Esztergom V17 Lakoovezeti Besorolásai és Településrendezési Eszközeinek Áttekintése
A következő cikk az Esztergom városi rendeleti környezetet, különös tekintettel a településfejlesztési koncepciót, integrált stratégiát és a településrendezési eszközöket érinti, az érintett hatóságok és partnerek véleményének figyelembevételével. Célja, hogy kifejlessze az Esztergom Megyei Jogú Város Szabályozási Tervének és belső rendeleteinek összefüggéseit, a 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet által biztosított véleményezési jogkörben.
A jogi alapok és intézményi kör
Esztergom Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az említett törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról és integrált stratégiáról szóló jogi keretekhez igazodik. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és partnerek véleményének kikérésével a rendeletet és szabályozási tervet alkotja.
Az Esztergom-Kertváros körzetében megalkotott önkormányzati rendeletek és módosítások a következőket tartalmazzák: a helyi építési szabályzat és szabályozási terv részei 3. és 4. mellékletekként jelennek meg, melyek felépítése és tartalma részben egyezik a regionális és országos előírásokkal. A rendeletek célja a településkép védelme, a morfológiai viszonyok figyelembevétele és a közterületek, közlekedés, valamint a beépítés optimális arányainak meghatározása.
A szabályozási terv felépítése és hatálya
A szabályozási terv (SZT) kötelező és javasolt elemeket egyaránt tartalmaz. A kötelező elemek közé tartozik az építési övezet jele és határa, tervezett szabályozási vonal, szabályozási szélesség, valamint az építési hely. A tervfelület elemei között megtalálható a közúti közlekedési terület, zöldterületek és vízvagy légiközlekedési területek jelölései is. A javasolt elemek körében szerepel a kilátás és rálátás védelmének biztosítása, a kötelező árkád létesítés, és a terület morfológiájához igazított beépítési módok tervezése.
A 7-9. mellékletek pedig rögzítik az önkormányzat sajátos jogintézményeit, például az elővásárlási jogot az önkormányzat tulajdonába nem álló ingatlanokra, illetve a közmű- és közlekedési infrastruktúra fejlesztésének hozzájárulását érintő elemeket. A SZT jelölései között megtalálható az építési helyek, a közterületi és közlekedési elemek, valamint a földhasználat részletes leírása is.
Meglévő és meghatározó zónák - építési övezetek és területek
Az Esztergom szabályozási tervének része a belterületi és külterületi területek elkülönítése: az övezetek és azokhoz tartozó paraméterek meghatározzák az építési helyek és a beépítés módját. Emellett a terv tartalmazza a kivételeket és a kivonatokat az OTÉK, Méptv és TÉKA rendelkezéseiből, melyek szükség szerint beépítésre kerülnek.
A mellékletek értelmében a következő összeállításokat találjuk: 1) Esztergom Megyei Jogú Város Szabályozási Terve - Jelmagyarázat; 2) Esztergom Megyei Jogú Város Szabályozási Terve - Szelvényháló; 3) belterületi Szabályozási Terv M=1:4000; 4) külterületi Szabályozási Terv M=1:8000; 5) övezeti paraméterek (építési övezetek és kapcsolódó jelölések); 6) Sajátos jogintézményekkel érintett ingatlanok; 7) Városszerkezeti jelentőségű terület lehatárolása; 8) Állattartó épületek és egyéb területek lehatárolása; 9) Sajátos előírású területek lehatárolása.
Különleges és védelmi szempontok
Az építészet védelmi előírásai közé tartozik a történelmi városrészek védelme, mint Szenttamás vagy Prímássziget - Esztergom történelmi magjának részei. A Római Birodalom határai és a Duna-parti örökség kiemelt védelmet élvez, és a világörökségi várományos helyszínek közé sorolható. A védelmi övezetek és a Natura 2000 területek közelsége szigorú korlátozásokat vonhat maga után a beépítésre és a közműépítésre vonatkozóan.
