Felszámolási illeték költség visszatérítés: útmutató a gyakorlatban
A felszámolási eljárás legalább 105.000 forint hatósági költséggel jár, amely az eljárási illeték (80.000 Ft) és a Cégközlönyi közzététel díjából (25.000 Ft) áll össze. Hitelezőként indított eljárás esetén további 100.000 forint biztosítékot kell befizetni, amely a felszámoló díjának fedezetéül szolgál. Az eljárás során felmerül a kirendelt felszámoló díja is, amely a vagyontárgyak értékesítésből származó bevétel 5%-a, de legalább 100.000 forint. A jogi költségek és a határidők összetett rendszere miatt a felkészülés kulcsfontosságú.
Az Újvári Zsolt Ügyvédi Irodánál nap mint nap találkozunk olyan cégvezetőkkel és hitelezőkkel, akik számára a fizetésképtelenségi eljárások útvesztője - és azok pénzügyi vonzata - komoly fejtörést okoz. A cikk célja, hogy bemutassa a felszámolási eljárás költségeit, a kielégítési sorrendet, a határidőket, illetve a visszatérítés módjait.
Mi a felszámolási eljárás és milyen költségek merülnek fel?
A felszámolási eljárás iránti kérelem előterjesztésekor 80.000 Ft illetéket kell leróni. Az eljárás lefolytatása során a kirendelt felszámolót díjazás illeti meg. Összességében tehát, ha egy felszámolási eljárást indítunk, minimum 105.000 Ft hatósági díjjal és a jogi képviselet költségével biztosan számolnunk kell. Az illeték és díjak részletezése a következők:
- Bírósági illeték: jogi személy esetén 80.000 Ft, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén 30.000 Ft.
- Közzétételi díj: 25.000 Ft, amelyet a kérelmező fizet a Cégközlönynek.
- Ügyvédi munkadíj: a felszámolási eljárás kötelező jogi képviselete miatt a teljes költségek részét képezi.
- Hitelezői igény-bejelentési díj: a követelés tőkeösszegének 1%, de legalább 5.000 Ft, legfeljebb 200.000 Ft.
- Felszámolói költségátalány: a követelés tőkeösszegének 0,5%-a, amelyet a hitelező közvetlenül a felszámolónak fizet.
- Ideiglenes vagyonfelügyelő letéte: csak akkor merül fel, ha a hitelező kéri a vagyonfelügyelő kijelölését.
Az első lépések közé tartozik az igazolás kérése a cégbíróságtól. A költségek célja, hogy fedezzék a bíróság és a felszámoló munkáját, valamint garantálják a folyamat szabályszerűségét. Bizonyos esetekben a behajthatatlansági igazolás csak a felszámolási eljárás lezárását követően, a zárójelentés jogerőre emelkedése után adható ki.
Kiemelt fogalmak és a folyamat lépései
- Kérelem benyújtása hitelezői indítvány alapján vagy hivatalból.
- A bírósági végzés közzététele elindítja az eljárást a Cégközlönyben.
- A felszámoló felméri az adós teljes vagyonát és megkezdi az értékesítést.
- A vagyon bevételeit a törvény szerinti sorrendben osztja szét a hitelezők között.
- A vagyon értékesítése és a hitelezői igények rendezése lezárja az eljárást.
Felszámolási kérelem és a kielégítési sorrend
A kielégítési sorrend a következő: 1) felszámolási költségek, 2) zálogjoggal biztosított követelések, 3) munkabérek és kapcsolódó közterhek, 4) köztartozások, 5) magánszemélyek nem gazdasági jellegű követelései, 6) kis- és mikrovállalkozások, mezőgazdasági őstermelők követelései, 7) a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapjának követelései, 8) egyéb követelések. A sorrend biztosítja, hogy először az eljárás költségeit és a munkavállalók alapvető érdekeit fedezzék, majd az állami és védett csoportok követelései kerüljenek sorra.
Az eljárás időtartama és az egyszerűsített változat
A felszámolás hossza az összetettségtől függ, és a törvény szerint legfeljebb két év lehet, de egyszerűbb ügyekben néhány hónap alatt lezárható. Az egyszerűsített felszámolást akkor rendeli el a bíróság, ha az adós vagyona még a minimális költségek fedezésére sem elégséges. Ebben a változatban a felszámoló a legszükségesebb vizsgálatokat végzi el, majd rövid idő alatt lezárja az eljárást. Mindkét esetben előfordulhat, hogy engedményezett követelés kerül bejelentésre, ezért a hitelezőnek igazolnia kell jogosultságát.
Bejelentések és határidők
A behajthatatlansági igazolásra csak a felszámolási eljárás lezárását követően van lehetőség. Tapasztalatom szerint célszerű a kérelmet a zárójelentés jogerőre emelkedése után legfeljebb 30 napon belül előterjeszteni. A jogerős zárójelentés után a 30 napos határidő alatt kérhető az igazolás, és ehhez kapcsolódóan szükségesek a hivatalos iratok és határozatok csatolása.
Illetékkinevezés és visszatérítés
A felszámolási eljárás illetéke és egyéb költségei közé tartozik a bírósági illeték, a közzétételi díj, az ügyvédi munkadíj, valamint a hitelezői igények bejelentéséhez kapcsolódó díjak. Kinek és mikor kell megfizetnie a költségeket? A költségek kezdetben a kérelmezőt terhelik, de a visszatérítés lehetőségei a különböző visszterhűségek és túlfizetések esetén felmerülhetnek. A tévesen utalt illetéket az adóhatóság kezeli visszatérítés céljából.
Útmutató a visszatérítés igényléséhez: ha fel nem használt illeték vagy díjak merülnek fel, a cégbíróság igazolást ad ki a befizetett összegről, majd írásos kérelemmel és az igazolással az illetékes állami adóhatósághoz kell fordulni. Az illeték visszatérítéséről az adóhatóság dönt. Ha több illetéket fizetett, mint amennyi járt volna, a túlfizetést az eljáró bíróság intézkedik vissza, és az adóhatóságon keresztül történik a folyamat.
Elektronikus eljárás és technikai érdekességek
2008. július 1-jétől a cégbejegyzési kérelmeket elektronikus úton kell benyújtani, és az illetékeket is elektronikus úton kell megfizetni. 2024-től az illetékbélyeg megszűnt, a fel nem használt illetékbélyegek értéke 2029-ig érvényes. Az NLToken 2.0 verziója és az elektronikus kapcsolattartás megkönnyíti a folyamatot; a rendszerek használatához szükséges technikai követelményekről tájékoztatják az Ügyfeleket. A tévesen megfizetett összegek visszatérítésére vonatkozó kérelmeket a kormányzati szervek és bíróságok közösen koordinálják.
A fennmaradó kérdések és gyakorlati tanácsok
A felszámolás folyamata összetett, és gyakran felmerülő kérdés a “felszámolási eljárás megindításának feltételei és költségei” mellett annak gyakorlati kezelése. A Cstv. szerint a felszámolási eljárás az adós jogutód nélküli megszüntetéséhez vezet, miközben az eljárás során a hitelezők igényeinek kiegyenlítése részben vagy teljes mértékben történik. A felek közötti megegyezés bármely szakaszban lehetséges, de ehhez gondos előkészítésre és pontos hitelezői sorrendre van szükség. A jogi képviselet kötelező, és a felszámolás célja a gazdasági szervezet megszűnésének jogszerű befejezése, illetve a lehető legnagyobb mértékű hitelezői kielégítés.
Gyakorlati példák és összefoglaló tények
A cikk összefoglalja a felszámolás megindításának és végrehajtásának jogi és gazdasági kereteit, a költségek és illetékek összegzését, a kielégítési sorrend alapelveit és a visszatérítés lehetőségeit. A tapasztalatok szerint az egyezség a felek nyitottságától függ, és gondos, részletes szerződéses rendelkezéseket igényel, különösen a hitelezők sorrendjének figyelembevételével.
Kolorcity Kazincbarcika SC - Videoton FC Fehérvár
Az alábbi táblázat összefoglalja az illetékek és díjak legfontosabb elemeit:
| Költség tényező | Összeg | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Iroda bírói illeték | 80.000 Ft (jogi személyek) | 30.000 Ft egyéb gazdálkodó szervezetek |
| Közzétételi díj | 25.000 Ft | Cégközlöny |
| Hitelezői igény-bejelentési díj | 1% vagy legalább 5.000 Ft, max 200.000 Ft | tőkeösszeg alapján |
| Felszámolói költségátalány | 0,5% | követelés tőkeösszege |
| Ideiglenes vagyonfelügyelő letéte | szükség esetén | hitelező kérésére |
tags: #felszamolasi #illetek #koltseg #visszaterites