Az építményadó megszűnése utáni teendők vállalkozásoknak

A 2020-as évben a koronavírus járvány jelentős hatást gyakorolt az egyéni vállalkozókra, sokan kénytelenek voltak tevékenységüket szüneteltetni vagy megszüntetni a kereslet csökkenése miatt.

Az építményadó egy helyi adó, melyet az illetékes önkormányzatnak szükséges megfizetni, akárcsak az iparűzési adót. Minden olyan lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész után szükséges fizetni, ami a helyi önkormányzat illetékességi területén található. Tehát, cégek esetében ez érintheti az irodát, a telephelyen lévő épületet és egyéb más építményt.

Az építményadó alapjai és alanyai

Az építményadó megfizetésére - főszabály szerint - mindig az a természetes vagy jogi személy köteles, aki a naptári év legelső napján (január 1.) a szóban forgó ingatlan vagy ingatlanrész tulajdonosa. Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

A helyi adót szedő hatóság az esetben tud adóztatni, ha azt az adott magánszemély bevalláson bevallja azt. Fontos kérdés, hogy mi történhet akkor, ha valaki a lakására bejegyzett cég miatt nem vall be építményadót? Sajnos ilyen esetben az elévülési időn belül utólagosan kivetheti a helyhatóság az építményadót az elévülési idő mértékéig, ami öt év. Az öt év vége viszont az 5. év utolsó napja, tehát december 31. Például, a 2025-re vonatkozó építményadó befizetési határideje március 15-e és szeptember 15-e, a következő év első napja pedig 2026. január 1, az 5 év pedig 2031. december 31-ét jelenti. Ez a gyakorlatban lehet így akár közel hét év is. Ilyenkor nyilván kamatot is felszámolnak.

Az adózó 2019. évre az alábbi HIPA bevallási űrlapot választhatja: „HELYI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁS, ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG, 2019. Az adózó 2020. évre az alábbi HIPA bevallási űrlapot választhatja: „HELYI IPARŰZÉSI ADÓ BEVALLÁS, ÁLLANDÓ JELLEGŰ IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG, 2020.

Jogszabályi előírásokra figyelemmel éves valamint tört éves adóbevallást kell benyújtani a vállalkozónak a vállalkozói tevékenység szünetelésétől, szüneteltetésétől vagy megszűnésétől számított 30 napon belül, ami jelen esetben azt jelenti, hogy szükséges a 2019. évről éves helyi iparűzési adóbevallás benyújtása valamint a 2020.

ZÁRÓ BEVALLÁS alatt érteni kell az Art. 52. § (1)-(2), illetve az 53. §-ban foglalt eseteket, valamint a helyi adó specifikumából adódóan csak az adott település szintjén megszűnő adókötelezettség esetei, valamint az egyszerűsített adóalap-megállapítás változása miatti sajátos eseteket.

Az Elektronikus Önkormányzati Portál az elektronikus önkormányzati ügyintézés helyszíne, azaz az adózó a Portálról tudja az adóbevallást elkészíteni és benyújtás megtételét indítani, végezetül pedig az adóbevallásokat elektronikus úton beküldeni.

Az Eüsztv. alkalmazásában gazdálkodó szervezet [Eüsztv. 1. § 23. pont] - ide értve az egyéni vállalkozót is - bevallás-benyújtási kötelezettségét az Eüsztv-ben meghatározott módon - elektronikus úton - köteles teljesíteni az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII.

Az iparűzési adóbevallás benyújtható egyrészt közvetlenül a székhely, telephely szerinti önkormányzati adóhatósághoz elektronikus úton, másrészt - szintén kizárólag elektronikus úton - az állami adóhatóságon keresztül is [Htv. 42/D. §]. Az állami adóhatóság útján történő elektronikus bevallás-benyújtás esetén meghatalmazás csatolására nincs szükség.

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy a Htv. és az adózás rendjéről szóló törvény keretei között az adózás részletszabályait meghatározzák. A Htv. és annak felhatalmazása alapján elfogadott önkormányzati rendeletek biztosítják az adóztatás kereteit és feltételeit. A törvények keretei között a közgyűlés dönt a helyi adók fenntartásáról, új adónem bevezetéséről, a bevezetett adó hatályon kívül helyezéséről, illetőleg módosításáról.