A rendelet külön rendelkezéseket tartalmaz a közterületeken elhelyezhető pavilonokra, vendéglátó teraszokra és a kerítések, támfalak kialakítására vonatkozóan is. Esztergom városban megengedett közterületi építmények és a közlekedésre vonatkozó korlátozások is részletezve vannak, ideértve a mélygarázsok és a közhasználatú területek feltételeit is.
Közterületek, infrastrukturális elemek
A közterületek szabályozására vonatkozóan a SZT biztosítja a geodziai felmérések alapján történő pontosítást, a közforgalmú átjárók és az udvarrészek megnyitását közhasználat céljára. A mélygarázsok és alárendelt közműveket érintő megoldások meghatározásra kerülnek, figyelembe véve a közlekedési rendet és a kerékpáros, gyalogos összeköttetést.
Kiemelten fontos a közterületi parkolók elhelyezése, különös tekintettel arra, hogy a Kö-U-F övezet területén a parkolási lehetőségek csak lakók és tulajdonosok számára legyenek biztosítva a járókelőket zavaró hatások minimalizálása érdekében.
Az építészet és a településkép összefüggése
Az épületek falai, homlokzataik, tetőhéjazatuk és színezésük szigorú előírások szerint alakíthatók. A rendeletek külön figyelmet szentelnek a homlokzatok karakterére, az elő- és hátsókert közötti viszonyokra, valamint a telek homlokvonalának és a zárt tér falainak kialakítására. A zártsorú és oldalkertes beépítési módok esetében az épületek között tűzfal csatlakozás és szemértékelés kerül előírásra.
A város történelmi városrészeinek megőrzése érdekében a védelem alatt álló épületek és a világörökségi területek védelme kiemelt prioritást élvez, amely összhangban van a 7. és 8. mellékletek sajátos jogintézményeivel és a közterületek használatának szabályaival.
Gyakorlati alkalmazások és példák
A rendeletek és szabályozások gyakorlati kivitelezése során a következőket érdemes figyelembe venni: a kivitelezési terv kötelező kertészeti része (kertépítészet, burkolatok, növényzet), a közterületi területek és járdák szélességének biztosítása, a szem előtt tartott beépítés mértéke, valamint a történelmi és műemléki értékek védelme.
Az Esztergom szabályozási rendszerében megkezdett projektek során szükség lehet elővásárlási jogra, a közmű- és útépítési hozzájárulások pontosítására, illetve a földművelési és építési követelmények összehangolására az OTÉK és a Méptv előírásaival.
- Beépítésre szánt területek és építési övezetek kapcsolatai
- Közterületek és zöldterületek elrendezése
- Védelmi övezetek és világörökségi helyszínek jelentősége
Az 1:2000 és 1:4000 léptékű SZT-lapok alapján a telekhatárok, övezeti határok és a közterületek részletei kerülnek meghatározásra, amely a gyakorlatban a telekvagyon felhasználás és a beépítés módjának pontosítását jelenti.
Részletes megjelenítés a mellékletek alapján
A mellékletek részletes jelmagyarázata és szelvényhálózata alapján fel lehet építeni a város szerkezeti koncepcióját, az övezeti és keretjelölések pontos értelmezését és a helyi jogintézmények alkalmazását:
- Esztergom Megyei Jogú Város Szabályozási Terve - Jelmagyarázat
- Esztergom Megyei Jogú Város Szabályozási Terve - Szelvényháló
- Belterületi Szabályozási Terv M=1:4000
- Külterületi Szabályozási Terv M=1:8000
- Sajátos jogintézményekkel érintett ingatlanok - elővásárlási és kisajátítási területek
A 6. melléklet például a telekhatárok és útépítések meghatározását részletezi, a 7-9. mellékletek pedig a város szerkezeti jelentőségű területeit és a műemléki védelem alá eső elemeket sorolják fel.
tags: #esztergom #v17 #lakoovezeti #besorolas