Fenntartható foldhasználat Magyarországon: ökológiai gazdálkodás, szabályozás és jövőbeni irányok

Magyarországon jóval az európai uniós átlag alatt van azoknak a területeknek a nagysága, ahol ökológiai gazdálkodást folytatnak, hiszen hazánkban az összes mezőgazdasági terület mindössze 3,7 százalékát művelik így.

Míg 2005-ben az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági terület még csak 123 536 hektár volt, addig ez a szám 2018-ra 209 382 hektárra emelkedett.

A biogazdálkodásként hasznosított területek az EU teljes mezőgazdasági földterületének 7 százalékát tették ki 2017-ben, és mindössze egy olyan régió volt, ahol a teljes mezőgazdasági terület több mint felén folytattak ilyen gazdálkodást.

Az ökológiai gazdálkodás mértéke jelentősen eltér az EU egyes régiói között.

Magyarországon 2017-ben 199 683 hektáron folytattak ökológiai gazdálkodást, míg 2018-ban ez a szám 209 382 hektárra emelkedett, ami 95 százalékos növekedést jelent.

A KSH legfrissebb adataiból jól látszik, hogy míg 2005-ben a mezőgazdasági termelők száma 1551 volt, addig 2018-ra ez a szám 3929-re bővült.

2018-ban szántóföldi növényeket összesen 77 022 hektáron termesztettek biogazdaságokban.

Ültetvények terén kicsit másképp festenek a számok, hiszen az összes bioültetvény 10895 hektáron terült el.

Biogazdálkodás során szőlőből összesen 1759 hektár ültetvény volt 2018-ban.

Gyümölcs- és bogyósültetvényekből, valamint diófélékből 9133 hektár volt.

A biogazdaságokba beletartoznak továbbá olyan területek, melyek rétnek, legelőnek vannak minősítve, ezek összesen 116 389 hektárt fednek le.

A statisztikában az összes biogazdálkodásban művelt területet az „átalakítás alatt álló területet” és a „tanúsított területet” összessége teszi ki.

Amellett, hogy számos gazdaságban termesztenek zöldséget, gyümölcsöt és más haszonnövényeket, az állattartásra is szép lassan kiterjed a biogazdálkodás technológiája.

Ezt igazolja az is, hogy a közelmúltban több nagy jelentés - legutóbb a Food and Land Use Coalition (FOLU) nemzetközi kutatási konzorcium „A bolygónk egészséges étrendje” című tanulmánya - is megállapította, hogy a világ mezőgazdasági és élelmezési rendszere fenntarthatatlan.

Az ENSZ részvételével is erősített együttműködés arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi termelési- és földhasználati rendszer évente 12 billió forintos rejtett költséget jelent a környezet és az emberi egészség kárára.

Hazánkban még gyerekcipőben jár az ökológiai állattartás.

Ezt jól bizonyítja, hogy míg haszonnövényeket már 2005 óta termesztenek biogazdaságokban, addig ökológiai gazdaságokról csupán csak 2008-tól van adatsor a KSH oldalán.

Ezzel összefüggésben éppen ezért összehasonlítottuk a 2008-as adatokat, a 2010-es, 2017-es és a legfrissebb, 2018-as adatokkal.

Az állatlétszám emelkedése és csökkenése persze sok dologtól függ.

Nem is hinnénk, mennyi mindent kell figyelembe venni a környezetbarát állattartás során.

Szigorú szabályozások vonatkoznak a különböző állatok tartására.

Külön jogszabály van például a használt épületek és kifutók felépítésére és elhelyezkedésére is.

Fontos előírások vannak kiírva a takarmányozására és az állategészségügyi kezelésekre is.

Nem egyszerűek az egészségügyi előírások sem, a beteg állatok gyógyításánál a gazdáknak külön rendelet szerint kell eljárni.

Ezeket a követelményeket a termelőnek, gazdálkodási egységnek különböző dokumentumokkal, valamint egyéb igazolásokkal (ökológiai üzemleírás, épület, kifutó méretekkel, ENAR nyilvántartás, termelési dokumentáció) kell az ellenőrzések során igazolni.

A biogazdálkodás (más néven: ökológiai gazdálkodás, organikus gazdálkodás) olyan gazdálkodási forma, mely szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes biológiai ciklusokon alapul, a szintetikus műtrágya és (szintetikus) növényvédő szerek mellőzésével, például baktériumalapú biotrágyák használatával.

A biogazdálkodás előnye a mikroelemekben, vitaminokban gazdag, kevés káros anyagot tartalmazó biotermék.

Míg a szokványos gazdálkodásban a károkozók elleni védelem érdekében rovarölő- és gyomirtó szereket használnak, addig a biogazdálkodásban a megelőzésé a főszerep.

Ezért például nem szabad olyan növényeket egy területre, egymás után ültetni, melyeket azonos károkozók pusztítanak.

Növényvédő szerek közül csak olyanokat használnak, melyek káros szermaradékot egyáltalán nem hagynak.

Nagy kérdés azonban, hogyan is fog kinézni mindez a gyakorlatban. Akad például olyan 67 hektáros tábla ma Magyarországon, amelynek - nem tévedés - 385 bejegyzett tulajdonosa van.

A területet a helyi termelőszövetkezeti jogutódjaként létrejött gazdasági társaság bérli.

Az erre vonatkozó, jövőre lejáró szerződéseket az új szabályok szerint elvileg egyenként, vagyis tulajdonrészenként kell megújítani.

Ez ugyebár 385 hirdetményt is jelent, amelyek mindegyikére bejelentkezhet az állam, akár egy tulajdon-ezrelék erejéig is.

Aligha kell részletezni, hogy ez a kiméretlen területeken milyen gondokat okozhat a művelésben éppúgy, mint - mondjuk - a területalapú támogatások igénylésekor.

Ráadásul elvileg életbe lép az a szabály is, amely az egy gazdasági érdekeltségben működő birtokok nagyságát korlátozza.

A mai tömeges árutermelés zömét adó mintegy 1500-2000 társas gazdaság zömének használt területe ezt a mértéket pillanatnyilag biztosan meghaladja.

Az új rendelkezések értelmében az engedélyezett birtokméret feletti részt fel kell adni, így ezek a területek mintegy „szabad prédaként” jelennek meg a földbérleti piacon a következő években.

Az állam megakadályozhatja a külföldi földvásárlási törekvéseket elővásárlási jog révén, de a megvalósítás költséges és bonyolult lehet.

Az állami beavatkozás és az arról szóló közlemény időzítése aligha véletlen, hiszen néhány nap múlva következtek az országgyűlési választások, a kampány egyik fő témája pedig a magyar megvédése volt a külföldi spekulánsoktól.

A földforgalmi törvény értelmében minden adásvételbe és bérleti szerződésbe beleszólhat az úgynevezett prioritási listán élre került magyar állam (konkrétan a földalap), és ha a szerződésekben immár kötelezően megjelenített árakat az adófizetők pénzéből megfizethetőnek tartják az arra illetékesek, akkor a vásárolni-bérelni akaró magánszemély, vagy az utóbbi esetben talán cég, kiesik az üzletből: a terület a nemzeti földalap tulajdonába, hatáskörébe kerül.

Mindezen ügyletek felügyeletét elvileg a helyi földbizottságok gyakorolják majd, amelyek azonban a törvény előírásai ellenére - jórészt technikai okok miatt - nem álltak fel időre.

A földbizottságok feladata, hogy véleményezzék a május elseje után megkötött földadásvételi szerződéseket, és állásfoglalásaikat a földvásárlási megállapodásokat vizsgáló földhivataloknak figyelembe kellene venniük.

A történeti szabályozás alapján a települések nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó kötelezettségek és a megyei földhivatali egyeztetések összetett rendszere alakítja a piaci helyzetet.

Az új törvény célja a társadalmi igazságosság és a közérdek szolgálata a földhasználatban, a kártalanítások és az állami beavatkozások összehangolásával.

Az állami haszonbérlet és a piac viszonyának kiegyensúlyozása érdekében szükség van hatékony intézményi megoldásokra és folyamatos felülvizsgálatra.

Az agrárszektor hosszú távú fenntarthatósága érdekében a mintagazdaságok és a természetvédelem közti egyensúly megőrzése kulcsfontosságú.

tags: #fenntarthato #foldhasznalat #halas #peter

Népszerű bejegyzések:

• Sopron miószi családi ház eladó – Ágfalvi úti lakópark és kapcsolódó ingatlanok
• Földár alakulása Magyarországon
• EFOP és TOP Plusz támogatásokkal megújult Mezőkövesdi köznevelési létesítmények
• Energetikai felújítás a Fotav b és d irodaépületben befejeződött
• Jogosultságok és adózás egyéni vállalkozóknál: ingatlan bérbeadás reklámfelületek esetén