A Htv. szabályaival összhangban Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének építményadóról szóló rendelete (a továbbiakban: Rendelet) szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.

Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog (pl.

Több tulajdonos estén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.

Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének időpontját követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség megszűnik az építmény eladása, vagy megszűnése évének utolsó napján.

Az adókötelezettség a változást (adásvétel, tulajdoni hányad változás, bérbeadási tevékenység megkezdése, vagyoni értékű jog alapítása, megszűnése, öröklés, ajándékozás, alapterület módosulás, átminősítés, szálláshely-szolgáltatási tevékenység megkezdése, adómentességre jogosultság, stb.) követő év első napján keletkezik és azt 15 napon belül kell az Adóhatósághoz bejelenteni.

A Htv. 3. § (2) bekezdés alapján mentes az építményadó alól az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár.

Az építményadóhoz hasonló módon a telekadó szintén egy helyi adó, azonban jóval kevesebb önkormányzat vezette be. Csak érdekességképpen: a 2023.

Mentességek és kedvezmények

A legtöbb városban, településen azok a magánszemélyek mentesülnek az építményadó fizetése alól, akik kizárólagosan lakhatásra használják az adott ingatlant. Mindenképp megnézni a konkrét önkormányzat hatályos ide vonatkozó rendeletét pontosan. pl. Budapest VIII. kerületének önkormányzati rendelete a következőképp fogalmaz a rendelet első felében: „4. Mentes az építményadó alól: „………nem keletkezik adóköteles jövedelme, és amely üzleti célra sem kerül hasznosításra„, a rendelet szerint pedig üzleti cél a következő: „5.

Fontos, hogy ezen rendelkezések szinte minden Önkormányzatnál mások, a helyi szabályoknak mindenképp nézzen pontosan utána, hisz sok kellemetlenségtől megkímélheti önmagát.

Az alábbi linken nézhet utána, hogy milyen szabályok vonatkoznak Önre, az ingatlanára.

A Htv. 13§-a által biztosított további mentességek: a szükséglakás, a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség, az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag a radioaktív hulladék elhelyezésére, a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény, valamint az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja, továbbá a Htv. 13/A.

A 2026-os évben különösen érdemes figyelni a mentességek és kedvezmények feltételeire is, mert több település/kerület szigorúbban vagy pontosabban köti ezeket a lakhatáshoz, bejelentésekhez, illetve az életvitelszerű használat igazolhatóságához.

Mentesül az adatbejelentési kötelezettség alól a magánszemély adóalany, ha adófizetési kötelezettsége nem keletkezik.

Mentes az adó alól a rendelet alapján: a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze kivételével magánszemély adóalany esetén: a) földbe ásott pince, b) magánszemély tulajdonában álló lakás feltéve, ha azt rendeltetésszerűen lakás céljára használják, c) magánszemély tulajdonában álló gépjárműtároló, külterületen a magánszemély tulajdonában álló építmény.

A társasház vagy lakásszövetkezet közös használatában lévő építménye, kivéve, ha annak bármilyen módon történő hasznosításából jövedelme származik.

A magánszemélyek kommunális adójának évi mértéke a rendelet 10.

Adatbejelentés és jogorvoslat

Az adózó 2019. január 01-jétől 2020.

Az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő 15 napon belül kell az önkormányzati adóhatósághoz adatbejelentését teljesítenie.

Az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő 15 napon belül kell az Adóhatósághoz bejelenteni.

Az építményadó összegét és a fizetési határidőt az önkormányzati adóhatóság határozatban közli az adó alanyával.

Az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) 202. Mulasztási bírság: az Art. 220.

Amennyiben az adózó egyáltalán nem tesz adatbejelentést, az önkormányzati adóhatóságnak törvényi lehetősége, hogy mulasztási bírság kiszabása mellett ellenőrzést folytasson le.

Az adatbejelentés bejelentkezést követően, az önkormányzat kiválasztása után (Budapest Főváros VIII.

A helyi adókat az adóhatóság adatbejelentés alapján kivetéssel állapítja meg.

Az adóhatóság a döntést írásbeli alapon történő kapcsolattartás esetén hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Meghatalmazott képviselővel eljáró adózó esetében a döntés a képviselőnek kerül kézbesítésre hivatalos iratként vagy az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton.

Az adóhatóság felettes szerve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal.

Az adóhatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. Az adóhatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény megengedi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.

A fellebbezést és a fellebbezést alátámasztó bizonyítékokat az írásba foglalt döntés közlésétől számított tizenöt napon belül, utólagos adómegállapítás esetén harminc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000 forint.

Végzés elleni fellebbezésért - ha e törvény másként nem rendelkezik - 3000 forint illetéket kell fizetni. Ha a végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni fellebbezés illetékét kell megfizetni.

Elektronikus ügyintézés és dokumentumok

Az elektronikus ügyintézésre kötelezett ügyfelek az adatbejelentést joghatás kiváltására alkalmas módon az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatvány elektronikus úton történő megküldésével tehetik meg.

Az űrlap megtalálható a www.sajoszentpetér.hu honlapon a nyomtatványok címszó valamint az elektronikus ügyintézés címszó alatt.

A helyi adóügyek döntő többsége, így az építményadó és a telekadó kötelezettséget érintő változások bejelentése is intézhető személyes jelenlét nélkül, mert a helyi önkormányzatok döntő többségénél létrejöttek a kapcsolattartás elektronikus csatornái (E-Önkormányzat portál, továbbiakban: E-Portál). A természetes személyek számára az elektronikus ügyintézés egy (erősen ajánlott) lehetőség, a jogi személyek zöme azonban már kizárólag így intézheti építményadóval és telekadóval kapcsolatos ügyeit. Az E-Portálon lévő adóügyi nyomtatványok esetében a felületre „Bejelentkezés” opcióval - és Ügyfélkapuval - lehet belépni, az űrlapok első oldalán az „Elektronikus kapcsolattartást engedélyezi?” kérdésre az „Engedélyezve” jelölésre szükséges kattintani.

Papír alapon benyújtható űrlap alábbiakban letölthető.

Az ASP szakrendszer elektronikus ügyintézési felületén keresztül, vagyb) elektronikus űrlappal nem támogatott ügytípusok esetén az általános célú kérelem űrlap, más néven e-papír szolgáltatás igénybevételével, egy szabad szöveges beadvány előterjesztésével, amelyhez csatolmányként egyéb iratok, igazolások mellékelhetők.

Jogszabályok és határidők

Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény

Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő testületének helyi építményadóról szóló 17/2015. (VIII.28.) önkormányzati rendelete megtalálható a www.onkportal.hu/data/rendeletek/allomanyok/2015-17_sajoszentpeter.pdf elérhetőségen.

Az ügyintézési határidő 30 nap, amelyet az adóhatóság vezetője egy alkalommal - indokolás mellett - 30 nappal meghosszabbíthat. Az ügyintézési határidő a kérelemnek az adóhatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik.

Az adót két egyenlő részletben, március 15. napjáig és szeptember 15. napjáig kell megfizetni. Az adókötelezettség keletkezése (változása) esetén az adót az erről szóló határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell megfizetni.

Az építményadót az adózás rendjéről szóló 2017 évi CL. törvény által meghatározott módon és határidőben Sajószentpéter Városi Önkormányzat 12046102-00196866-00100001 számú Építményadó Számlájára kell teljesíteni.

Az adókivetési eljárás illetékmentes.

Az adókivetésre irányuló eljárás hivatalból induló eljárásnak minősül, így az ügyintézési határidő az első eljárási cselekmény megkezdésének a napján kezdődik. (Pl. adatbejelentés beérkezését követően hiánypótlásra felhívás kibocsátása.) Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő.

Az adókötelezettséget megállapító határozattal szemben a jogorvoslathoz való jog az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény VI.

Az építményadó jövője

Az építményadó 2026-ban is alapvetően helyi adó marad, vagyis a tényleges fizetendő összeg továbbra is az adott önkormányzat (Budapesten: kerület) rendeletétől függ. Ami változhat, az a jogszabályi keret: a négyzetméter-alapú építményadó törvényi adómaximuma a valorizáció miatt 2026-ra 3 059,3 Ft/m²/év körüli összegre emelkedhet. Fontos, hogy ez felső korlát, nem automatikus emelés: a kerület döntheti el, él-e vele, és milyen mértéket állapít meg.

ÚJ JÖVEDELEMADÓ-SZABÁLYOK 2026-BAN, AMIT TUDNOD KELL (Big Beautiful Bill)

tags: #epitmenyado #vallalkozas #megszunese #utan