Garázs gázérzékelő előírások: Útmutató a biztonsághoz

Az újonnan épült kereskedelmi, irodai, kulturális vagy sport létesítmények, de már a néhány lakásos társasházak is saját garázzsal létesülnek, így egyre gyakrabb az igény a tűzjelző rendszer mellett a garázs CO jelző rendszerének egyidejű kiépítésére.

Kifejezetten garázsok egészségügyi biztonságával hazai rendelet nem foglalkozik. Egyedül a 25/2000 (IX.30) EüM-SzCsM együttes rendelete A munkahelyek kémiai biztonságáról ad némi útmutatást.

A garázsok veszélyei

Mielőtt a rendszerek tervezésébe és telepítésébe belemerülnénk, tekintsük át röviden, milyen veszélyeket rejt egy garázs életvédelmi szempontból.

Veszélyességük és mennyiségük sorrendjében első helyen a szénmonoxid (CO) áll, mely kis dózisban szédülést, émelygést, nagy koncentrációban és/vagy hosszabb idő alatt eszméletvesztést, akár halált is okozhat. Veszélyesség tekintetében a különböző nitrogénoxidok következnek, melyek hatása a kezdeti szem- és orr irritációtól a tüdőödémán keresztül a tüdőgyulladásig terjedhet.

Az 1. ábra a különböző üzemanyagok esetén hasonlítja össze e három összetevő mennyiségét. Jól látható, hogy még mindig a legelterjedtebb benzinüzemű járművek a legveszélyesebbek, míg az elektromos meghajtás ígéri a végső, környezet- és emberbarát megoldást.

1. ábra: Szgk káros anyag kibocsátása [g/km]

Ha ennyi sokféle veszélyes anyag keletkezik, miért elégszünk meg általában a CO figyelésével és jelzésével? Az emberekre gyakorolt hatásában mindenképpen a CO a legveszélyesebb, de szerencsére a számunkra fontos tartományban igen jól, és viszonylag egyszerű eszközökkel, megbízhatóan mérhető.

A szénmonoxid (CO) veszélyei és hatásai

A szénmonoxid (CO) belégzéskor csökkenti a vér oxigénszállító kapacitását azáltal, hogy a hemoglobinhoz illetve az izmok oxigén ellátásáért felelős myoglobinhoz kapcsolódik. Mivel a CO hatása akkumulálódik, ezért az emberekre közvetlenül nem a CO koncentrációja a veszélyes, hanem az őket ért expozíciós hatás (expozíció=koncentráció x idő), ami egyenesen arányos a vér COHb szintjével (mely szerencsére szintén egyszerűen mérhető, ellenőrizhető).

A veszély mértéke tehát legegyszerűbben a COHb szint növekedésével adható meg, hiszen adott körülmények között azonos hatása lehet 100 ppm CO koncentrációnak egy órán keresztül, míg 25 ppm-nek 11 órán keresztül. Ezt az összefüggést szemlélteti a 2. ábra, amely különböző fizikai terhelések mellett mutatja a vérben az egyes CO koncentrációk mellett a COHb növekedésének arányát.

Egészséges embereknél a COHb normál szintje kb. 0,4-0,8% értéken van, míg dohányosoknál ez az 5-10 %-ot is elérheti. Orvosilag a 3 %-os COHb növekedés még nem okoz semmilyen egészségkárosodást, tehát még elfogadhatónak tekinthető, ezért a legtöbb külföldi irányelv is ezt veszi alapul a különböző határértékek megállapításánál. (Ez persze csak az egészséges, felnőtt emberekre igaz. Az ún. veszélyeztetett csoportok mint pl. ...)

A vérben megkötött CO kiürülése a szervezetből viszonylag hosszan tartó folyamat, így egy többszöri CO-terhelés rövid időn belül additív is lehet.

2. ábra: A vér COHb növekedése különböző CO dózisok és terhelések esetén

Csak azért, hogy a fenti értékeket el tudjuk helyezni a skálán: kb. Az ábra alapján most már könnyen meghatározhatjuk, hogy a 3 %-os COHb növekedéshez egy garázsban szokásos tevékenység (azaz gyaloglás) során milyen koncentráció és időtartam értékek tartoznak. Ebből az adódik, hogy pl. 100 ppm átlagos CO koncentráció 30 perc alatt, vagy 25 ppm átlagkoncentráció 4 óra alatt hozza létre ugyanazt a hatást.

Mivel egy garázsban az emberek 30 percnél tovább általában nem tartózkodnak, ezért az első számpárra kell majd összpontosítanunk (30 perc ? 100 ppm). Talán itt érdemes felhívni a figyelmet arra is, hogy egy, a teljes műszak alatt a garázsban tartózkodó garázsmesterre már inkább a 25 ppm ?

Hazai és nemzetközi előírások és ajánlások

A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000 (IX.30) EüM-SzCsM együttes rendelet a következő fogalmakat határozza meg:

• ÁK (Átlagos Koncentráció): a légszennyező anyagnak a munkahely levegőjében egy műszakra (8 óra?) megengedett átlagos koncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást. (TWA: Time Weighted Average)
• CK (CsúcsKoncentráció): a légszennyező anyagnak egy műszakon belül az ÁK értéket meghaladó legnagyobb koncentrációja (az 1-3. pontokban foglaltak szerint megengedett).

Szénmonoxid esetén az ÁK 33 mg/m³ (28 ppm), míg a CK 132 mg/m³ (113 ppm) értékeket ad meg a rendelet. Ha visszatekintünk a 2. ábrára, akkor jól látható, hogy majdnem teljes az egyezés a nyugalmi, illetve könnyű terheléses tevékenységek adataival.

Csupán csak csemegézésképpen érdemes megnézni néhány ország illetve egészségügyi szervezet által megkövetelt CO határértéket a garázsokban. Az időintervallumok eltérőek ugyan, de mindegyik ppm érték a CO koncentráció idővel súlyozott átlagára utal, így egyszerűen összevethetők a magyar rendeletben szereplő ÁK és CK határértékekkel. A számpárokban erős szórás tapasztalható, a tengeren túlról származó értékek a legszigorúbbak, mert ott már igyekeznek figyelembe venni a korábban említett ún. veszélyeztetett csoportok érdekeit is.

3. ábra: Nemzetközi CO határértékek garázsokban

A 3. ábra táblázatában néhány helyen a garázs szellőztetési kapacitására vonatkozó értékek is találhatók, amelyet néhol a garázs területe, máshol pedig a gépkocsik száma határoz meg.

Pontos hazai szabályozás híján a magyar tervezők a gyakorlatban az igen részletes német VDI 2053 szabvány ajánlásait szokták alkalmazni, mivel ez tartalmazza a legrészletesebb kalkulációkat a garázsban szükséges légtechnika kapacitására és a gázjelző rendszer követelményeire vonatkozóan.

A VDI 2053 szabvány követelményei

A VDI 2053 is a 3 %-os COHb növekedést tekinti elfogadhatónak, és ennek alapján figyelmeztető fényjelző feliratos táblák és a szellőző ventilátorok működtetését írja elő, ha a CO koncentráció 30 perces átlaga a 100 ppm-et meghaladja.

A szabvány minden építéstechnikai, tűzvédelmi és áramlástechnikai okokból függetleníthető ún. szellőztetési szakaszaira 2 db függetlenül vezérelt, a teljes levegő szükséglet legalább 50 %-át biztosító ventilátort ír elő. Kisebb pl. társasházi garázsoknál a légtechnikának a garázs hasznos m²-re vonatkoztatva 6 m³/h, nagyobb méretű garázsoknál 12 m³/h kapacitással kell rendelkeznie.

Ellenőrzési szakaszonként, melyek mérete legfeljebb 1000 m² lehet, és melyeken belül biztosított a levegő akadálytalan keveredése, legalább 2 db CO érzékelő elhelyezésére van szükség. Az érzékelőket úgy kell kb. 1,5 m magasságban elhelyezni.

A CO jelzőberendezésnek az érzékelők riasztás jelzéseit, a rendszer bármely részének meghibásodását (hálózat kimaradás, érzékelő hiba, akkumulátor hiba stb.) és a tápfeszültség meglétét optikailag jelezni kell. A jelzőberendezés üzemképtelenné válása esetén a légtechnikai berendezéseket a legnagyobb teljesítmény fokozatra kell kapcsolni.

Áramkimaradás esetén az üzemzavar-villogólámpát 10 órán át és a figyelmeztető villogófényeket legalább 1 órán át akkumulátorról kell állandóan üzemben tartani. (Ez tehát azt jelenti, hogy csak tartaléküzemmel, pl. ...)

A jelzőberendezésnek legalább 2 szintű jelzéssel és beavatkozási lehetőséggel kell rendelkeznie.

A VDI 2053 szerinti beavatkozások riasztás esetén:

1. Működtetni kell a fő közlekedési utak felett a villogó feliratú fényjelző táblákat (pl. CO veszély!).
2. Riasztásjelzéskor meg kell akadályozni a garázsba történő behajtást (a bejárati lámpa tilos jelzésre való állításával, sorompó zárásával, vagy blokkolásával).

Megvalósítási lehetőségek

Számos megoldás létezik a garázsok gázjelző rendszereinek kiépítésére. A választás függ a garázs méretétől, a funkcionális követelményektől és a költségvetéstől.

1. MINIGAS rendszer

A MINIGAS rendszer egy egyszerű és költséghatékony megoldás kisebb garázsok, például társasházak parkolóinak védelmére. A központ 2 zónájára 3-3 db gyárilag beállított jelzési szintű gázérzékelő köthető 3-eres vezetékkel. (A gázérzékelők magasabb 50-100 mA nagyságrendű fogyasztása miatt a 3 vezetékből kettő a tápfeszültség, a harmadik a jel vezeték.)

A zónák végén, a hagyományos tűzjelzők zónáihoz hasonlóan lezáró ellenállás található, mely a vezetékezés felügyeletét biztosítja. Az érzékelők nyugalmi helyzetében a zóna vezetékén csak a lezáró ellenállás által megszabott nyugalmi áram folyik. A gyárilag beállított előjelzési illetve vészjelzési szintek elérésekor az érzékelők további 8-10 mA áramot folyatnak.

A központ az előjelzési illetve a vészjelzési állapothoz tartozó reléin, és felügyelt kimenetén keresztül képes működtetni fényjelző felirati táblákat, hangjelzőket, szellőztető ventilátorokat. A megfelelő időtartamú tartalék üzem a központban elhelyezett 2 db 12V / 7,2 Ah-ás akkumulátorral biztosítható.

A MINIGAS központtal kialakított rendszer kisebb irodaházak, társasházak garázsainak védelmére ideális megoldás lehet.

2. G100 / G100R rendszer

A G100/G100R típusú központokkal felépített gázjelző rendszerek szolgáltatásban, tudásban többet adnak telepítőnek és felhasználónak egyaránt. A központra - típusától függően - 4-8-12-24 db 4-20 mA áramkimenettel rendelkező gázérzékelő köthető. Minden érzékelőhöz egyedileg hozzárendelhető az adott típusnak megfelelő mérési tartomány, valamint azon belül 2 előjelzési és egy vészjelzési szint.

A fényjelző táblák, a szellőztető ventilátorok, a bejárati sorompó vezérlésére a jelzési szintekhez rendelt relé kimenetek és egy felügyelt kimenet áll rendelkezésre. Amennyiben a garázs több ellenőrzési szakaszra pl. több szintre vagy egy szinten belül több építészetileg, áramlástechnikailag elválasztott területre oszlik, akkor a központban elhelyezhető relés bővítő kártyákkal biztosítható a különböző területekhez tartozó beavatkozások független vezérlése.

A gázjelző rendszer kezelését és üzembe helyezését nagyban megkönnyíti a magyar nyelvű menürendszer, mellyel számtalan különleges funkció, paraméter is kiválasztható.

• A kimeneti vezérlések tetszőleges késleltetésére, időzítésére pl. a veszélyes gázkoncentráció megszűnése után a ventilátorok további működtetésére az ún. "utószellőztetés" funkció használható.
• Kezelő nélküli ún. autonóm üzem használatára is lehetőség van, ha a rendszer emberi felügyelet nélkül működik.

Minden érzékelőt 3-eres kábellel kell csatlakoztatni (ez egy kicsit kábeligényes), így a központ cím szerint különbséget tud tenni az érzékelők között. A központ méretétől függően 2 db 12V/ 7,2 - 26 Ah-ás akkumulátorral biztosítható az előírások szerinti tartalék üzem.

A G100/G100R központokkal kiépített gázjelző rendszerek igen alkalmasak közepes és nagy méretű, akár többszintes garázsok, parkolóházak védelmére.

3. Tűzjelző rendszerrel - közös kijelzéssel és kezeléssel

A Notifier intelligens tűzjelző központok közül először az AM2000/AM6000 központok tették lehetővé gázjelző érzékelők csatlakoztatását. A 4-20 mA kimenetű érzékelők és a központ közötti kapcsolatot a címzőhurkolra csatlakoztatható IIG1 és IIG4 gázérzékelő interfész modulok teremtik meg.

A rendszer üzembe helyezése során minden gázérzékelőhöz kiválasztható a megfelelő mérési tartomány, ezen belül három jelzési szint, melyek meghaladásakor a tűzjelző központ a saját vezérlő moduljain keresztül működtetni képes a megfelelő beavatkozásokat (fényjelzők, ventilátor stb.).

A közös rendszernek - főleg gazdaságossági - előnyei mellett sajnos igen komoly hátránya is van. A gázjelző érzékelők bármilyen szintű jelzése a tűzjelző központon ugyanolyan formában jelenik meg, mint egy valódi tűzjelzés. A tűz- és gázjelzések csak a zónák és az érzékelők helyére és funkciójára utaló kijelzett szöveg alapján különböztethetők meg. A központ alapkezelési funkciói (Nyugtázás, Jelzéstörlés stb.) is egyszerre mindkét rendszerre vonatkoznak.

Megjegyzés: A rendszer így nem EN54 kompatibilis!

4. Tűzjelző rendszerrel - független kijelzési és kezelési lehetőséggel

A szabvány előírásainak megfelelő módon először az AM4000 típusú 4 címzőhurkos Notifier tűzjelző központtal nyílik lehetőség közös tűz- és gázjelző rendszer kialakítására. Az új központ és eszközei, melyek 2006 első negyedévében a hazai tanúsítások megtörténte után jelennek meg az itthoni piacon, előfutárai a megújuló AM központ családnak.

A két rendszer megfelelő különválasztásához egy újabb jelzési zóna típus lett bevezetve: a technikai zóna. Míg a tűzjelző típusú eszközök (pontszerű füst-, hő- vagy kombinált füst- és hőérzékelők, vonali és aspirációs füstérzékelők valamint a monitor modulok) kizárólag az ún. tűz típusú jelzési zónákhoz, addig a gázérzékelő illesztő modulokkal a címzőhurkolra csatlakoztatott 4-20 mA kimenetű gázérzékelők, technológiai hőérzékelők, szintérzékelők a technikai típusú jelzési zónákhoz rendelhetők hozzá. Az eszközök zónákhoz rendelése természetesen az üzembe helyezéskor programozással, parametrizálással történik. A központ programja gondoskodik arról, hogy tűz típusú zónába technikai eszköz ne kerülhessen, és fordítva.

A tűzjelző központ a különböző jelzési zónákról érkező jelzéseket is különbontja.

• A tűz zónákról érkező riasztás és hibajelzések, valamint a teljes rendszerre vonatkozó általános jelzések a központon és az ún. tűz-távkezelőkön (LCD6000N) jelennek meg, úgy mint eddig. Ezeknek a jelzéseknek a lekezelése is csak a központról illetve a tűz-távkezelőkről lehetséges.
• Bár minden eszköz jelzését a központ dolgozza fel és értékeli ki, a technikai-távkezelő bevezetésével megoldódik a két rendszer szétválasztása. A távkezelő egységek RS485 vonalon keresztül csatlakoznak a központhoz, számuk összesen 16 lehet. A technikai zónákhoz tartozó gázérzékelők bármely szintű riasztás vagy hibajelzésekor a technikai távkezelőn megjelenik az adott zóna és eszköz információja. A távkezelőn a legnagyobb prioritású, még folyamatban levő jelzést a bal oldali piros LED-ek mutatják. A technikai távkezelőn elvégzett Nyugtázás illetve Jelzéstörlés csak a technikai zónákra hajtódik végre. A jelzések megjelenítésén és lekezelésén kívül a letiltott állapotban levő technikai zónák és eszközök, valamint a teszt állapotban levő technikai zónák is a technikai távkezelőn jeleztethetők ki.

Az új MMT és IIG4N modulok érzékelőnként 1 érzékelő címhelyet foglalnak a címzőhurkon. A címet 1 és 99 között dekád forgókapcsolókkal vagy DIP kapcsolókon lehet beállítani. A gázérzékelők tápellátásához a központból vagy külső tápegységből kell 24 V= feszültséget biztosítani, mely táp galvanikusan el van választva a címzőhurkoltól. Jelenleg lehetőség van az MMT modul kétoldali izolálására (DIP kapcsoló beállításával), de a hírek szerint folyamatban van az IIG4N modul átfejlesztése, mely után annál is választható lesz a kétoldali izolálás.

Garázs építési szabályok

A garázs építéséhez ma már nem kell engedély, de vannak olyan esetek is, amikor nem ússzuk meg a hatósági hercehurcát. Nem mindegy, hogy mekkora a garázs, mekkora a fesztáv, és hogy hogyan kapcsolódik a garázs a házhoz.

