Építési engedély meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásának menete
A tájékoztató a 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet (R.) 16. §-ában felsorolt egyszerű bejelentés és építésügyi eljárásokkal kapcsolatos részleteket összegzi. A jogszabály egyes építési tevékenységek végzéséhez egyszerű bejelentést ír elő az építésügyi hatóságnál, amelyet személyesen, kormányablakon vagy elektronikus úton, az ÉTDR felületén lehet benyújtani. A cikk kiindulópontja az, hogy egyes lakóépületek és építési tevékenységek esetén nem szükséges építési engedély, hanem egyszerű bejelentés révén lehet megindítani a munkálatokat, bizonyos feltételek mellett. A meghosszabbítási eljárásokhoz is ki kell tölteni és csatolni a szükséges mellékleteket, amelyeket az R. 1. mellékletének tartalmával és a helyi előírásokkal összhangban kell benyújtani.
1. Milyen esetben és hogyan kell egyszerű bejelentést tenni?
Az egyszerű bejelentésre vonatkozóan az R. 16. §-a alapján a 16. §-ban felsorolt építési tevékenységek végzéséhez egyszerű bejelentést kell tenni az építésügyi hatóságnál. Az bejelentést lehet személyesen a területileg illetékes hatóságnál, bármely kormányablaknál, elektronikus adathordozón, vagy az ÉTDR felületén nyújtani központi azonosítással rendelkező kérelmező részére. Az egyszerű bejelentést és mellékleteit tehát többféle módon be lehet adni, a lényeg, hogy a benyújtott dokumentáció teljes legyen.
2. Mit és mikor kell mellékelni az egyszerű bejelentéshez?
Az eljáráshoz mellékelni kell elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül: az R. 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt, a településképi szakmai konzultációról készített jegyzőkönyvet, ha azt a települési önkormányzat rendeletében kötelezővé tette, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló rendeletekben meghatározott esetekben a tervezett építési tevékenységet tudomásulvételre javasoló településképi véleményt, vagy az állami főépítész, területi építészeti tervtanács véleményét. Emellett szükség lehet az eltéréseket engedélyező vagy véleményt adó testületek véleményeire, ha az adott tartalmi eltérések ehhez kapcsolódnak.
3. Mikor kezdhető meg az építési tevékenység?
Az egyszerű bejelentés hallgatással való tudomásulvételét követően az építés az előírt határidőn belül megkezdhető, ha az építési tevékenység megkezdését vagy folytatását a hatóság nem tiltotta meg. Az építési tevékenység a bejelentés beérkezése után 20 nap elteltével megkezdhető. Az építőipari kivitelezési tevékenységet kivitelezési dokumentáció alapján, elektronikus építési napló vezetése mellett lehet végezni. Ha alkalmaznak ellenérdekű ügyfelet, a hatóság végzéssel az egyszerű bejelentés engedélyezési eljárásra utalásáról dönthet, és ekkor az építési tevékenységet csak a végleges engedély birtokában lehet megkezdeni.
4. Mikor tagadható meg az egyszerű bejelentés tudomásulvétele?
A hatóság a bejelentés tudomásulvételét 15 napon belül megtagadhatja, és az építési tevékenység megkezdését, végzését megtilthatja, ha: hiányosan csatolták a mellékleteket; a tervező vagy vállalkozás nincs jogosultsággal; az R. 18. §-ban előírt feltételek nem teljesülnek; a településképi vélemény elleni kifogás tárgyában hozott véleményben a dokumentációt nem javasolt tudomásulvételre; vagy ha az építés az egyszerű bejelentés tudomásulvétele nélkül kezdődött.
5. Ki értesül az egyszerű bejelentés tudomásulvételéről?
Az építésügyi hatóság haladéktalanul értesíti: az ügyfeleket, az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat polgármesterét, a véleményt adó állami főépítészt vagy területi tervtanácsot, a bányafelügyeletet, az örökségvédelmi hatóságot, a világörökségi gondnokságot, valamint a természetvédelmi hatóságot, attól függően, hogy érinti-e az építési tevékenység a fentieket.
6. Mi az egyszerű bejelentés hatálya?
Az egyszerű bejelentés hatálya a jogszerű tudomásulvétel időpontjától számított négy év; ha az építési tevékenységet négy éven belül megkezdik és az elektronikus építési naplót megnyitják, a munkaterület első átadásának időpontjától számított hat évig folytatható. A használatbavételi eljárást a lakóépületre vonatkozóan a használatbavételi eljárás részleteivel meg kell tenni.
7. Hogyan lehet eltérni az egyszerű bejelentéstől?
Ha az építési tevékenységet a bejelentéstől kívánják eltérő módon végezni, az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző napon a kivitelezési dokumentációt az elektronikus építési naplóba kell feltölteni eseti bejegyzéssel, ha az eltérés az épület külső alaprajzi méretét, beépítési magasságát vagy a telek belső elrendezését érinti. Az eltérés esetén új egyszerű bejelentést kell tenni az R. 16. § (1) bekezdésének e) pontja alapján.
