Tengerszint feletti magasság meghatározása Magyarországon
A térképes magasság számítás aloldal lehetőséget nyújt, hogy egyszerűen és gyorsan meghatározzuk bármely magyarországi helyszín tengerszint feletti magasságát. Ez az eszköz ideális mindazok számára, akik túrázni készülnek, hegymászásra vágynak, vagy csak szeretnék megismerni a kiválasztott hely pontos földrajzi adatát.
A tengerszint feletti magasság (rövidítve t.sz.f. magasság) azt a magasságot jelöli, amelyet egy adott pont vagy hely a tengerszinthez képest elér. A tengerszintet viszonyítási pontként használják, mivel a Föld felszínén egy stabil referenciaértéknek számít, bár a valóságban a tengerek szintje az árapályok, az időjárás és a helyi gravitációs hatások miatt változhat. Például a Kékes, Magyarország legmagasabb pontja, 1014 méterrel van a tengerszint felett.
A tengerszint feletti magasság pontos meghatározása: Az eszköz segít a kiválasztott pont tengerszint feletti magasságának gyors meghatározásában, ami túrázáshoz és természetjáráshoz elengedhetetlen.
GPS koordináták és a magasságmérés
A GPS koordináták (Global Positioning System) olyan földrajzi adatokat jelölnek, amelyek pontosan meghatározzák egy adott helyszín pozícióját a Föld felszínén. A koordináták két fő értékből állnak: a szélességi (latitude) és a hosszúsági (longitude) adatokból. A szélességi koordináták azt mutatják meg, hogy egy pont milyen távol helyezkedik el az Egyenlítőtől északi vagy déli irányban, míg a hosszúsági koordináták az adott pont keleti vagy nyugati távolságát adják meg a nulladik hosszúsági körtől (Greenwichi meridián).
A keresőmezők segítségével pontos földrajzi helyet jelölhetsz meg Magyarországon, és azonnal megkapod az adott pont tengerszint feletti magasságát és földrajzi koordinátáit is. A GPS-koordináták nemcsak navigációra, hanem különféle tudományos és mindennapi célokra is rendkívül hasznosak. Lehetővé teszik például a pontos helymeghatározást a térképkészítésben, a geokódolásban (azaz címek koordinátákra való átalakításában), illetve a turizmusban, amikor turisták keresik fel egy adott látnivaló pontos helyét.
A modern technológiák, például az okostelefonok és GPS-eszközök integrált helymeghatározási rendszerei lehetővé teszik, hogy bárki valós időben hozzáférjen ezekhez az adatokhoz. Ez nemcsak a közlekedésben jelent előnyt, de a mentési műveletekben, valamint a kutatási és környezetvédelmi munkákban is életmentő szerepet játszhat.
A tengerszint feletti magasság mérésének története Magyarországon
A tengerszint feletti magasság vagy abszolút magasság a földrajzi pontok magasságának méréséhez meghatározott mérték. Az első országos szintezést a bécsi Katonai Földrajzi Intézet végezte 1873-1913 között. Alapszintfelületnek az Adriai-tenger középszintjét választották, amelyet a trieszti Molo Sartorio mércéjén 1875-ben határoztak meg. A szintezés összekapcsolása az Adriai-tenger szintjével Vásárhelyi Pál nevéhez fűződik.
A szintezés során a következő helyeken határoztak meg magassági főalappontokat: Maria Rast a Dráva völgyében, Franzensfeste Tirolban, Lisov Csehországban, Vöröstoronyi-szoros, Terebesfejérpatak a Felső-Tiszánál, Ruttka a Vág völgyében és Nadap a Velencei-hegységben. Az ősjegyek közül a mai Magyarország területére csak a nadapi esik, ezért mind az 1921-es, mind pedig az újabb, 1949-ben kezdődött felmérésnél ebből kellett kiindulni.
A Nadap főalappont tengerszint feletti magasságát 1888-ban végzett mérés alapján 173,8385 m-ben állapították meg (mAf, méter Adria felett). Mivel az Adria középvízszint ismételt mérése 9 cm-rel eltért az 1875. évi méréstől, ezért az Adria középtengerszint helyett bevezették a nadapi alapszintet.
1949-ben egy új hálózatmérés kezdődött, ennek során a Nadap főalapponttól kb. 100 m-re új főpontot helyeztek el, valamint az ország más részein további hat új főalappontot határoztak meg (Diszel, Mórágy, Cák, Szarvaskő, Sátoraljaújhely, Máriaremete).
1960-ban rendelték el, hogy a kelet-európai szocialista országokban a balti alapszintre kell áttérni. Ekkor a nadapi alapszintről áttértünk a kelet-európai alapszintre, az ún. balti (kronstadti) alapszintre, amely 67,47 cm-rel feljebb van, mint a nadapi alapszint.
Az IAG (International Association of Geodesy) EUREF albizottsága (Regional Reference Frame Sub-Commission for Europe) 1994-ben hozott határozata értelmében egységes magassági rendszert hoztak létre Európában. Az újonnan csatlakozott közép- és kelet-európai országok (Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina) szintezési hálózatát, az UELN-95 egységes alapszintfelületéhez, az amszterdami vízmagasságmérő nullpontjához kell igazítani.
| Helyszín | Szintkülönbség az Adria szintjéhez képest (kb.) | Időszak |
|---|---|---|
| Nadap | 173,8385 m | 1888-tól |
| Balti (kronstadti) alapszint | + 67,47 cm a nadapihoz képest | 1960-tól |
| Amszterdami vízmagasságmérő nullpontja (EUREF) | Egységes európai referencia | 1994-től |
Magyarország madártávlatból - Zemplén
tags: #terepszint #mbf #terkep