A haszonélvezeti jog magyarországi adózási és jogi megítélése
A haszonélvezeti jog, mint a tulajdonjoghoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, számos jogi és adózási kérdést vet fel, különösen a határon átnyúló ügyletek és az uniós jog szempontjából. Magyarországon a haszonélvezeti jogok szabályozása és azok adózási következményei jelentős változásokon mentek keresztül, amelyek uniós bírósági döntésekkel is szembe kerültek.
A haszonélvezeti jog uniós jogi megítélése
Az Európai Unió Bírósága (EUB) több esetben is foglalkozott a magyarországi haszonélvezeti jogokra vonatkozó szabályozással. Az egyik legfontosabb döntés a C-52/16 és C-113/16 számú ügyekben született, amelyben a Bíróság kimondta, hogy Magyarország azon szabályozása, amely a haszonélvezeti jogokat kizárólag a tulajdonosok közeli hozzátartozóira korlátozta, jogellenesen korlátozza a tőke szabad mozgását és diszkriminálja a külföldieket.
A Bíróság ítélete rámutatott, hogy az ilyen korlátozások nem indokolhatók a magyar hatóságok által hangoztatott célokkal, mint például a spekuláció megakadályozása vagy a fedő szerződések elleni küzdelem. Az EUB szerint a közeli hozzátartozói viszony megkövetelése nem garantálja, hogy a haszonélvező maga műveli a földet, és nem feltétlenül akadályozza meg a spekulációt. Továbbá, a haszonélvezeti jogok bejegyzése nem volt tiltott abban az időben, amikor a vitatott ügyekben érintett felek megszerezték azokat.
Az EUB hangsúlyozta, hogy a magyar szabályozás egyértelmű és súlyos sértést jelentett mind a tőke szabad mozgásának elve, mind az Alapvető Jogok Chartája által garantált tulajdonjog tekintetében. A Bíróság kiemelte, hogy a magyar hatóságok és bíróságok kötelesek minden olyan intézkedést megtenni, amely a nemzeti szabályozás jogellenes következményeinek orvoslására alkalmas. Ez magában foglalhatja a jogellenesen törölt haszonélvezeti jogok visszajegyzését a földkönyvbe, vagy ha ez nem lehetséges, kártérítés fizetését a korábbi jogosultaknak.
A haszonélvezeti jog magyarországi szabályozása és adózása
Magyarországon a haszonélvezeti jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, amely a jogosultnak (haszonélvezőnek) lehetővé teszi az ingatlan használatát és hasznainak szedését. Az ingatlan tulajdonosa a haszonélvezeti jog alapítása során lemond a használat és a hasznok szedésének jogáról.
Az elmúlt években több jogszabályi változás is történt a haszonélvezeti jogok tekintetében. 2013-ban Magyarország bevezetett egy olyan szabályozást, amely szerint a haszonélvezeti jogok törvényileg megszűnnek, ha nincs közeli hozzátartozói viszony a haszonélvező és az ingatlan tulajdonosa között. Ez a szabályozás visszamenőleges hatályú volt, és sok esetben kártérítés nélküli jogvesztést eredményezett.
A haszonélvezeti jogok adózási kezelése összetett. Az adóhatóság (NAV) 2009-es végzése (053516) szerint, jogi szabályozás hiányában, a tulajdonosok adózandó tőkenyereségre tesznek szert, ha a részesedések, a készpénz vagy az átvett egyéb eszközök piaci értéke meghaladja az egyesülés folytán kapott részesedések megszerzésének költségeit. Azonban ez a rendelkezés főként vagyonkezelési és átalakulási ügyletekre vonatkozott.
Az adókedvezmények és az uniós jog
Az uniós jog értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell az egyenlő bánásmódot a belföldi és külföldi vállalkozások, illetve magánszemélyek között. Az EUB több ítéletében is kimondta, hogy az adókedvezmények szelektív jellege, illetve azok indokolhatósága a nemzeti adórendszer felépítésével és koherenciájával szemben vizsgálandó.
A Bizottság szerint a vitatott intézkedéseket a társaságiadó-rendszer általános rendelkezéseinek, konkrétabban az üzleti és cégérték adózására vonatkozó szabályaira figyelemmel kell értékelni. A spanyol hatóságok és a harminc érdekelt fél véleménye szerint a külföldi részesedésszerzések esetében az üzleti és cégértékre alkalmazott adózási elbánás képezheti a megfelelő referenciakeretet a vitatott intézkedés értékeléséhez.
A kettős adóztatás elkerülése érdekében, amennyiben valamely tagállam az osztalék kettős adóztatásának elkerülése végett mentesíti az adó alól a belföldön letelepedett társaság által kapott osztalékot, függetlenül attól, hogy a részesedés tulajdonjogi vagy haszonélvezeti jogon alapul, ugyanolyan bánásmódban kell részesítenie a más tagállamban letelepedett társaság által fizetett ilyen osztalékot is.
Így védik Magyarország természeti kincseit a természetvédelmi őrök!
A Bíróság többször megállapította, hogy egyes adótörvények, amelyek korlátozták a tőkebefektetést más tagállamokban, nem indokolhatók objektíven eltérő helyzettel. Az uniós jog célja a belső piac megteremtése és a gazdasági szereplők közötti tisztességes verseny biztosítása.
Spekuláció és fedő szerződések
Az egyik fő indok, amelyet a magyar hatóságok a haszonélvezeti jogok korlátozására felhoztak, a spekuláció megakadályozása és a fedő szerződések ("Deckmantelverträge") révén történő adóelkerülés vagy jogszabályi tiltások kijátszása volt. Az EUB azonban kimondta, hogy az ilyen célok nem igazolják a korlátozásokat.
A Bíróság szerint a közeli hozzátartozói viszony megkövetelése nem garantálja, hogy a haszonélvező a földet maga műveli, és nem feltétlenül akadályozza meg a spekulatív célú vásárlást. Továbbá, a haszonélvezeti jogok bejegyzése nem volt tiltott abban az időben, amikor a vitatott esetekben a jogok keletkeztek, így a fedő szerződések elleni küzdelem sem indokolta a jogok automatikus törlését.
Az EUB megállapította, hogy a magyar szabályozás általános jelleggel feltételezte, hogy minden olyan személy, aki nem áll közeli hozzátartozói viszonyban a tulajdonossal, visszaélésszerűen járt el a haszonélvezeti jog megszerzésekor. Ez az általános feltételezés aránytalan a visszaélések megakadályozásának céljával szemben.
A fentiekből következik, hogy a magyarországi haszonélvezeti jogok szabályozása és azok uniós jogi összefüggései összetettek. Az EUB döntései egyértelműen jelzik, hogy a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós alapelveket, különösen a tőke szabad mozgását és a megkülönböztetés tilalmát.
tags: #haszonelvezeti #jog #nemetul