Az epíttetési engedélyezési terv folyamatának részletes útmutatója

A tervezés megkezdését megelőzően meg kell győződnünk arról, hogy a tervezni kívánt épület az adott telken elhelyezhető-e. Ehhez az építész tervező előkészítő tervezést végez, úgynevezett koncepciótervet készít, melyben meghatározható az épület tömege, és a helyiségek térkapcsolatai, valamint ellenőrizhetőek a telken történő elhelyezés műszaki paraméterei. a koncepcióterv elkészítését követheti bonyolultabb épület esetében a vázlatterv, mely nevéből adódóan még mindig vázlatos, ám részletesebb a koncepciótervnél, a helyiségek méretei és kapcsolatai jobban pontosítottak. A vázlattervhez építész tervező már készíthet tömegmodellt - nem összetévesztendő a látványtervvel! -, mely modellből látható a környezet és a tervezett épület kapcsolata, harmóniája.

A vázlatterv során készülhet az épületről több elrendezés is, ez a legizgalmasabb szakasza a tervezésnek, hiszen e fázisban alakul ki a végleges koncepció, itt kerül véglegesítésre a Megrendelő igényeihez illesztett épület. Ugyanakkor a terv még nagyon képlékeny, így lehetőség van több megoldás bemutatása ahhoz, hogy a lehető legjobb változat kerüljön kiválasztásra. Érdemes a tervezésnek e szakaszára megfelelő időt hagyni, mivel a jó vázlat elkészítése a legfontosabb az épület további sorsát illetően. a korábban elvi építési engedélyezési tervként tisztázott kérdéseket 2012 óta Tervtanácsi Elbírálás során lehet tisztázni.

Leginkább akkor érdemes készíttetni és a Tervtanácshoz benyújtani, ha az adott speciális eset engedélyezhetőségéről meg szeretnénk győződni, lehetőleg Főépítésszel lefolytatott tervbemutatást követően. Ilyenkor nem elegendő a kigondolt specialitásról beadni a Tervtanácsi Elbírálási Tervet, annak legalább vázlattervi szintűnek szükséges lennie, de javasolt majdnem építési engedélyezési terv szintű terv benyújtása. A koncepcióterv és a vázlatterv végleges változatának kiválasztását követően, a Tervtanács jóváhagyásával kerülhet sor az építési engedélyezési terv elkészítésére. Ebben a tervfázisban szükséges egyeztetni a Szakhatóságokkal és a Közművekkel. Az építési engedélyezési terv készítésekor még apró módosítások előfordulhatnak a korábbi tervek vázlatosságából adódóan, valamint a Szakhatóságok kérése miatt is.

Átfogó ábrázolás: koncepcióterv, vázlatterv és engedélyezési tervek kapcsolata a telek és környezet viszonyrendszerében

A kivitelezés előkészítésének fontos része az épület homlokzatának végleges megtervezése, hiszen a homlokzat az épület „arca”. Nagyon fontosnak tartom az épület funkcióinak jó megtervezését a későbbi kényelmes és praktikus használat miatt, ám tény, hogy az épületet a homlokzata, megjelenése „adja el”, ezért különös gondossággal kell megtervezni. Miután megvan a végleges alaprajz és homlokzat, az építési engedélyezési tervezés adminisztratív munkája következik: műszaki rajzot kell készíteni a tervekből, valamint meg kell írni a műszaki leírást is.

Sok építész tervező egy családi ház építési engedélyezési tervéhez nem vesz igénybe szakági tervezőket az építési engedélyezési tervekhez, azonban én azt gondolom, hogy a tervet a tervezési szakasz e fázisában minél többen látják és tervezik, annál jobban tud működni a későbbiekben az épület. Így az építési engedélyezési tervhez minimálisan tartószerkezet-tervező, épületgépész és épületvillamossági tervező alvállalkozókat veszünk igénybe. Az építési engedélyezési tervhez Megrendelői igény esetén saját terveinkhez tervezői költségbecslést készítünk. Az építési engedélyezési tervben beadottakhoz képest a következőkben eltérni nem lehet, csak kicsi, önmagában nem építési engedélyköteles mértékben. Nagyobb módosítási igények esetében módosított építési engedélyezési tervet kell beadni.