A garázs egy nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény. Ha a mérete nem haladja meg a 100 m³-t és a 4,5 méteres gerincmagasságot, akkor nem kell rá engedély. Ez a szabály viszont csak akkor érvényes, ha különálló garázst építünk. Ha engedély nem is kell, akkor sem lehet figyelmen kívül hagyni a helyi építési szabályzat (HÉSZ) és a településképi rendelet előírásait. A HÉSZ-ben azt kell megnézni, hogy a garázs még belefér-e a telek beépítési százalékába.

Számos olyan eset is előfordul, amikor nem kell építési engedélyt beszerezni, de kiviteli tervek kellenek. Például engedély nem, de kiviteli terv kell a különálló garázs építéshez, ha egy 100 m³-nél és 4,5 méter gerincmagasságnál kisebb garázst építünk, de a tartószerkezet támaszköze meghaladja az 5,4 métert. Ezeknek a feltételeknek megfelel mondjuk egy különálló, 6 méter széles, 6 méter mély és 2,5 méter magas garázs. Igen ám, de mivel a két tartófal szélessége meghaladja a 191/2009. kr. 22. §-ában leírt 5,4 métert, már kiviteli tervet kell készíteni az építéshez. Ekkor már tervezők kellenek: építész tervező, statikus, villamosmérnök és gépészmérnök tervező. Bár valószínű, a villamos és gépész tervező csak pár mondatot fog írni a tervekhez.

Ha a garázst szerkezetileg összeépítjük a meglévő épülettel az már más megítélés alá esik (például, ha közös lesz a garázs és a ház egyik fala). Ez már bővítésnek minősül. Lakóépület bővítéséhez nem kell építési engedély, a legtöbb esetben elég az egyszerű bejelentés. (Van olyan megye is, ahol engedélyt kell kérni ahhoz, hogy egy lakóépületet garázzsal bővítsenek. Itt az az álláspont, hogy mivel nem lakófunkcióval egészül ki az épület, ezért ez nem lehet egyszerű bejelentés. Ám véleményünk szerint ez hibás gyakorlat. Az épület rendeltetését nem változtatja meg az, ha a lakófunkciót kiszolgáló helyiségek is helyet kapnak benne. Ha nem lakóépületet bővítünk garázzsal, akkor építési engedélyt kell kérni. De van egy apró trükk a rendszerben, ami mindkét esetben működik. Ha a 100 m³-nél kisebb garázst közvetlen a lakóház mellé építik, de szerkezetileg különálló épületként.

A garázs építésére vonatkozó szabályokat sok építtető nem ismeri. Felépül a garázs, használja a tulajdonos évekig, akár évtizedekig, de a földhivatali nyilvántartásban nem jelenik meg az épület. Olvasónk is ezzel a problémával szembesült. Van egy 23 éves garázsa, amit szeretne az otthonfelújítási pályázat keretében felújítani. Viszont a garázsnak nyoma sincs a földhivatali nyilvántartásban.

A 10 évnél régebben befejezett épületre hatósági bizonyítványt lehet kérni az építési hatóságnál. Az építési hatóság akkor adja ki a hatósági bizonyítványt a garázsra, ha az megfelel a jelenlegi vagy az építéskori országos építési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak. Ha egyiknek sem felel meg, mert például a garázs már az építéskori szabályok szerint is belógott a hátsó kertbe, akkor nem fog hatósági bizonyítványt kapni.

A 10 évnél fiatalabb, különálló, 100 m³-nél kisebb garázsra szintén hatósági bizonyítványt kell kérni, hogy nyoma legyen az ingatlan nyilvántartásban. Nehezebb papírt szerezni akkor, hogy ha a garázs 10 évnél fiatalabb és engedély vagy bejelentés kellett volna az építéséhez. Tehát, ha az épülethez építettük a garázst, vagy a különálló garázsunk 100 m³-nél nagyobb. Ilyenkor fennmaradási és használatbavételi engedélyt kell kérni.

Kocsibeálló alatt azt értjük, amikor csak egy tető áll lábakon vagy a házhoz erősítve. Elméletileg a 100 köbméteres és 4,5 méteres gerincmagasság szabály ez esetben is érvényes. Tehát, ha nagyobbat építünk kell hozzá építési engedély. Kocsibeálló esetén is be kell tartani a HÉSZ és a településképi előírásokat.

Figyelem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A jelenlegi szabályozások eltérhetnek.

tags: #garazs #gazerzekelo #eloiras

Népszerű bejegyzések:

• Az építész, Bartha Ferenc életrajza
• Azonosítás: Újkígyós, Petőfi utca 58
• Nyugodt otthon a Baranya megyei faluban
• Eladó családi ház Széchenyi Village
• Hogyan találhatom meg az ingatlan helyrajzi számát?