Építkezés előleg ÁFA: szabályok, kivételek és példák
Az előlegfizetés ténye az áfa rendszerében adófizetési kötelezettséget generál. Előlegről beszélünk, ha az áfa szerinti teljesítést megelőzően az ellenértékbe beszámítható összeget fizetnek. 2014. december 31-ig kizárólag a pénzben megjelenő előlegre vonatkozott az Áfa törvény 59. §-a, 2015. január 1-jétől azonban az előleg Áfa törvény szerinti fogalma annyiban változik, hogy ezen időponttól kezdődően nem csak a pénzzel, hanem az egyéb módon történő „előre fizetés” is előlegnek minősül, például csere ügyletek esetén is.
A jogi keretet kiadja az Áfa törvény, amely megkülönbözteti az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját és a teljesítési helyet. Az adófizetési kötelezettség keletkezésének napjára vonatkozó szabályok szerint egy áfaalanynak a teljesített, illetve fordított adózású konstrukciók esetén az általa megrendelt ügylet után milyen időpontban kell az áfát megfizetnie. A teljesítési hely szabályok rendezik, hogy egy adott ügylet után mely országban keletkezik-e áfakötelezettség.
A főszabály: előleg és az ahhoz kapcsolódó áfa fizetése
Az általános forgalmi adó törvény 59. § értelmében a jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mintha az a fizetendő áfa arányos összegét tartalmazná, azaz adófizetési kötelezettséget, illetve adólevonási jogot jelent az adóalany számára.
59. (3) E §-t alkalmazni kell az olyan szolgáltatás igénybevételéhez fizetett előleg esetében is, amelynél az adófizetésre a 140. § (4) E § nem alkalmazható, illetve az adott ügylet fordított adózás alá esik. Abban az esetben tehát, ha termékértékesítés vagy szolgáltatás teljesítését megelőzően előleget fizetnek, akkor a törvény főszabály szerinti áfa fizetési kötelezettség keletkezik.
Nem minden ügylet követeli ezt a kötelezettséget: ha az előleg megfizetése nem belföldi termékértékesítéshez kapcsolódik, hanem Közösségen belüli termékértékesítéshez, már nem alkalmazható a fenti szabály. Ezzel ellentétesen azonban fordított adózású ügyleteknél az előleg megfizetése nem jár adófizetési kötelezettséggel a vevőnél vagy a szolgáltatásnyújtónál.
Példák és döntések
A Kúria Kfv. V. 35.073/2016 számú döntése fontos a fordított adózású ügyletek előlegeinek kezeléséhez: az elsőfokú bíróság és az alperes figyelemmel volt arra, hogy a számlakibocsátó olyan elemeket vállalt, mely alapján az ügylet fordított adózás alá esik. Így az előleg számlákra az Áfa tv. 59. § (1)-(2) bekezdései alkalmazandók, és csak egyenes adózás esetén kapcsolódik előleghez adó fizetése. Fordított adózás esetén az előleg fizetőnek és átvevőnek adófizetési kötelezettsége nincs. A döntés rögzíti, hogy az előleg az ilyen gazdasági eseményeknél nem adóztatandó pont.
Bevallások és bevallási helyzetekről: a NAV álláspontja szerint az előleg beszámításából adódó különbözetet a bevallásban is jelenteni kell, és adott példákban az előleg beszámításáról szóló bizonylatok 02. lapon rögzítését igényli.
Fordított adózás alá tartozó és belső piacközi ügyletek
Belföldön fordított adózás alá eső ügyletek esetében az előleg átvételének vagy jóváírásának napja alapján keletkezik adófizetési kötelezettség, de a fő szabály szerint a vevő az adót megfizeti. Ugyanakkor fontos, hogy a 159. § (2) bekezdése a) pontja szerint a számlaadási kötelezettség továbbra is terheli az előleget átadó adóalanyt.
Példa: B és A között folyó adásvételi tranzakció esetén az előleg és adója adódik bevezetésre: a teljesítés előtt megfizetett előleg adóalapjával és áfájával kapcsolatos kötelezettségek időpontja a legkorábbi jelölt naphoz kötődik.
Számlaadás és végszámla
Az Áfára vonatkozó X. fejezet értelmében az előlegről számlát kell kiállítani, akár adóalanyról, akár nem adóalany jogi személyként. Ha az előleg összege 900 000 forintot meghalad, a számlát az előleg fizetője kérésére ki kell állítani. Ha az előleg összege kevesebb, és nincs kérése számlaadásra, nyugtaadásra sem kötelezik. Az előlegről kiállított számlának az előleg összegét és az ellenértékre vonatkozó adóalapot pontosan tartalmaznia kell.
A végszámlán célszerű feltüntetni az ügylet teljes adóalapját és adóját, és jelölni, hogy az előlegre vonatkozóan milyen adóalap után mennyi adó keletkezett. Ha a felek nettó (áfa nélküli) vagy bruttó (áfát is tartalmazó) ellenértékben állapodtak meg, az a teljesítés időpontjától függően módosulhat.
Előleg visszatérítése esetén az áfafizetési kötelezettség módosul: a visszatérített előlegre jutó adót a megfelelő bevallási időszakban kell figyelembe venni, és a visszatérítésbe beletartozó összegek adhatt kimutatott adócsökkenést eredményeznek.
Ágazati példák és átmeneti adókulcsok lakóingatlanra
2020. január 1-jétől az új lakóingatlanok értékesítésére általános szabály szerint 27%-os adókulcs kerül alkalmazásra, a kedvezményes 5%-os kulcs csak kivételek esetén érvényes. Az átmeneti rendelkezések értelmében 2024-ig még lehet 5%-os adókulcs kivételes alkalmazása bizonyos feltételek teljesülése esetén. Generálkivitelezői konstrukcióknál az előleg fogadása 2024 előtt történt részteljesítésekre 5%-os adókulcs vonatkozik, a 2024 utáni részekre pedig 27% alkalmazandó.
Fontos, hogy az átmeneti rendelkezések csak abban az esetben alkalmazhatók, ha a végleges építési engedély jogerőre emelkedése 2018. november 1. előtt megtörtént, és a teljesítés időpontja 2024 előtt van. A szerződéses feltételektől függően lehet nettó vagy bruttó ellenértékű megállapodás, és ennek megfelelően változik a 5% és 27% közötti adókulcs változásának alkalmazása az egyes részteljesítésekre.
Tábla a gyakorlati megoldásokhoz
| Ügylet típusa | Előleg hatása adózási kötelezettségre | Teljesítés időpontja | Adókulcs |
|---|---|---|---|
| Belföldi termékértékesítés előlege | Előleg átvételekor adókötelezettség keletkezik a teljes adóalap után | Teljesítés időpontja | általános 27% (új lakóingatlan 5% átmenet 2024-ig) |
| Közösségi értékesítés előlege | Előlegnek nincs adófizetési kötelezettsége az előleg átutalásakor | Végszámla kibocsátásakor vagy teljesítés napján | az általános, illetve kedvezményes kulcs |
| Fordított adózás alá tartozó ügyletek | Nincs adókötelezettség az előlegre | Teljesítés vagy számlázás napja | fordított adózás szerint |
Az előlegek és teljesítés közötti összefüggéseket alaposan érdemes nyomon követni az adóbevallásokban és a kapcsolódó összesítő nyilatkozatokban. A különböző időpontok és adókulcsok összefüggései miatt gyakorlati példák segítségével érdemes a saját szerződéseket és ügymeneteiket értelmezni.