8. Milyen jogorvoslati lehetőség van az egyszerű bejelentés eljárásában hozott döntések ellen?
Az egyszerű bejelentés tudomásulvételének hallgatással történő elfogadása esetén nincs jogorvoslati lehetőség. A tudomásulvétel megtagadó vagy az építési tevékenység megkezdését vagy végzését megtiltó határozat jogszabálysértésre hivatkozva felülvizsgálatát kérheti az ügyfél közigazgatási perben, és a végleges döntést harminc napon belül lehet megtámadni a illetékes bíróságnál. Illeték 30 000 forint, amelyet a bíróság felhívását követően kell megfizetni. A jogi képviselet nem kötelező, az elektronikus ügyintézés szabályai szerint is benyújtható a keresetlevél.
II. A meglévő lakóépület bővítésének egyszerű bejelentési eljárása
Mit kell az egyszerű bejelentéshez mellékelni? Az R. 1. melléklet 1-3. pontjában meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni elektronikus adathordozón vagy az ÉTDR-en keresztül.
Mennyi az eljárás illetéke? Az eljárás nem illetékköteles.
Mit ellenőriz a hatóság az eljárás során, annak mi a következménye? A hatóság kizárólag azt ellenőrzi, hogy a dokumentáció tartalmazza-e az előírt elemeket; hiányosság esetén nyolc napon belül tájékoztatja az építtetőt a hiányokról és arról, hogy a hiányos bejelentés nem minősül egyszerű bejelentésnek. Lakóépület bővítésénél nincs előzetes hatósági ellenőrzés, így a felelősség az építtető és a tervező(építész és szakági tervezők) feladatkörébe tartozik.
Ki értesül az egyszerű bejelentésről? Hiánytalan bejelentés esetén nyolc napon belül értesítés érkezik az építtetőnek, az ingatlan tulajdonosának és az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat polgármesterének.
Mikor kezdhető meg az építési tevékenység, mi az egyszerű bejelentés hatálya? Az építési tevékenység a hiánytalan bejelentés benyújtását követő 15 nap elteltével, de legfeljebb onnan számított négy éven belül kezdhető meg. Ha négy éven belül megkezdik az építést és az elektronikus napló megnyitását igazolják, akkor a munkaterület első átadásának időpontjától számított hat évig folytatható.
Hogyan lehet eltérni az egyszerű bejelentéstől? Ha az eltérés a bejelentéstől eltérő megvalósítást jelent, akkor a kivitelezési dokumentációt előzetesen feltölteni kell az elektronikus építési naplóba eseti bejegyzéssel együtt.
Hogyan igazolható a meglévő lakóépület bővítményének felépítése? A hatóság hatósági bizonyítványt állít ki, ha a fővállalkozó nyilatkozata megtörtént, amelyet megküld az építtetőnek, az önkormányzat polgármesterének, az adóhatóságnak és az ingatlanügyi hatóságnak. Ha a fővállalkozó meghalt vagy megszünt, a nyilatkozatot a megfelelő szakértő teszi meg.
Mikor tagadható meg a hatósági bizonyítvány kiadása? Ha az igazoló számítást vagy energetikai tanúsítványt nem csatolták, vagy a fővállalkozó nyilatkozatának tartalma nem felel meg.
Mennyi a hatósági bizonyítvány eljárásának illetéke és az ügyintézési határideje? Az eljárás nem illetékköteles, az ügyintézési határidő 25 nap, és a megérkezés napjától számított első munkanapról indul.
Tájékoztató az építési engedély alapján végezhető építési tevékenységekről
Az építésügyi hatósági eljárásokról szóló R. 17. § szerint az építési tevékenységek kizárólag építési engedély alapján végezhetők. Az engedély nélkül vagy az eltéréseket engedély nélkül végzett tevékenység szabálytalan, és büntető- vagy közigazgatási következményekkel járhat. A rendeltetésmódosítási eljárások és egyéb kiegészítő eljárások részletes szabályait a vonatkozó kormányrendeletek rendezik.
Összefoglalva, az egyszerű bejelentés (új lakóépület vagy meglévő épület bővítése) lehetővé teszi a gyorsabb engedélymentes indítást bizonyos feltételek mellett, de fontos a dokumentáció teljessége és a helyi rendeletek betartása, mivel a hiányosságok és az eltérések jogkövetkezményekkel járhatnak. A folyamat során az ÉTDR szolgáltatása és a kormányhivatali eljárások nyújtanak hivatalos irányvonalat a megvalósításhoz.

tags: #epitesi #engedely #meghosszabbitasa #iranti #kerelem
