A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút építésének története és ma

Budapest peremén, a Budai-hegységben a Széchenyi-hegytől Hűvösvölgyig kiépült Úttörővasút (ma Gyermekvasút) építése a második világháború előtti és utáni évek politikai, társadalmi és gazdasági változásainak találkozópontja volt. A kiegyezés utáni tervek között szerepelt gőzüzemű vasút és villamosvasút ötletek is, de a harmincas évek és a háború közti idő nehézségei ezt nem tették lehetővé. A Széchenyi-hegyen megkezdett építkezés végül 1948-ban indult, három szakaszban, és 11,2 kilométeres hosszával egyedülálló módon gyermekek látják el a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot.

1948. április 11-én megkezdődött az első kapavágás a Rege út és a Hegyhát út találkozásánál. Nyolcszáz ember, egymillió munkaóra és önkéntesek sokasága vett részt az építésben, amely Csillebércnél érte el az erdőt, majd a vonal a Zugligetig haladt. A megnyitó előtti időszakban a pajtásokat a MÁV oktatási központjaiban képezték ki, napi két óra elméleti és 4-6 hét gyakorlati képzéssel. A nagy napra a kerekasztal beszéd mellett 80 km/h sebességre engedélyezett Camot 001 motorkocsi és két mellékkocsi készült el Nagy Géza gyárában.

Az első szakasz megnyitása után 1949-ben újabb 3,6 kilométeres szakaszt adtak át, amely a hegyvidéki terep igényeihez igazodó íveket és lejtéseket hozott. A 11,7 kilométeres teljes vonal végállomása a Hűvösvölgyi vontatási telep lett, és a fővonal már 1950-ben a teljes hosszában üzemelt. A Vasút 1951-ben érkezett Bamot és Camot motorvonatokkal bővült; a korábban Bulgáriába szállított járművek tervei alapján készültek az új motorkocsik.

A későbbi évtizedek során a vasúttal együtt a technika is fejlődött: Mk48-as dieselmozdonyok jelentek meg, majd Mk49-esek, amelyek fokozott vontatási teljesítményt nyújtottak. A műszaki állományt is korszerűsítették, and a mozdonyokat időközben selejtezték és visszakerültek a különböző kisvasutakhoz. 1971-ben tűz okozta károk miatt két mozdony teljesen megsemmisült, így pótlásként Sárospatakról érkeztek új példányok.

A Gyermekvasút kultúráját és oktatási funkcióját az évek során számos fejlesztés egészítette ki. 1990-ben a MÁV üzemeltetési rendje átalakult, és a vasút nevét illetve néhány állomás nevét megváltoztatták. 1995-ben létrejött a Gyermekvasutasokért Alapítvány, amely a Gyermekvasút fenntartását és fejlesztését támogatja. A korábbi úttörővasutas hagyományok a mai napig élnek a különböző eseményekben, programokban és a szolgálatban részt vevő gyermekek tanfolyamában.

A 2000-es években a karbantartási és felújítási munkálatok széles körben zajlottak: a biztosítóberendezések és elektromos rendszerek korszerűsítése, kocsik felújítása, mozdonyok újrafényezése, illetve a hűvösvölgyi tábort és a járműtelep korszerűsítése is megtörtént. A 75 éves jubileumon a Gyermekvasút parádét szervezett, amelyen történeti járművek és nosztalgia-szerelvények közlekedtek, s a látogatók megtekinthették a ritkán közlekedő kocsikat is. A látogatói élmény növelése érdekében pedig a szolgálatot teljesítő gyerekek közötti együttműködés és a tanulási lehetőségek tovább erősödtek.

A jelenlegi üzemeltetés a Széchenyi-hegytől Hűvösvölgyig terjedő 11,2 km-es útvonalon zajlik, ahol a vonatok egész évben közlekednek, és a nyári szezonban kifejezetten népszerű turistacélpont. Kétévente nosztalgiavonatokat is forgalomba állítanak, lehetővé téve a különböző rendezvényekre való különkocik bérlését. A 3 szakaszban kiépült vonalat a MÁV Zrt. Gyermekvasutasokért Alapítvány működteti, és az oktatás továbbra is alapvető része a szolgálatnak, amely a távközlő- és biztosítóberendezések, jelzési ismeretek és forgalmi ismeretek elsajátítását is magában foglalja.

Az elmúlt évek fejlesztései keretében a vágányokat és az állomásokat korszerűsítették, több nyitott és zárt kocsi érkezett Nyíregyházáról és más helyekről, a Dreher sörgyár támogatásával söröskocsi is készült. Emellett a tábor komplexuma is megújult: kétadreszsel, kétszintes szállásépület és szabad területek megújítása valósult meg a környezetbarát megközelítés érdekében. A vasút éves programkínálata a gyalogtúráktól a Mikulás-vonatig terjed, így egész évben vonzó utazási lehetőséget biztosít a látogatók számára.

Az 1948-1950 közötti építés történetét és a korabeli tervezőket, köztük Fodor Jenő, Gilyén József és Simoncsics József neveit számos forrás méltatja. A vonal végpontjai közé tartozik a Széchenyi-hegy, Normafa, Csillebérc (Úttörőváros), Virágvölgy (Előre), Jánoshegy, Vadaspark, Szépjuhászné, Hárshegy és Hűvösvölgy. A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút története és a ma zajló fejlesztések jól illusztrálják, hogyan válik egy városi környezet szabadulóhellyé a fiatal generációk számára.

Az 1947-1950-es korszakban a vasút különleges szerepet töltött be: a világfiatalok találkozóját, a Világ Ifjúsági Találkozót is ehhez az időszakhoz kötik, amikor a külföldi delegációk számára is bemutatták a vasutat. A MÁV és a Gyermekvasutasokért Alapítvány közös munkája hozzájárult ahhoz, hogy a szokásos iskolai kötöttségek nélkül tanulhassanak a gyerekek, közben a közlekedési kultúra és a vasúti szakmai ismeretek egyedülálló módon sajátíthatók el.”

tags: #gyermekvasut #vontatasi #telep #epitese

Népszerű bejegyzések:

• Készházak, könnyűszerkezetes megoldások és konténerházak bemutatása
• Parti sétányon eladó lakás Balatonbogláron – útmutató a piacról
• Debreceni irodaház és útfenntartási beruházások a Duna Aszfalt Zrt.-nél
• Földtulajdon rendezésének folyamata az osztatlan közösből
• Tippek a családi házak belső tervezéséhez