Fényes Adolf utcai lakás palatetők története és művészi kettőssége

Úgy tűnik, mintha búcsúzna a világtól, az élettől, és persze tőlünk is, hiszen ránk néz a szürke, ólomnehéz égbolt alól. A csend képei - találó címet kapott a kamarakiállítás, amelyet a művész halálának nyolcvanadik évfordulójára rendezett a Nemzeti Galéria. A festmény 1940 körül készült, Fényes ekkor még nem tudhatta, mit hoz a jövő, milyen lesz 1944 tele, 1945 januárja. Fiatalabb kortársai közül Szűr-Szabó József karikaturista, festőművész mesélte nekem a hetvenes években: „Utoljára a gettóban látták a Fényes bácsit, nagyon leromlott állapotban, rongyosan, lesoványodva.” Egy másik kép a szemközti falon kissé jobb kedvre deríthet bennünket. A címe egyszerűen csak ennyi: Mákos kalács (1910). A vásznon hétköznapi tárgyakat láthatunk egy fehér abrosszal letakart, kör alakú asztalon. A címadó sütemény festett tányér és kancsó, bögre és pohár, meg egy kifli társaságában foglal helyet. Ha közel megyünk a képhez, láthatjuk a kimunkált, finom naturalizmust és a végtelen egyszerűséget. Fényes Adolf a művelt polgár mintaképe volt, ez jól érzékelhető a kiállításon bemutatott, róla készült fényképeken is. Az egyiken öltönyös úriemberként jelenik meg, kalapban, bottal a kezében. Tagja volt a legfontosabb művészköröknek és a Japán kávéház művészasztalának. Lechner Ödön, Ferenczy Károly, Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József baráti köréhez tartozott. Herman Lipót A művészasztal című könyvében többször is megemlékezett róla, és jó néhány rajzán is megörökítette Fényest az Abbázia, a New York vagy éppen a Japán kávéház asztalánál. Herman ezt írja könyvében: „Az Abbázia kávéházi művészasztalról hadd mondjam el sürgönystílusban ezt a két történetet: Fényes Adolfról terjesztik az asztalnál, hogy miután a művész takarékos ember, viszont a szolnoki művésztelepen a villanyért nem kell fizetni, Fényes éjjel-nappal égeti a villanyt, de hogy a fény ne zavarja, éjszakára fekete szemüveget vesz fel.” A másik történet, Herman szerint: „Fényes Adolf a modellek réme. Harmadfél órája festi a nőt, s mikor az már nagyon elfárad, így szól hozzá: - Most lemehet pihenni. - A lány indul, de miután jó a mozdulata, ezt is rajzolni kezdi. Tíz perces rajzolás után megszólal Fényes: - No, most ám elég volt a pihenésből. De térjünk vissza a kiállítótérbe, hiszen bőven akad itt látnivaló; bár a hely kevés, a kurátorok a festő valamennyi korszakát igyekeztek bemutatni. A Szegény emberek élete-ciklus első darabja az Anya című olajfestmény 1901-ből. Egy mezítlábas fiatal nő öleli magához gyermekét. Ez a kép még nem a finom naturalizmus jegyeit mutatja, itt durvább, nagyvonalúbb Fényes ecsetkezelése, és ez jobban is illik a témához. A semleges, barnás-szürkés tónusú háttér kiemeli az anyát és a gyermeket is. Egy másik, egész alakos képe, a Duzzogók szegény parasztfiatalokat ábrázolja. A Hazatérő testvérek és a Szegények ebédje is ebből az időszakból valók, de már egy másik ciklushoz tartoznak, amely a Napfényes korszak címet viseli (1905-1906). Fényes Adolf előszeretettel festette a kisvárosok hangulatát, ezt mutatják a Szentendrei táj vagy a Kisvárosi délelőtt című képei. Ha továbbmegyünk a tárlaton, láthatjuk, hogyan változott Fényes témaválasztása, milyen volt kikacsintása a romantika felé. Egy hosszú életbe sok minden belefér, nem szükséges mindent ugyanúgy csinálni, mint a kezdetekkor, az indulásnál. „A 19-20. század fordulóján a modernizmus iránt elkötelezett hazai alkotói körben kitüntetett hely illette meg Fényes Adolfot, akinek munkássága a realizmustól az impresszionizmuson és a postimpresszionizmuson át mintegy négy évtizedet ölel fel: Fényes Budapesten, Weimarban és Párizsban tanult, majd Benczúr Gyula mesteriskolájának növendéke lett. Európa-szerte számos tanulmányutat tett, élénk figyelemmel kísérte a kortárs tendenciákat, de festészetében nyomot hagyott a művészettörténeti korszakok és a klasszikus mesterek beható ismerete is. Aktívan részt vett a korszak művészeti életében, Szinyei Merse Pál és Lechner Ödön Japán kávéházban fenntartott híres művészasztalának közkedvelt figurája volt. A bemutatott csendéletek és kispolgári enteriőrök közül kiemelkedik a Vasárnap délután (1930) című kép: a terített asztal mellett, a falon, a tányérok között, ott láthatunk egy, a feltámadt Krisztust és az angyalokat ábrázoló színes olajnyomatot is. Érdekes kísérletnek mondanám a Mózes vizet fakaszt a sziklából (1914) című képét, amelyen látszik, hogy Fényes Adolfra is hatással volt némileg a harmincas évek újklasszicizmusa. Az egyik legszebb műve a Májusi táj (vonuló katonák) című. Ezekben az években a valóság ábrázolásától kissé elfordulva álomszerű, naiv kidolgozású, dekoratív mesevilágot épített. Fényes Adolf műterme ma is megvan Budapesten, a Nagymező utcában, az egykori Ernst Múzeum legfelső emeletén. „Fényes, az ember, épp oly értéke a magyar művészeti életnek, mint Fényes, a művész. Érdeklődését, fogékonyságát nem foglalják le saját művészeti céljai és törekvései. Tud visszapillantani a múltra, és tud végigtekinteni a jelenen. Ízlése, érzéke sehol sem hagyja cserben. Olyan elfogulatlanul, olyan elevenen látja a múltat, mintha körülötte élnének, szeme előtt dolgoznának a klasszikus mesterek. És nem ér véget számára a világ a művészet birodalmának határánál. Az élet egész színjátéka érdekli, »comédie Humaine«, mint Balzac mondta. Tanulságos és élvezetes hallgatni Fényes leszűrt nézeteit, finom észrevételeit, plasztikus szavait a művészet problémáiról, emlékeiről, újdonságairól. És akkor is érdemes melléje telepedni, ha némelykor szavakkal, és nem ecsettel festi le Budapest egyik-másik érdekes alakját. Nem csupán az emberek külső formáival szemben éles és finom Fényes pillantása. Az emberi vágyaknak és hiúságoknak, csalódásoknak és önáltatásoknak éppúgy gyökerükig lát, mint ahogy nyitott könyv előtte a természet formakincseinek minden változata. Fényes Adolf emlékkiállítása 2026. Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2025.

