Gersekarát rendezési terve: részletes áttekintés a hatályos jogszabályok és helyi előírások tükrében

A cikk a Gersekarát község Önkormányzatának képviselő-testülete által elfogadott és a helyi építési rendeletekben, továbbá OTÉK és egyéb vonatkozó jogszabályok alapján meghatározott rendezési tervek és övezeti előírások összefoglaló elemzését nyújtja. A dokumentum több mellékletet és állapított övezeti besorolást tartalmaz, amelyek a telek- és beépítési követelményeket, a közúthálózat elemeit, valamint a helyi védelem alatt álló értékek védelmi feltételeit rögzítik.

Rendelet hatálya és célja

A rendelet hatálya Gersekarát község területére terjed ki, kivéve a déli községrészt. A rendelet célja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló jogszabályok alapján történő településrendezés, a beépítésre szánt és övezetek szerinti területek meghatározása, valamint a helyi értékek védelmének biztosítása.

Szabályozási területek és mellékletek

  • 1. számú melléklet: Szabályozási Terv Beépítésre szánt terület (TSZ:813-TR/2004. 4.2)
  • 2. számú melléklet: Szabályozási Terv Igazgatási terület
  • 3. számú melléklet: Közúthálózat elemeinek kategorizálása, építési szélességek
  • 4. számú melléklet: Helyi egyedi védelmet megőrzendő értékek
  • 5. számú melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló vallási emlékek
  • 6. 2. §: Kerítés kialakítására vonatkozó előírások áttekintése

Építési keretek és kerítéselírások

Az egyes beépítési övezetekben és területeken megengedett kerítési magasságok és összefüggő előírások részletesen meghatározottak. A telek közterületi vonalán áttört kerítés 1,2-1,8 m magasságig engedélyezett, míg a telek oldalsó és hátsó határán tömör vagy áttört kerítés 1,2-2,0 m között lehet. Kertes mezőgazdasági területen élősövény vagy léc kerítés engedett, legfeljebb 1,2 m magasságban. A hosszú ház jellegű beépítések és vegyes övezetek esetén a tető, vakolat, színezés és külső megjelenés hagyományos kő- vagy téglakos megjelenítést részesít előnyben, kerülve a hivalkodó színeket és felületeket.

Fő beépítési övezetek és azok jellemzői

  1. Lf M1 helyi utcakép védelem alatt álló övezet: meghatározott telekalakítási és beépítési szabályok, például a telek utcai homlokvonalának alakítása nem módosítható, a hagyományos hosszúház visszaépítésének feltételei, tetőépítési és nyílászáró-korlátozások.
  2. Lf M2 övezet: az épített örökséget őrző területek; részletes előírások a telek összefüggésekről, építési helyek kijelöléséről, beépítettségről és tetőformáról. Megfelelően korlátozott az utcai homlokzat és a belső telekszélesség.
  3. Lf K1 kialakult övezet: kőkemény, de a belső elrendezés a telek szélességétől és a beépítés módjától függ. A 10 m-nél keskenyebb telkek nem építhetők be; a 15 m szélességtől kezdődően előírtak a beépítés módjáról.
  4. Lf K2 övezet: Vasvári utca északi oldalán; zajzónák figyelembevételével történő telekbeépítés, a beépítés oldalhatáron álló lehet.
  5. Lf 1 tervezett övezet: telekterületek és beépítési módok részletes kidolgozása; a legkisebb telek 700 m2; a legnagyobb telek szélessége 25 m; legkisebb és legnagyobb építménymagasság megadott értéken belül marad. Szabadon álló beépítés megengedett bizonyos feltételek mellett.
  6. Vt vegyes terület: központi övezet, ahol a kereskedelmi és szolgáltató funkciók együtt jelennek meg, a beépítettség maximuma 50%, az építménymagasság változó 3,5-7,5 m között.
  7. Gszk gazdasági és közlekedési kapcsolatok: integrált közlekedési kapcsolatok és közműkiosztások megoldása közterületen vagy közműügynöktől függően.

Egyszerűsített áttekintés a fontosabb paraméterekről

  • A telekalakítás során a telek szélességek és hosszúságok szigorúan meghatározottak; nyeles telkek csak kivételesen keletkezhetnek, a maradvány nyeles telek újonnan nem keletkezhet.
  • A beépítés legnagyobb mértéke általában 30% körül van, bizonyos övezetekben 40% vagy 50% is lehet, de legtöbb esetben legfeljebb 400 m2 beépített területet engedélyeznek.
  • A tetőforma és a tetőhéjazat hagyományos színű cserép legyen; kontyolt vagy csonkakontyos nyeregtető, 40-45° közötti hajlásszög jellemző, tetőfelépítmények minimalizálása történik.
  • Az épületek külső megjelenése legyen hagyományos külső megjelenésű anyagokból készülő; élénk színek kerülendők.
  • Az oldalkert és előkert méretei szabályozottak: előkert minimum 1,0 m, oldalkert minimum 3,0-4,5 m értékek közötti szélességi követelmények szerint.

Közlekedés és közművek

A közúthálózat elemei és kategorizálása a 3. mellékletben kerülnek meghatározásra, a közműhálózatokat közterületen vagy közműháztelepen belül kell elhelyezni. Ezen előírások célja a hatékony és rendezett közlekedési kapcsolatok, valamint a közművek biztonságos üzemeltetése.

Örökségvédelmi szempontok

Az övezetek között kiemelten fontos az örökségvédelmi szempontok betartása: a hagyományos építészeti jellegek megőrzése, a helyi értékek megóvása és az építészeti megjelenés összhangja a környezettel. Néhány területet különleges védelem alatt tart a rendelet.

Infografika: övezetek elrendezése Gersekarátban

Érintett területek és példák a gyakorlatban

A rendelet több földhivatali státuszú terület részletes leírását tartalmazza, például a római katolikus templom területét érintő K1 övezetet, a temetőket kiszolgáló K2 területet és a TK célzott védőövezeteit. Az ilyen területeken az építkezés és a telekhasználat szigorúan az adott előírásokhoz igazodik.

tags: #gersekarat #rendezesi #terve

Népszerű bejegyzések: