Illetek mas celu hasznositas: a termőföld védelme és annak jogi keretei

A termőföld védelmének alapja Magyarország Alaptörvénye, amely kimondja mindenki jogát az egészséges környezethez és a természeti erőforrások közös örökségként való védelmére támaszkodik. A termőföld mennyiségi és minőségi védelmét a Tfvt. (2007. évi CXXIX. törvény) tartalmazza, amely a földvédelem és a talajvédelem fogalmi meghatározásait adja. A Tfvt. alkalmazásában termőföldnek minősül az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és amelyet művelési ág szerint nyilvántartanak, kivéve, ha erdő minősítésű. A Tfvt. hatálya nem terjed ki a belterületi földre mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló földek kivételével. A földvédelem alatt a mennyiségi, a talajvédelem alatt pedig a minőségi védelem értendő.

A termőföld más célú hasznosításának közös szabályai

A termőföld más célú hasznosítása alatt az időleges vagy végleges igénybevétele értendő, amely miatt a föld mezőgazdasági hasznosításra történő további felhasználhatósága korlátozódik vagy megszűnik. A hasznosítás engedélye alapvetően az ingatlanügyi hatóság engedélye, az engedélyezés földvédelmi eljárásban történik. A földvédelmi eljárás során az ingatlanügyi hatóság vizsgálja az érintett földrészleteket, meghatározza a megkívánt területet és a hasznosítás pontos célját, továbbá helyszíni szemlét tart. A kérelemhez többek között a hiteles szemlemásolatot és talajvédelmi tervet kell csatolni, ha nagyobb beruházásról van szó. A földvédelmi eljárás díja sávos módon kerül meghatározásra, az érintett földrészletek száma alapján.

Az engedély csak a megkezdést megelőzően adható ki, és a határozat 4 évig lehet hatályos. Ha az engedély szerinti hasznosítás 4 éven belül nem kezdődik meg, az engedély hatályát veszti. Az engedély jogosultja a 4 év felhasználási határidőn belül kérheti annak hatályon kívül helyezését, ha a hasznosítást nem kezdi meg és lemond a jogosultságról.

A termőföld végleges más célú hasznosítása

A végleges hasznosítás azt jelenti, hogy a föld mezőgazdasági hasznosításra történő jövőbeni igénybevételre már nem alkalmas; átlagosnál jobb minőségű földet csak helyhez kötött igénybevélésre lehet megengedni. A végleges hasznosítás után a föld művelési ága és minőségi osztálya ezt jelzi, és ezt be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak. Az engedélyes kötelezettsége a helyreállításra vonatkozó állapotot is érinti.

A termőföld végleges hasznosításának speciális esetei

A belterületbe vonás minősülhet végleges hasznosításnak, mert a külterületi mezőgazdasági hasznosítás rendeltetése megváltozik. Cél-kitermelőhely és anyagnyerő hely létesítéséhez, illetve külfejtéses bányászati tevékenységhez szükséges igénybevétel is ide tartozik. Ezeknél a kérelmeket kizárólag az önkormányzat vagy az építtető és a bányavállalkozó nyújthatja be. Kizárólag átlagosnál gyengébb minőségű föld végleges hasznosítása engedélyezhető cél-kitermelőhely létesítése érdekében.

A termőföld időleges más célú hasznosítása

Időleges hasznosítás akkor, ha a termőföldön csak átmeneti okból válik alkalmassá a mezőgazdasági hasznosításra, legfeljebb 5 évre. Az időleges hasznosításra vonatkozó kérelmet részletesen ki kell tölteni, meg kell adni az időtartamot és mellékelni kell az eredeti állapot helyreállítását megalapozó talajvédelmi tervet. Az időleges hasznosítást követően a földet az igénybevevő a határozatban meghatározott határidőn belül köteles az eredeti állapotába helyreállítani. A helyreállítást helyszíni szemle útján vizsgálják, és a helyreállítás elfogadása esetén a földvédelmi járulék megfizetéséről is rendelkeznek.

A földvédelmi eljárás igazgatási szolgáltatási díja

Az első fokon induló földvédelmi eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelyet a 30/2015. (VI. 5.) FM rendeletben meghatározott módon számolnak. A díj összegét a érintett földrészletek száma határozza meg, sávos fizetési móddal. A díjat az eljárást kérelmezőnek vagy bejelentőnek kell megfizetnie, és a befizetést igazoló okiratot melléelni. Ha a díj nem kerül megfizetésre, az eljárást a hatóság megszünteti.

Termőföld más célú hasznosítása az ingatlanügyi hatóság engedélye nélkül

A termőföld engedély nélküli hasznosítása akkor minősül, ha az engedélyezés nem történt meg a hasznosítás megkezdésekor, vagy ha az igénybevevő az engedélyben foglaltaktól eltérően használja a földet. Ilyen esetben hivatalból eljárást indít az ingatlanügyi hatóság. Az igénybevevő úgy minősül, hogy a földhasználati nyilvántartásban bejegyzett használója, vagy ha nincs bejegyzett használó, akkor a tulajdonos vagy haszonélvezet esetén a haszonélvező. A szüneteltetés nem feltétlenül igényel engedélyt, de ha a szünetet 4 évet meghaladja, újrahasznosítási kötelezettség keletkezik. Az engedély nélküli hasznosítás bírságot vonhat maga után, amelyet az ingatlanügyi hatóság a határozatban szab meg.

Infografika: A földvédelmi eljárás folyamata

Az infrastruktúra fejlesztésekkel kapcsolatosan a napelemparkok és agrofotovoltaikus rendszerek esetében felmerülhet átminősítés, amely hazánkban szigorú szabályozás alá esik. A 0,5 MW alatti kis teljesítményű rendszerek és az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldre vonatkozó korlátozások mellett a jogi környezet egyre részletesebb és 2013-2014-es jogszabály-módosításokat is tartalmaz. A jövőben a kormányzati programok és finanszírozási környezet alakulása határozza meg, hogy a beruházások mely földterületekre vonatkoznak majd, és milyen feltételek mellett kerülhet sor a megvalósításra.

A földgáz útja - MVM animáció

tags: #illetek #mas #celu #hasznositas

Népszerű bejegyzések: