Termőföld bérbeadásának adózása és szabályai
A magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevételének adózása összetett kérdés, amely számos jogszabályi előírást érint. A legfontosabb tudnivalók a személyi jövedelemadóról (Szja tv.) és az általános forgalmi adóról (Áfa tv.) szólnak.
Személyi jövedelemadó (Szja) szabályai
A magánszemély termőföld-bérbeadásból származó bevétele, ha az nem minősül adómentesnek, külön adózó jövedelemnek minősül. Az adóbevallásra és megfizetésére vonatkozó szabályokat az Szja tv. tartalmazza.
Amennyiben a magánszemély termőföldet ad bérbe, és a bérbeadás nem minősül adómentesnek (a bérleti szerződés időtartama nem éri el vagy meghaladja az 5 évet), akkor 15 százalék szja megfizetésére kötelezett a termőföld bérbeadásából származó bevétele után. Ebben az esetben a bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni, vagyis költséget elszámolni nem lehet.
Adómentesség feltételei:
- A termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött megállapodás alapján a bérlet időtartama eléri vagy meghaladja az 5 évet.
- Az adómentesség megállapításakor az írásban megkötött bérleti szerződés időtartama az irányadó.
A terményben kiadott földbérleti díj is adómentes lehet, ha arra legalább 5 évre megkötött szerződés alapján kerül sor. Az így megszerzett termény elidegenítése esetén az Szja tv. 58. §-a alapján, az ingó értékesítésére vonatkozó jövedelemszámítási szabályokat kell alkalmazni.
Ha a magánszemély nem pénzben jut a bérbeadás ellenértékéhez, akkor bevételnek a kapott vagyoni érték forintban kifejezett szokásos piaci értékét kell alapul venni.
A jövedelem utáni adót a termőföld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság felé kell bevallani és megfizetni. Magánszemély esetében a jövedelem megszerzését követő év március 20. napjáig.
Ha a kifizetőtől származik a bevétel, az adót a kifizető állapítja meg, vonja le, vallja be, és fizeti meg. A kifizető a levont adót a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz utalja át a kifizetést követő hónap 12. napjáig.
Általános forgalmi adó (Áfa) szabályai
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) értelmében termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, és megtérítése sem pénzzel történik, hanem termék értékesítésével, szolgáltatás nyújtásával, mindkét ügyletet önállóan kell figyelembe venni, azzal, hogy az egyik a másiknak az ellenértéke.
A terményben kiadott földbérleti díj a bérbeadási tevékenység ellenértéke, így tehát az ügyletet az Áfa tv. szabályai szerint kell kezelni.
Fontos megjegyezni, hogy habár a magánszemélyt nem terheli bejelentési kötelezettség, ha kizárólag termőföld művelési ágú földterületet ad bérbe-, haszonbérbe, azonban a rendszeres bevételszerző tevékenység miatt az adóalanyiság miatt alanyává válik az általános forgalmi adónak.
Abban az esetben, ha a termőföld tulajdonosa nem rendelkezik adószámmal, és így jogszerűen adószám nélkül végzi tevékenységét, akkor a bérleti szolgáltatásról elegendő számviteli bizonylatot kibocsátania.
Az adó alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani. Amíg a termőföld-bérbeadás főszabály szerint adómentes tevékenység, az ez után járó bérleti díj terményre történő átváltása esetén a termény áfás árát kell az ellenérték kiszámításakor figyelembe venni.
Lényeges, hogy abban az esetben, ha a termény értékesítője különleges jogállású mezőgazdasági termelő, a bérbeadó pedig az Áfa tv. 257. § (5) bekezdése alapján nem rendelkezik adószámmal, akkor az Áfa tv. 66. § (2) bekezdése szerint az adó alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani.
A földhasználat jogcímei
Egy termőföld használatát főszabály szerint haszonbérlet vagy szívességi földhasználat útján engedheti át a tulajdonosa. Nincs már lehetőség felesbérleti vagy részesművelési szerződés kötésére. A haszonélvezeti jogot pedig csak közeli hozzátartozó javára lehet biztosítani, és ilyenkor a bérbeadás joga nem a tulajdonost, hanem a haszonélvezőt illeti meg.
A haszonbér megfizetésére vonatkozó szabályok
A haszonbér a szerződő felek megállapodása szerint pénzben vagy természetben jár. Ha a szerződő felek a természetben történő teljesítésben állapodnak meg, a haszonbér mértékének vagy mennyiségének előre meghatározottnak kell lennie, ennek hiányában a szerződés semmis.
A haszonbér teljesítése csak a felek közös megállapodásával változtatható a későbbiekben. A haszonbért időszakonként utólag, de legkésőbb a naptári év végéig kell teljesíteni.
2022 után megkötött szerződéseknél a haszonbért banki átutalással vagy belföldi postautalvány útján kell megfizetni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
A haszonbér megfizetésére a fentiektől eltérő módon is megvalósulhat bizonyos esetekben, például:
- ha a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld vagy földek térmértékének összege nem éri el az 1 hektárt;
- hozzátartozók közötti haszonbérlet esetén;
- tanya haszonbérletére irányuló jogügylet esetén;
- ha a haszonbérlő legalább 25%-ban a bérbeadó tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet;
- vagy ha a haszonbérlő olyan családi mezőgazdasági társaság, amelyben a bérbeadó tag.
Mire kell figyelni természetbeni bérleti díj esetén?
Ha a szerződő felek a természetben történő teljesítésben állapodnak meg, akkor a haszonbér mértékének vagy mennyiségének előre meghatározottnak kell lennie. Pontosan meg kell határozni például a termény minőségét (malmi vagy takarmány minőség) és a pontos mennyiséget.
Nem köthető ki előzetes fizetés sem gazdasági évenként, sem a teljes bérleti időszakra előre.
Szerződéskötés és nyilvántartás
A mező-, erdőgazdasági hasznosítású földek földhasználati jogosultságának megszerzésére elsődlegesen a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) rendelkezései vonatkoznak.
A haszonbérleti szerződést írásba kell foglalni, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba.
A haszonbérleti szerződés főszabályként hatósági jóváhagyáshoz kötött. A hatósági jóváhagyással válik hatályossá a szerződés, visszamenőleg a megkötés időpontjára, de a használat kezdete nem lehet korábbi a hatósági jóváhagyás napjánál.
A föld használatát a földhasználati nyilvántartásba be kell jegyezni, azonban a földhasználati jogosultság nem a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.
tags: #fold #berleti #dij #jovedelem