A tenderterv a kivitelezők kiválasztásához készül, és leginkább az építési folyamat gyorsítása érdekében készítik, az építési engedélyezési és a kivitelezési terv közötti tervfajta a műszaki tartalmára vonatkozóan. Része a munkanemekre bontott tervezői költségvetés, de nem minden részletrajzát kell kivitelezési szinten kidolgozni. Előnye, hogy hamarabb elkészíthető, mint a kivitelezési terv, ezért a kivitelező kiválasztása, valamint a közbeszerzés elindítása hamarabb megkezdhető. A kivitelezési - más néven kiviteli - terv a végső tervezési forma, mely elkészítésébe bevonandó az Építész Tervezőn kívül az összes érintett Szakági Tervező. A kivitelezési terv minden esetben az építési engedélyezési tervben foglalt elfogadott megoldásokkal és méretekkel kell elkészüljön. A kivitelezési tervnek olyan léptékben és részletmegoldásokkal kell elkészülnie, hogy abból biztonsággal, minden részletmegoldásra kiterjedően megépíthető legyen a megálmodott épület.

Infografika: Engedélyezési tervek szintek és kapcsolódó tervezői szakterületek

Az építési előírások folyamatosan változnak. A dokumentáció tartalmát a 45/1997.(XII.29.)KTM rendelet határozza meg, amely részletesen előírja, hogy milyen rajzok és műszaki leírás, műszaki számítások szükségesek a döntés meghozatalához. Ezek általában az alaprajzok, épületről készített homlokzati és metszet rajzok, valamint szöveges műszaki leírás, mely ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapokat kiegészítő információkat, a tartószerkezeti, az épületgépészeti, villamos, villámvédelmi, zaj és rezgés elleni védelmi, hőszigetelési, munkavédelmi, stb. megoldásokat, az építmény és környezete kölcsönhatását, továbbá szükséges esetekben a szakhatóságok által - szakmai jogszabályok alapján - kért további információkat, műszaki számításokat.

Itt kell felhívni a leendő építtetők figyelmét, hogy a hatályos jogszabályok szerint az egyes műszaki számításokat csak a megfelelő szakirányú végzettséggel és jogosultsággal rendelkező tervező készítheti el, aki adott esetben nem azonos az építész tervezővel. Tervezésekor, a megbízó és a tervező együtt gondolkodik. A sikeres együttműködés alapja a kölcsönös bizalom.

A tervezési szintek és azok célja

Az első randevú: Az építész és leendő megbízójának első találkozása alkalmával a kölcsönös megismerés a cél. Pontosítjuk a megbízói igényeket, és a tervezési programot. Kialakul például hogy milyen funkciókkal ellátott, mekkora épület lehet optimális és hogy mekkora büdzséből gazdálkodhatunk. A kockás füzet: Vannak akik saját elképzeléseiket lelkesen igyekeznek megvalósítható formába ölteni, kockás papírral érkeznek esetleg valamilyen tervezőprogram segítségével, készített vázlatot hoznak. Ez nagyon jó kiindulási alap a tervezési koncepcióhoz, de tévedés azt hinni, hogy ebből, megfelelő minőségű házat lehet építeni. A ház stílusának meghatározásához a példaként gyűjtögetett képet, fotók is sokat segíthetnek. Az is előfordul, hogy meglévő tervet akarnak adaptálni, az adott telekre.

A vázlatterv: A megbízói igények és a tervezési program alapján vázlatterv készül, mely már pontos méreteket is tartalmaz. A végleges vázlatterv kialakulásához, általában több találkozó is szükséges. Ebben a fázisban derül ki igazán, hogy ha valami nem stimmel és sokszor ezen konkrét tervek ismeretében jönnek rá a megrendelők az első elképzeléseik hibáira, hiányosságaira. Érdemes tehát az egyeztetéseken alaposan átgondolni a házat.

Műszaki leírás: Az egyes szerkezetek kialítására, megépítésére, és építés közbeni munkavédelmi intézkedéseiről szól. Tervzsűri véleménye/Hiánypótlás: Az előzetes egyeztetések ellenére, ezek a dolgok még egy kis időre hátráltathatják az építési engedély megérkezését. Összefoglalva: Látható, hogy a tervezés összetett és komplex feladat. Az elképzelésekre optimális megoldást mutató vázlatok elkészülte is egy hosszú egyeztetési munkafolyamat eredménye, de ezután még legalább annyi, ha nem több munka vár az építészre.

Az engedélyezési folyamat jogi háttere és időkerete

Megkerülhetetlen a jogszabályi keretek ismerete. Az építési engedélyezési dokumentációt a 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet szabályozza, és meghatározza, hogy mely tevékenységek esetén szükséges engedély. Például társasház építése vagy nem lakóépület (hétvégi ház, ipari, mezőgazdasági épület) esetén van szükség engedélyre. A rendelet rögzíti az elvi építési engedély, a használatbavételi engedély és a fennmaradási engedély közötti viszonyt, továbbá az engedélyek hatályosságát és a szükséges mellékleteket.

Az összevont engedélyezési eljárás két szakaszra tagolódik: az első szakasz a telek beépítésének és a projekt alapfeltételeinek előzetes tisztázása, a második a tényleges engedélyezési terv benyújtása. Az első szakaszban elvi keretengedélyezési tervet lehet benyújtani, amely tisztázza például a telek beépítését vagy a településképi követelményeket. A második szakaszban kerül benyújtásra az építési engedélyezési terv, amely tartalmazza a végleges elrendezést és műszaki megoldásokat.

Rendszertan: engedélyezési szakaszok és mellékletek áttekintése

A megvalósulási terv és az energetikai tanúsítvány is kötelező része a használatbavételi engedélyhez benyújtandó dokumentációnak. Megvalósulási terv nélkülözhetetlen a kivitelezés során végrehajtott módosítások hatásainak felméréséhez, különösen az energiahatékonysági besorolás szempontjából. Az energiahatóság felé benyújtandó energetikai tanúsítványt csak a MÉK vagy MMK névjegyzékben szereplő tanúsító készítheti.

Családi ház tervezésekor a díjazás arányai is fontosak: a hagyományos engedélyezési terv díja a bekerülési költség körülbelül 2-4 százaléka lehet. A jó tervező nem csak gyorsan lerajzolja a kockás papírra felrajzolt elképzelést, hanem alaposan felméri a család életmódját, hobbijait, költségvetését és céljait. A siker kulcsa a bizalmi együttműködés és a közös munka.

Tervezési szakterületek és jogosultságok

Különböző mérnöki végzettségek szükségesek az egyes szakterületek tervezési jogosultságának megszerzéséhez. A tervezők és szakági tervezők listája a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara nyilvántartásaiban érhető el. A jogosultságot időről időre frissítik különböző képzésekkel, és csak naprakész tudással rendelkező tervezők vállalhatnak tervezési feladatokat.

Az engedélyezési és kivitelezési tervek között mindig meg kell őrizni a jogi és szerzői védelmet. A tervek és a meglévő épület elemei szerzői jogvédelem alatt állnak, és csak a jogszabályok által előírt feltételekkel módosíthatók vagy adaptálhatók. A jó terv az építtető és a tervező közötti hosszú távú együttműködés eredménye.

Tervezési szakaszok összefoglalása

  1. Előtervek: koncepcióterv, vázlatterv - összehasonlítható alternatívák, költségbecslés, engedély-előkészítés.
  2. Engedélyezési tervek: elvi építési tervek, építési engedélyezési tervek, hatóságokkal való egyeztetések, szakhatósági hozzájárulások.
  3. Döntés-előkészítési tervek: tervpályázati terve, tendertervek és ajánlatkérési műszaki dokumentáció.
  4. Kivitelezési tervek: részletes kiviteli tervek, amelyek alapján minden részlet megépíthető, és kötelező az egyezés az engedélyes tervekkel.
  5. Megvalósulási terv és energetikai tanúsítvány: kivitelezés közbeni módosítások nyomon követése, használatbavételi engedélyhez szükséges dokumentáció.
Tervezési folyamat térképe: koncepcióterv -> vázlatterv -> engedélyezési tervek -> kivitelezési tervek

Az építési előírások és a terveket szabályozó rendeletek időről időre változnak. A tervezés során a megrendelő és a tervező közös gondolkodása, a részletes egyeztetések és a jogszabályok pontos betartása a sikeres engedélyezés és megvalósítás garanciája.

Mapca: tervezési szintek elhelyezkedése a településképi és engedélyezési folyamatban

tags: #epiteszeti #engedelyezesi #terv

Népszerű bejegyzések: