Lakcím fiktiválása és vagyonszerzési illeték
A lakcímbejelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg.
A lakcím fiktiválása
Amennyiben egy magánszemély tudomására jut, hogy lakásába olyan személy jelentkezett be, aki sosem lakott ott ténylegesen, vagy bármely ok miatt már korábban elköltözött, írásbeli kérelmet nyújthat be a Hivatalhoz a lakcím fiktívvé nyilvánítása tárgyában.
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 146/1993. (X. 26.) kormányrendelet rendelkezik a polgárok lakcímbejelentésére vonatkozó kötelezettségéről, valamint a lakcímrendezés lehetőségeiről.
A jogszabály szerint minden polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét nyilvántartás céljából bejelenteni a települési önkormányzat jegyzőjénél vagy a Keszthelyi Járási Hivatal Kormányablakánál (8360 Keszthely, Kossuth u. 42.).
Be-, illetve kijelentkezési kötelezettség elmulasztása esetén, tehát ha a lakás tulajdonosa, haszonélvezője vagy főbérlője észleli, hogy lakásában olyan személy van bejelentve, aki ténylegesen nem lakik ott, lakcímrendezési eljárást indíthat.
Az eljárás célja a lakcímnyilvántartás adatainak pontosítása.
Az eljárás illetékmenetes.
A kérelemhez formanyomtatvány áll rendelkezésre, amelyet a hivatalnál lehet beszerezni.
A kérelemben indokolni szükséges a lakcím fiktívvé nyilvánításának okát és valódiságát.
A kérelmen két tanú megnevezése szükséges - idézhető címükkel együtt - akik a hivatalban jegyzőkönyvbe foglalt szóbeli tanúvallomást tesznek arról, hogy a kijelenteni kívánt személy ténylegesen az eljárásbeli lakában tartózkodik-e.
Ellenkező okirati bizonyítás hiányában megállapítja a lakcím érvénytelenségét.
Érvénytelen a bejelentett lakcímadat, ha a járási hivatal megállapította, hogy a polgár bejelentett lakcímadata nem valós.
A lakcím fiktiválási eljárás a Gyenesdiás Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Irodájában, valamint a Keszthelyi Járási Hivatal Kormányablakában kezdeményezhető!
Az eljárás menete és határidők
A Hatóság 30 napon belül bírálja el a kérelmet, mely határidő szükség esetén további 30 nappal meghosszabbítható.
Az ügyintézési határidőbe nem számít bele többek között a hiánypótlásra szóló felhívás és az eljárás esetleges felfüggesztésének időtartama.
Amennyiben a tényállás tisztázását követően megállapítható, hogy panaszolt személy nem lakik az eljárásbeli ingatlanban, úgy hatóságunk a kérelemnek helyt ad, ellenkező esetben az eljárást megszünteti, vagy a megalapozatlan kérelmet elutasítja.
A döntés ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül lehet fellebbezést benyújtani, melynek illetéke 5.000,- Forint.
A fellebbezést a Zala Megyei Kormányhivatalhoz kell címezni.
Ha fellebbezés nem érkezik, és a helybenhagyó határozat jogerőssé válik, ennek alapján Hivatal vagy a Kormányablak panaszolt eljárásbeli lakcímét a Személyiadat - és Lakcímnyilvántartásában "lakcímén nem lakik" jelzéssel látja el.
A járási hivatal megállapítja a lakcím érvénytelenségét és a döntés jogerőre emelkedését követően az érvénytelen lakcímadatot a nyilvántartásban fiktív jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg az illető a valós lakcímét be nem jelenti.
Fiktívvé nyilvánított lakcímmel az illető semmilyen hivatalos ügyet nem tud intézni.
A vagyonszerzési illeték
Magyarországon törvény kötelez minket arra, hogy jövedelmünk után adózzunk, vagyonszerzés esetén pedig illetéket fizessünk.
A visszterhes vagyonátruházás alatt a szerződő felek között létrejött valamilyen kötelezettségvállalást, ellenértéket kikötő vagyoncserét értünk.
Ezt a jogi folyamatot nevezzük leegyszerűsítve vagyonszerzésnek, éppen ezért a vagyont megszerző fél, azaz a vásárló fizeti az ezzel járó illetéket is.
A vagyoni értékű jog alatt a földhasználatot, az építményi jogot, a haszonélvezetet, a használat jogát, illetve a vagyonkezelői jogot és az üzembentartói jogot értjük.
Az illeték mértéke és kedvezmények
Az ingatlanvásárlás illetéke, a vagyonszerzési illeték, a vételár 4%-a.
A NAV az első lakástulajdon vagy tulajdoni hányad megszerzésekor, a vagyonszerző kérelmére automatikusan engedélyezi a részletfizetést.
Ha viszont nem teljesítjük az aktuális részlet befizetését, a kedvezményt elveszítjük.
A nem első lakásszerzőknek is van lehetősége ún. automatikus részletfizetési kedvezményt igényelni, viszont csak legfeljebb 2 millió forintot nem meghaladó összegű illetéktartozásra és legfeljebb 12 hónapra.
A részletfizetési kérelem kezdeményezhető méltányossági alapon is.
Fontos, hogy a kérelem előterjesztésének nincs halasztó hatálya.
Új építésű ingatlan vásárlásakor 15 millió Ft-ig nincs illetékfizetési kötelezettségünk, amennyiben az ingatlan értéke nem lépi át a 30 millió forintos határt.
Ezekben az esetekben a 15 millió és a vételár közötti különbözet 4%-át kell befizetni az állam részére.
Illetékmentességet élvezhetünk lakástulajdon cseréje és vásárlása esetén, ha a korábban megszerzett lakástulajdont a vásárlást megelőző öt éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladjuk, és az új lakás vételára kisebb, mint az elcserélt vagy eladott lakástulajdon értéke.
Házastársak, testvérek, egyenes ági rokonok egymás közti vagyonszerzésekor ajándékozás esetében.
A házastársi vagyonközösség megszűnésekor, pl. 2021. január 1-től a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) segítségével vásárolt ingatlanok után - a vételártól függetlenül - nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni.
2024. január 1-től pedig a CSOK Plusz felhasználásával történő vásárlás is illetékmentes.
A 35 év alatti, első lakást vásárló fiatalok 50%-os kedvezményben részesülnek akkor, ha 15 millió forintnál kisebb forgalmi értékű ingatlant vásárolnak.
Feltétel, hogy a vásárló korábban nem rendelkezett sem önálló lakástulajdonnal, sem 50%-ot elérő ingatlantulajdoni hányaddal.
Ingatlancserénél (cserepótló vételnél), amikor az új ingatlan forgalmi értéke magasabb, mint a korábban megszerzett ingatlané, csak az értékkülönbözet után jelentkezik illetékfizetési kötelezettségünk.
A cserepótló ügyleteknél a kedvezmény feltétele, hogy az új ingatlant az eladás utáni 5 évben vagy az eladás előtti 1 évben vásároljuk meg.
Illetékfizetési kötelezettség bejelentése
A vagyonszerzés bejelentését az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel egyidejűleg kell megtenni.
A bejelentést a NAV informatikai rendszerében az erre a célra rendszeresített B400E elektronikus nyomtatványon vagy papír alapon a NAV-hoz közvetlenül eljuttatva.
Ezt követően a vagyonszerzési illeték kiszabásáról a NAV határozatot (fizetési meghagyást) küld.
Az illetékek fajtái és mértékei
| Illeték típusa | Általános mérték | Lakástulajdon-szerzés mértéke |
|---|---|---|
| Öröklési illeték | 18% | 9% |
| Ajándékozási illeték | 18% | 9% |
| Visszterhes vagyonátruházási illeték | 4% | Ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. |
Az illeték alapjára és mértékére vonatkozó rendelkezések az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 12-15. §-aiban találhatók meg.
A mentességekre, kedvezményekre vonatkozó szabályok az Itv. 16. § és 17/B. §, 17/C. §-aiban találhatók meg.
tags: #lakcim #fiktivalas #illetek