Fényes Adolf életút és szemlélete

A klasszicista homlokzatú ház 1830 körül épült az akkori Kronnen Gasse elején. Eredetileg magas bőrszárító padlása volt, amelyet 1955-ben lebontottak, és a tojássoros főpárkányát is megcsonkítva, egyszerű nyeregtetővel fedték le. Homlokzatának díszei voltak a középső háromtengelyes rizalit, az ablaktengelyek közötti dór lizéniák, az ablakok vállpárkányára futó íves architektúra. A kapualját szintén dór lizéniák osztják mezőkre, mennyezeti mezőit rozettasor díszíti. Fényes Adolf u. A Magyar Nemzeti Galéria kamarakiállítása Fényes Adolf, a magyar festészet kiemelkedő alakjának munkásságából ad ízelítőt a művész halálának 80. évfordulója alkalmából. A tárlat a festő sokszínű életművéből válogat, bemutatva stílusának és témaválasztásainak gazdagságát. Az 1890-es évek végétől az 1940-es évek elejéig ívelő időszakot felölelő kiállítás időrendben haladva vázolja a művész alkotópályájának főbb állomásait. A tárlat 2026. Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek - úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.

Tárlat és korszakok áttekintése

• A Szegény emberek élete-ciklus első darabja az Anya című olajfestmény 1901-ből.
• Egy mezítlábas fiatal nő öleli magához gyermekét a kép fő momentuma.
• A semleges háttér kiemeli az anyát és a gyermeket.
• A Duzzogók szegény parasztfiatalokat ábrázolja.
• A Hazatérő testvérek és a Szegények ebédje a Napfényes korszakból (1905-1906).
• A Szentendrei táj és a Kisvárosi délelőtt a kisvárosi hangulatokat idézi.
• A Vasárnap délután (1930) a csendéletek és kispolgári enteriőrök között kiemelkedő darab.
• A Mózes vizet fakaszt a sziklából (1914) a harmincas évek újklasszicizmusának hatását mutatja.
• A Májusi táj (vonuló katonák) az egyik legszebb műve, az álomszerű, dekoratív világ jegyében.

Életmű és hatások

Fényes Adolf a modernizmus korában széles körben elismert alkotó volt: Budapesten, Weimarban és Párizsban tanult, majd a mesteriskolába, Benczúr Gyula növendékévé vált.

Európa-szerte tett tanulmányutak és a kortárs tendenciák figyelése nyomot hagyott festészetében; ugyanakkor klasszikus mesterek beható ismeretét is tükrözi munkássága.

A kiállítás kurátorai igyekeztek bemutatni Fényes korszakonkénti váltásait: a 19-20. század fordulójának elkötelezettsége a modernizmus felé és a későbbi évtizedekben megfigyelhető tájképei és belső enteriőrei.

Az 1930-as évek környékén az álomszerű, naiv, dekoratív mesevilág megjelenése mellett a valóság ábrázolásának visszaszorása is megfigyelhető, amely különösen a Májusi tájban, a vonuló katonák jeleneteiben és a kisvárosi jelenetekben nyomon követhető.

Fényes műterme ma Budapesten, a Nagymező utca 2-ben található, az egykori Ernst Múzeum legfelső emeletén. A kiállításon bemutatott tartalmak a művész egész életművét lefedik, és rámutatnak arra a sokrétűségre, amelyből az életmű kiemelkedően gazdag marad.

tags: #fenyes #adolf #utcai #lakas #pala #tetos

Népszerű bejegyzések:

• Tippek LEGO Hadigépek és Járművek építéséhez
• Gyakori kérdések új építésű és régi téglaházaknál
• Technológiák és alkalmazások az építésben
• Gyermelyi róhankház eladó – nagyobb térrel és többgenerációs lehetőséggel
• Arborétum Lakópark: modern otthon Szombathelyen