabadságharcot követően megindult a rendkívül gyors fejlődés. A 19. század végére Angyalföld a Duna menti iparvidék egyik legjelentősebb gépipari központjává vált.

A századfordulón és a 20. század elején végbement gyors fejlődés azután a 20. századi Magyarország egyik legfontosabb gépipari központjává változtatta. A kerület középső részén közintézmények sora rendezte be székhelyét.

A kerület létrehozását az 1930. évi XVIII. törvénycikk döntötte el, amely 1938-ban az V. és VI. kerületek részeiből hozta létre a XIII. kerületet és az Elöljáróságot.

A második világháború alatt a kerületben megerősödtek a munkásmozgalmak és az ellenállás. A háború után, 1950-ben, Újlipótváros és a Margit-sziget is a XIII. kerülethez csatolták.

Az 1950-es évektől kezdődött a lakótelepek építése, ami segített kezelni a nagyarányú bevándorlást és javítani a munkások lakhatási körülményein. A rendszerváltás után jelentős gazdasági szerkezetváltás következett be, az ipar helyét a kereskedelem és a szolgáltatások vették át.

Budapest XIII. kerületének modern épületei

Városrészek és építészeti örökség

A kerület városrészei mind egyedi arculattal rendelkeznek:

Angyalföld: A kerület legnagyobb városrésze, amely az iparosodás következtében vált jelentőssé. Megtalálhatók itt a panelházak, családi házas övezetek és új építésű lakóparkok is.
Göncz Árpád városközpont: A Váci út és a Róbert Károly körút kereszteződése környékén található új városrész, amely magában foglalja a volt autóbusz-pályaudvar területét, a József Attila Színházat és a rendőrpalotát.
Újlipótváros: A kerület déli, Duna-parti városrésze, amely az 1920-as és 30-as években épült, belső udvaros lakóházairól ismert. Déli részén Budapesten ritkaságszámba menő, egységes városnegyedet alkotnak.
Vizafogó: A Dráva utca és a Rákos-patak közötti Duna-parton húzódik, ma leginkább lakótelepeiről ismert.

A kerület középső régiójában közintézmények sora rendezte be székhelyét. Újlipótváros déli részének századeleji építészete jelentős turisztikai vonzerőt jelent.

Népesség és demográfia

Budapest XIII. kerületének lakónépessége 2022. október 1-jén 122 973 fő volt, ami Budapest össznépességének 7,3%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta a lakosság száma 3916 fővel nőtt.

A kerület népességének korösszetétele kedvezőtlen: 2022-ben a 14 év alattiak aránya 11%, míg a 65 éven felülieké 19% volt. A születéskor várható átlagos élettartam a férfiaknál 74,4, a nőknél 80,3 év volt.

A legmagasabb iskolai végzettséget tekintve a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben (49 456 fő), utánuk következnek az érettségizettek (36 142 fő).

A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 23,9%-a, mintegy 29 382 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak.

A 19. század utolsó harmadától a XIII. kerület lakosságszáma dinamikusan növekedett egészen 1941-ig. A második világháború következtében a kerület lakosságának 9,8%-át veszítette el. A háború után fokozatosan nőtt a kerület népessége egészen 1970-ig, ekkor volt a csúcspont 154 984 fővel. A 70-es évektől 2001-ig csökkent a népességszám, azóta viszont ismét növekedésnek indult.

Önkormányzati lakásépítési program

A XIII. Kerületi Önkormányzat egyedülálló bérlakásépítési programja 2002 óta zajlik, amelynek keretében eddig 12 helyszínen 667 önkormányzati lakást építettek, több mint 18 milliárd forint értékben. Ez a program több mint 1500 családnak tette lehetővé a jobb életkörülmények között való lakhatást.

A program részeként épült a Jász utca 72. szám alatti új passzívház, amely 35 bérlakást foglal magában. Az épület megfelel a passzívház kritériumainak, és a korszerű, környezetbarát energetikai megoldások elkötelezett híve.

A polgármester, dr. Tóth József hangsúlyozta, hogy a lakásügy nem csupán piaci, hanem várospolitikai és városfejlesztési ügy is. Az önkormányzat következetesen képviseli, hogy a lakáskérdést nem szabad kizárólag a piaci mechanizmusokra bízni.

A XIII. kerületben a bérlakásépítés mellett lakóépület-felújítási program, fecskeház program fiataloknak, valamint lakbér- és lépcsőzetes lakáshoz jutási koncepció is működik.

A Jász utca 72. passzívház kivitelezését az FK-RASZTER Zrt. nyerte el, tervezője a CÉH Tervező, Beruházó és Fejlesztő Zrt. volt.

A kerületben 2002 és 2010 között összesen 8 önkormányzati bérházat adtak át, majd az előző önkormányzati ciklusban épült fel a Kartács utca 14. szám alatti ötemeletes lakóház, amely szintén passzívház kritériumainak felel meg.

2014-ben épült az első magyar, minősített, százlakásos passzívház (Jász utca 91.), amelyet a FIABCI Nívódíjával is elismertek. 2014-től minden új önkormányzati bérház passzív technológiájú épület.

A XIII. Kerületi Önkormányzat a 2019-2024-es ciklusban 50 új bérlakás építését tűzte ki célul. A Jász utca 72. szám alatti 35 lakásos bérházon kívül várhatóan elkezdődik a Petneházy utca 90. szám alatti, 67 lakásos épület kivitelezése is.

A XIII. kerület lakásprogramját más kerületek is irigyelve figyelik. A siker titka a szemlélet, az adottságok és a pénzügyi helyzet együttes hatása. A kerület stabil gazdálkodása és a lakosság igényeihez igazodó fejlesztési politika teszi lehetővé, hogy évente a költségvetés mintegy 20%-át fordíthassák beruházásokra.

Lendületben a XIII kerület - dr. Tóth József - fejlesztések, megépül a Dagály-sétány ... 5.