Építmény érték meghatározása és számítási módszerek a jogszabályi környezetben

Az építésügyi és építésfelügyeleti bírságok számítási elvei és az építményérték meghatározásának módja szigorúan szabályozott, és 2023-2025 között jelentős módosításokon ment keresztül. A módosítások célja, hogy a bírságok arányosabbak legyenek a tényleges jogsértések súlyával, valamint hogy az építési folyamatok ellenőrzése és az e-építésügy rendszer hatékonysága növekedjen. A(z) 286/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet és a 286/2024. (IX. 30.) Módr. hatályba lépése óta a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen tevékenységek bírságának megállapítása már részben elektronikusan, a kivitelezés értékének és készültségi fokának figyelembevételével történik.

A kivitelezési dokumentáció és az egységárak szerepe

A kivitelezési dokumentáció részletes tartalma és annak tartalmi elemei kiemelten fontosak a bírságok meghatározásánál. Meghatározásra kerültek a kivitelezési dokumentáció részletes tartalmai, valamint a kötelező tartalmi elemek és a dokumentációk közti összhang. A tájépítészeti és belsőépítészeti munkarészek is meghatározásra kerülnek a dokumentációban. Az egységárak a Központi Statisztikai Hivatal adatai és az építőipari költségbecslési segédlet alapján kerülnek meghatározásra, és a számított építményértéket ezek alapján kell kiszámolni.

Infografika az építésügyi bírság számításának fő összetevőiről: egységárak, nettó alapterület/térfogat, készültségi fok

A számított építményérték (SÉ) és hogyan viszonyul a bírsághoz

A bírság mértéke a számított építményérték (SÉ) és a 2. melléklet szerinti szorzószám, valamint a 4. melléklet szerinti százalékos érték szorzata. A 3. mellékletben előírtak szerint kerül megállapításra a bírság összege. Az alapbírság mértéke több tényezőtől függ, például attól, hogy engedély nélküli építésről, engedélytől eltérő építésről vagy bontási tevékenységről van szó. A 2013 óta bevezetett és 2023-2024-ben módosított szabályozás szerint a bírság összege a jogsértés súlyosságának megfelelően differenciálódik.

Az 1. mellékletben meghatározott egységárak a nettó alapterület, térfogat, felület vagy darabszám szorzataként értelmezettek, és az összegek a tényleges teljesítmény mérésénél kerülnek felhasználásra. A számított építményérték meghatározásakor figyelembe vett tényezők közé tartozik a földmunka és az alapozás mérésének kizárása vagy bevonása, attól függően, hogy az adott esetben mi volt a tényleges kivitelezés. Ha többféle műemléki terület érintett, a legmagasabb bírság összegét kell alkalmazni.

A bírságok mértékének növekedése és a kockázatok szempontjai

A 2023. szeptember 1-jei hatálybalépés óta az egységárak és a százalékos értékek módosítása jelentős változásokat hozott a bírságok összegében. A módosítások célja, hogy a szankciók visszatartó erővel bírjanak, és a bírságok mértéke megfeleljenek a valós költségvetési igényeknek és az építési tevékenységek súlyának. Az új szabályok szerint a bírságok meghatározásakor egyes állapotoknál - például nemzeti emlék vagy világörökségi terület esetén - a bírságok élevésabbak lehetnek, míg egyszerű bejelentés nélküli vagy jogszerűtlen bontási tevékenységek esetén a büntetés alacsonyabb lehet.

Az építtetőnek kötelező lesz az uniós értéket meghaladó értékű építőipari kivitelezési tevékenységek esetén beruházáslebonyolítót megbízni, kivitelezői felelősségbiztosítás pedig kötelező lesz a 2025. január 15-től. Emellett a kivitelezői kötelezettségek között szerepel a felelős műszaki vezető foglalkoztatása és a kivitelezési dokumentáció tartalmi elemeinek hitelesítése, amelyeket a szerződésben részletezni kell. A hatóságok elektronikusan vezetik az építési bírság nyilvántartását és az azonosító kódokat, lehetővé téve a nyomon követést és a gyorsabb ügyintézést.

A gyakorlati számítás menete

1) Határozzuk meg a számított építményértéket (SÉ): az 1. mellékletben meghatározott egységárak és az építmény nettó alapterületének, térfogatának, felületének vagy darabszámának szorzata. 2) A szorzatok összegzése több különböző egység esetén: a szorzatok összege. 3) A bírság alapösszege a számított építményérték és a 2. melléklet szerinti szorzószám szorzata, amelyet a 3. melléklet szerint állapítanak meg. 4) A bírság végső összegét a 4. melléklet táblázata alapján kell meghatározni, amely figyelembe veszi a jogsértés típusát és mértékét, a területvédelmi státuszt és egyéb környezeti tényezőket. 5) Ha ismétlődő jogsértés áll fent, a bírságokat a 3/A. § és a 4. melléklet alapján fokozottan számítják ki.

Infografika: számított építményérték felépítése és a bírság számításának lépései

E építési napló a gyakorlatban - RÉSZLET

Összegző adatok és gyakorlati példák

A rendeletek részletes példákat adnak az egységárak és az alapszorzók alkalmazására különböző esetekben. Például az engedély nélküli építés vagy engedélytől eltérő építés esetén nagyobb százalékos érték kerül alkalmazásra, míg bontás tudomásulvétele nélkül végzett tevékenység esetén alacsonyabb díjazás érvényesül. A bírság összegének kiszámítása során fontos, hogy a kalkulációhoz a megvalósult és engedélyezett méretek közötti különbséget vagy a ténylegesen megvalósított mennyiségeket használják, figyelembe véve az alapelveket, hogy a bírság megfeleljen a jogsértés súlyának.

Jogsértés típusaAlapbírságSzorzóMegjegyzés
Engedély nélküli építés200 000 Ft50%magasabb büntetés
Engedélytől eltérő építés200 000 Ft40%közepes büntetés
Bontás tudomásulvétele nélkül50 000 Ft30%alacsonyabb büntetés

Az összegek és százalékok a vonatkozó jogszabályok alapján kerülnek meghatározásra, és a 2024-es módosítások a számítás egyszerűsítését és az egységárak aktualizálását célozták. A jogszerűtlen vagy szakszerűtlen tevékenységek esetében a bírság mértéke a megállapított összeg 1,5x vagy 2x-ával bővülhet, ha a körülmények ezt indokolják, például három éven belüli ismétlődés esetén.

tags: #epitmeny #ertek #szamitas

Népszerű bejegyzések: