Az Esztergomi Bazilika Építésének Története és Építészeti Értékei

Az Esztergomi Bazilika, hivatalos nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház, Európa egyik legnagyobb és legvastagabb falrendszerű bazilikája, amely az esztergomi Várhegyen magasodik. Az épület nem csupán méretei, hanem gazdag történelme és lenyűgöző építészeti megoldásai miatt is kiemelkedő jelentőségű.

Az esztergomi várhegy már az államalapítás korától szakrális központnak számított. Géza fejedelem Szent István vértanú tiszteletére emeltetett itt templomot. A hagyomány szerint itt keresztelték meg a trónörököst, Vajkot, aki az István nevet elnyerve 1001-ben létrehozta az esztergomi érsekséget. Körülbelül a mai templomépület helyén állt a Boldogságos Szűz Mária és Szent Adalbert tiszteletére felszentelt székesegyház, amely az 1010-es évekből származó írott források szerint már ekkor létezett. Az épület a 12. század vége felé leégett, újjáépítése 1200 körül Jób érsek nevéhez köthető. Később, az 1330-as években Telegdi Csanád érsek renováltatta és bővítette ki a templomot. Azonban újabb száz év elteltével már olyan rossz állapotba került, hogy Széchy Dénesnek egy új székesegyház építésébe kellett fognia. Tervét igen rövid idő alatt, alig négy év alatt, 1453-ra, egyházi és világi főurak adományaiból elkészült az új főtemplom, melyet utódja, Vitéz János tovább ékesített. A székesegyházhoz több kápolna kapcsolódott, melyek közül a legkiemelkedőbb a Bakócz-kápolna. Hazánk egyetlen épségben fennmaradt reneszánsz épületét Bakócz Tamás érsek építtette saját sírhelyeként a 16. század elején. A vörös márványból készült épület Andrea Ferrucci munkája. A török megszállás idején az esztergomi várhegy szinte minden épülete elpusztult, egyedül ez a lenyűgöző műalkotás maradt sértetlenül, mely ma is megtekinthető a jelenlegi székesegyház egyik oldalkápolnájaként.

A mai bazilika építésének előkészületei Rudnay Sándor érseksége alatt indultak meg. A grandiózus terv az volt, hogy a Magyar Siont teremti meg a városban, és ismét az ország egyházi központjává teszi Esztergomot. Rudnay elképzelése egy hatalmas épületegyüttes volt, amelynek makettje ma is megtekinthető a bazilika kincstárában. Pénz hiányában végül a komplexumnak csak egyes részei készültek el: maga a székesegyház, az Ószeminárium épülete, a Sötétkapu és az érseki palota. Az építkezést a bécsi udvar nem nézte jó szemmel, ellenezték, és megpróbálták meghiúsítani, hogy Esztergomban épüljön fel a Habsburg Birodalom legnagyobb temploma.

Az alapkőletételre 1822. április 23-án, Szent Adalbert napján került sor József nádor és számos egyházi, valamint világi előkelő jelenlétében. Az építkezés vezetője Kühnel Pál unokaöccse, Packh János volt. Az ő nevéhez fűződik a Bakócz-kápolna megmentése és áthelyezése az új templomépületbe: a XVI. század elején épült vörösmárvány kápolnát Packh János 1600 számozott darabra szétbontva, majd tájolását megváltoztatva az új székesegyházba építve őrizte meg az utókornak. 1824-re elkészült az altemplom és az északi, jobb oldali első oldalkápolna, melyet Szent István vértanú tiszteletére szenteltek fel. 1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusú altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. Ebben az évben Kazinczy így ír az altemplomról: „Egyiptusi lélek szállja meg a nézőt, midőn itt a temérdek izmú oszlopokat látja…”

Rudnay Sándor halála után az érseki szék hét évig betöltetlen maradt, így az építkezés is leállt. 1838-ban Kopácsy József érsek megválasztásával új lendületet kaptak a munkálatok, azonban alig egy évvel később Packh János a saját otthonában rablógyilkosság áldozata lett, így új építészt kellett keresni. Hild József vette át a feladatot, aki módosította a terveket, például a keleti homlokzatot, így neki köszönhető a bazilika végső formája. Egyszerűsítette az eredeti terveket, elhagyta a székesegyház két oldalára tervezett prímási palotát, az egyik szemináriumot, és a kanonoki házak elliptikus kiképzését. Felülvizsgálta az épületet, a hibásan fölrakott boltíveket lebontatta, majd befejezte a szentély boltozását, saját tervei alapján, vasszerkezettel építtette fel a megemelt és oszlopokkal körbefogott kupoladobot és a lanterna nélküli kupolát. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Kopácsy prímás 1845. augusztus 18-án helyeztette fel a keresztet.

Az 1848-as szabadságharcot követően Scitovszky János, az újonnan kinevezett érsek türelmetlenül sürgette a főtemplom elkészültét. 1856. augusztus 31-én került sor a bazilika ünnepélyes felszentelésére, még jóval a befejezése előtt. Ekkor hangzott el először Liszt Ferenc ez alkalomra komponált Esztergomi miséje (Missa Solemnis), melyet a zeneszerző személyesen vezényelt. A ceremónián Ferenc József is részt vett. Azonban ekkor a templom még nem volt teljesen kész, hiszen hiányzott a főhomlokzat oszlopos előcsarnoka, és a déli oldaltorony is befejezetlenül állt. Az épület befejezése a következő főpapra, Simor Jánosra és építészére, Lippert Józsefre maradt, a zárókövet 1869-ben helyezték el.

Az épület méretei és szerkezete

A Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház monumentális méretekkel rendelkezik. Külső méreteit tekintve Magyarország legnagyobb egyházi épülete. Hossza 118 méter, szélessége 49 méter. Közepén elhelyezkedő félgömb alakú kupoláját 24 oszlop tartja, amelyek között 12 ablak található. Az épület a kupolánál belülről 71,5 méter magas, átmérője 33,5 méter. Az altemplomtól a kupola gömbjéig kereken 100 méter, amellyel jelenleg Magyarország második legmagasabb épülete. A kupola feletti gömb átmérője 2,5 méter, a kereszt pedig 7 méter magas. A timpanont tartó nyolc oszlop 22 méter magasba nyúlik, a főhomlokzat oldalaihoz kapcsolt harangtornyok pedig 57 méternél végződnek.

A bazilika belső alapterülete 5660 négyzetméter. Az épület a kupolánál belülről 71,5 méter magas. A kupola átmérője 33,5 méter. A kupola erkélyére a bazilika bejáratától számítva (több szakaszban) összesen közel 400 lépcsőfok vezet fel.

Az épület főhomlokzata keletre néz, mivel csak ebbe az irányba tudták megépíteni a bejárathoz vezető lankás feljárót, így a szentély - más templomokéval ellentétben - az épület nyugati, Dunára néző részén található. Az északi és a déli oldalhomlokzathoz két, félköríves átjárójú, nyaktaggal kapcsolódó, 57 méter magas, nyolcszög alaprajzú torony illeszkedik.

A bazilika altemplomába 57 lépcsőn jutunk le. A grandiózus, óegyiptomi stílusú építmény Packh János építész tervei alapján készült. Falai tizenhét méter vastagok. Az altemplomban több száz sírfülke található, ahol a Bazilika építői és főpapjai nyugszanak.

Művészeti alkotások és díszítések

A bazilika belsejét számos művészeti alkotás díszíti. A főbejárat felett kőbe vésett latin felirat olvasható: CAPUT MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE, vagyis: A magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója. A kapu feletti dombormű (Jézus hívja Zakeust) Johann Meixner faragása.

Az előcsarnokból a templom belsejébe hatalmas kapu vezet - amit csak különleges alkalmakkor használnak -, mely felett Jézus és Zacheus jelenetét ábrázoló dombormű látható, ami Johann Meixner faragása. Ezen kívül további kőcímerek és szobrok találhatók az oszlopcsarnokban: balra Telegdi Csanád és Széchy Dénes érsekek szobra, míg a jobb oldalon Nagy Lajos király és Hunyadi János kormányzó szobra látható. A négy kőcímer, továbbá Széchy Dénes és Hunyadi János szobrai Johann Hutterer alkotásai, míg a templom bejáratának jobb, illetve bal oldalán álló Telegdi Csanád és Nagy Lajos szobrokat Kiss György készítette.

A Bazilikába betérve elsősorban a főoltárkép vonja magára a figyelmet. Michelangelo Grigoletti velencei művész kapta meg a feladatot, hogy Tiziano Vecellio Frariban lévő festményét, a Mária mennybevitelét nagyítsa fel. Az eltérő arányok miatt kompozíciós változtatásokat kellett végrehajtania, és ezt a festő sikerrel megoldotta. Így készült el 1856-ban a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett oltárképe, melynek méretei: 13,5 x 6,6 méter. A főoltár szobrait Pietro Bonani, az aranyozott bronzdíszeket a bécsi Danninger-műhely készítette. Az oltáron álló négy márványszobor (balról jobbra: Szent Márton, Szent Gellért a kis Szent Imrével, Szent Adalbert és Boldog Mór pécsi püspök) mindegyike magyar, illetve pannóniai vonatkozású. Az oltár előlapjának márványdomborműve Leonardo da Vinci Utolsó vacsorája nyomán készült.

A szentély mennyezetét Ludwig Moralt freskója, A Szentháromság diadala díszíti. Moralt a müncheni Festészeti Akadémiának volt a tanára, és ő festette a csegelyekbe a négy nagy nyugati egyházatya freskóját: Szent Ambrus, Szent Ágoston, Szent Jeromos és Szent Gergely pápa képét is.

A kupola mai díszítését Antonio Detoma készítette Lippert József tervei szerint 1885-86-ban. Míg előzőleg a csillagos ég volt a kupolában festve, addig a jelenlegi stukkó a reneszánsz ornamentika elemet használta fel. A kupola alsó peremén írás olvasható latinul, reneszánsz betűkkel: ASSUMPTA EST MARIA IN COELUM GAUDENT ANGELI, vagyis: Mária felvétetett a mennybe, örvendeznek az angyalok.

A bal oldali kereszthajó végén áll a Szent Kereszt-oltár. Oltárképe Grigoletti egyéni kompozíciója. A festő sajátosan oldotta meg a paradicsomi bűnbeesés és a megváltás kapcsolatát. Az oltár plasztikai díszei, a tabernákulum és az angyalszobrok az olasz mester, Pietro Bonani műalkotásai.

A Szent József-oltár márványszobrait Johann Meixner faragta. Ugyancsak ő készítette a párhuzamos helyzetben, a jobb oldali mellékhajóban álló Szent Adalbert-oltárt. Mellette, a mellékhajó végében található a Magyar szentek oltára. Ennek oltárképét (Szent István felajánlja az országot a Nagyasszonynak) Grigoletti kezdte el festeni, akinek halála miatt csak félig készült el a munka. A kép befejezésére a fiatal Anton Mayert hívták meg.

Az oltár lépcsőjénél, oszlopon áll Árpád-házi Szent Erzsébet és Szent Margit szobra, Bonani alkotásai. Az oltárra a század végén helyezték el a három kassai vértanú (Kőrösi Márk esztergomi kanonok, Pongrác István és Grodecz Menyhért jezsuiták) szoborcsoportját, Kiss György munkáját.

A Szent Márton-oltár és a Jézus Szíve-oltár ugyancsak Kiss György műve. Szent Márton szobra mellett IV. Béla két szentéletű lányának, Kunigundának (Kingának) és Jolanatának (Jolánnak) a szobrai állnak. A Jézus Szíve-oltár Páduai Szent Antal és Alacoque Szent Margit térdelő alakja díszíti.

A kupolát tartó, a bejárathoz közelebb álló két pilléren hatalmas márványszobrok állnak, a bal oldali Pázmány Pétert örökíti meg. Simor János hercegprímás szerette volna Esztergomba hozatni tetemét, és a díszes nyughelyet számára rendelte meg Pietro della Vedova torinói művésznél Pázmány szobrát. A szobor feletti félkörben reneszánsz stílusú Madonna-szobor látható.

Az átellenes pilléren Simor János szobra áll; ezt Strobl Alajos faragta. Simor vizsgáló tekintettel néz fel az általa díszített kupolára, baljában a bazilika oszlopcsarnokának rajzával, amit ugyancsak ő készített el. A szobrot reneszánsz keretbe helyezték, a felső félkörös timpanonban Keresztelő Szent Jánosnak, Simor védőszentjének prédikáló félalakja kapott helyet.

A Bakócz-kápolna

A Bakócz-kápolna az egyetlen építészeti emlék, amely az első, a középkori Szent Adalbert-székesegyházból (átépített formában ugyan, de) megmaradt. Bakócz Tamás érsek 1507-ben kezdte el építtetni a maga sírkápolnáját a Szent Adalbert-székesegyház kiegészítéseként. Itáliából hívott tervezőket, de hazai anyagokból, süttői vörös márványból dolgoztatott. Az Angyali Üdvözletkápolna oltárának mestere Andrea Ferrucci. Ferrucci Firenzében készítette el a Bakócz által megrendelt szobrokat, és 1519-ben szállította őket Esztergomba. A törökök a szobrokat összetörték, a domborműveket megcsonkították. A török uralom végén egyedül ez a kápolna maradt használható állapotban. A barokk korban került oltárára az a máriapócsi típusú kegykép, melynél számos csoda történt, és amely miatt a kápolna a környék búcsújáró helyévé vált. A kápolnát 1874-ben, a tabernákulumot és az új kupolát pedig Antonio Detoma készítette Lippert József építész tervei alapján.

A Főszékesegyházi Kincstár

A Főszékesegyházi Kincstár gyűjteménye Közép-Európa egyik leggazdagabb egyházi műtárgy gyűjteménye. A kincstár a 11. századtól a napjainkig felhalmozott műkincseket és drágaságokat mutat be. Kiemelkedő ötvös és textilgyűjteménye van. A kincstár legfiatalabb tárgya az a kehely, mely Szent II. János Pál pápa ajándéka. A kincstár legrégebbi liturgikus textíliája az oltár előlapként használt ún. Fojnicai kazula, a Mátyás-miseruha és az ún. kék miseruha.

A Bazilika a II. világháború után és napjainkban

A második világháború alatt a bazilika súlyosan megsérült, körülbelül 95 gránát és bomba hullott rá. A helyreállításokat követően visszanyerte régi pompáját, 2005-ben pedig impozáns díszkivilágítást is kapott. 2006-ban megtörtént a harangtorony felújítása, 2007-ben pedig bejelentették, hogy felújítják a főszékesegyház alatt húzódó pincerendszert. 2009-ben az Ószemináriumból a bazilikába, a Kincstár különtermébe költözött a Mindszenty-emlékhely. Még ugyanebben az évben nagyszabású felújítás kezdődött meg: a feljárót átalakították, újraszigetelték az alul lévő, hatalmas tereket. A kupolát tartó oszloperdőben vakoltak, eltüntették a háborús sérüléseket. 2019 tavaszán jelentették be, hogy négy év alatt teljesen megújul a bazilika.

A bazilika építésének utolsó fázisában, 1845. augusztus 19-én egy időkapszulát helyeztek el az épület legmagasabb pontjára. A légmentesen lezárt rézhengert 2021 tavaszán régészek emelték ki a csúcskeresztből. 2021. október 7-én pedig egy új időkapszula került a keresztbe, melybe az eredeti kapszulában talált irat kézzel készült másolatán túl, az 52. Esztergomi Híradó lapszámát is elhelyezték.

A Bazilika építésében részt vevő személyek

tags: #esztergom #bazilika #epites #eve

Népszerű bejegyzések:

• Kényelmes és praktikus otthonok
• Az építési terület szabályai
• Felsőtárkányi eladó ingatlanok
• Magyarország tengerszint feletti magassága
• Vagyonszerzési illeték és lakcím fiktiválása