Index mszp tulajdon: a médiavásárlások, politikai összefonódások és a Zöld Pardon–Rio ügy kapcsolatai

A két szabadtéri kocsma sorsa azóta fontos kérdéssé vált az újbudai képviselőtestületben, ahol egy SZDSZ-es képviselő átállása miatt kormánypárti-ellenzéki szavazategyenlőség és patthelyzet alakult ki. Lakos az Indexnek nyilatkozva elmondta, hamarosan a testület elé kerül majd egy olyan javaslatcsomag, amely "komplex módon" kezeli a Rio és a ZP körül felhalmozódott feladatokat. "Az intézkedéscsomag csupán egy kérdést vet fel, miért csak most lett ilyen fontos, holott a környék lakói évek óta panaszkodnak miattuk" - mondta Kupper András, a Fidesz frakcióvezetője.

A képviselőtestület és a kerület bizottságai a fennmaradt jegyzőkönyvek szerint a 2000-es indulás óta jóindulatúan viszonyultak a Goldmann György téri parkban működő szórakozóhelyekhez. A Fidesz regnálása idején a Zöld Pardon már elindult, az önkormányzat vagyongazdálkodási bizottsága az akkori alpolgármester, Balázs Piri László előterjesztése nyomán 2000-ben adott hozzájárulást a ZP létrehozásához. Balázs Piri László az Index kérdésére azt elismerte, hogy többször találkozott a Rio volt vezetőjével, és a szabadtéri szórakozóhelyek indulása idején, amikor Budapesten még alig létezett ez az üzletág, támogathatónak tartotta a működésüket. A fideszes képviselő szerint az általa előterjesztett 2001-es bérleti díjak, amelyet havi 1,3 millió forintban határozott meg az önkormányzat, akkoriban megfelelő mértékűek volt.

2001-től 2005-ig mind a Rio, mind a Zöld Pardon évi 7,8 millió forintos bérleti díjat fizetett. 2005-től 2007-ig a bérleti szerződést kiterjesztették a téli hónapokra is, de erre az időszakra csak csökkentett bérleti díjat kellett fizetniük a vállalkozónak. Így mindkettőjük bérleti díja 11,4 millió forint volt évente. Mivel a szerződött időszakokban körülbelül négyszer akkora területet használtak, mint ami után bérleti díjat fizettek, így az önkormányzatot 2001-2007 között a megállapított négyzetméteráron számolva 371 millió forint kár érte. További veszteséget jelent azonban, hogy a négyzetméterár messze alacsonyabb volt a piacinál. Az önkormányzat meghatározott egy négyzetméterárat a kerületben található "vendéglátó teraszokra", és ez az ár ötször magasabb, mint a Zöld Pardon és a Rio szerződéseiben alkalmazott.

Goldmann György tér térkép és ZP-Rio helyszín

A Rio körüli politikai szálakra utaló állítások is megjelentek: Kalmár Zoltán szerint az egy évvel később érkező konkurencia, a Rio kifejezetten a szocialista Molnár Gyula támogatásában bízott, ezért a 2002-es önkormányzati kampányban milliókat áldozott a politikus helyhatósági kampányára. Az üzletember azt állítja, a tulajdonos pénzéből fizették a kortesrendezvények zenekarait, de a Rio dolgozóinak tevőlegesen is be kellett segíteni a szocialista kampányba: a tulajdonos rendelkezése alapján részt vettek a 2002-es országgyűlési választások előtt az MSZP kopogtatócédula-gyűjtésében. Az üzletből 2007-ben kiszállt egykori riós azt állítja, hogy a szocialisták helyi hatalomátvétele ellenére a testületben befolyásos fideszesként megmaradt Balázs Piri László hamarosan megjelent a szórakozóhelyen. Kalmár elmondása szerint Balázs Piri 2003 tavaszán jelezte, hogy ha szóba kerülne a Rio és a Zöld Pardon szerződéshosszabbítása, személyes kapcsolatai révén ő el tudna járni annak érdekében, hogy a Fidesz-frakció támogassa a későbbi MSZP-s előterjesztést.

Az önkormányzat adatai szerint viszont tény, hogy a két hely szerződési feltételeinek teljesítésére 2002-2007 közötti időszakban nem nagyon figyeltek. Mindez politikai súlyokat és pénzügyi kockázatokat rejt: a szerződések alacsony négyzetméterára, a használat és a fizetett díj közötti eltérés, valamint a testületi döntések kedvező hozzáállása együtt komoly anyagi veszteséget okoztak az önkormányzatnak.

Az Index és tulajdonosi váltások: a médiaátalakítások háttere

Az Index garázscégként indult 1999-ben, majd több kiadvánnyal együtt a 2000-es évek második felében került Spéder Zoltán tulajdonába. A bankár-vállalkozó jobboldali kötődése már ebben az időszakban erős volt, olyannyira a Fidesz holdudvarához tartozott, hogy még a Schmidt Mária ante portas néven elhíresült Orbán-ellenes kavarás dekonspirálódásakor is hírbe hozták a párt 2006-os választási buktája után. Ahogy közeledett a Fidesz 2010-es földcsuszamlásszerű győzelme, már az Indexben is megjelentek azok a hangok, hogy Spéder nem fogja tudni sokáig tartani a lapot, nem őrizhető meg hosszú távon a szerkesztőség autonómiája, hanem Orbánék a 90-es évek elejétől kibontakozó intenzív és agresszív médiapolitikájuk jegyében meg akarják majd szerezni.

A 2010-es években hullámokban érkezett nyomásgyakorlás a hatalomtól, amelyet a tulajdonos és a menedzsment hol tudott tompítani, hol a szerkesztőségnek kellett harcolnia, hogy ne szóljanak bele kívülről a tartalomba. A Fidesz környékén többen, többször szemet vetettek a lapra, a politikailag vezérelt bekebelezési kísérletek a 2015-ös G-nap után gyorsultak fel. A Fidesz-központ egy TV2-ben leadott, „Rejtőzkődő milliárdosok” című lejáratóriporttal nyilvánosan is megüzente Spédernek: bármilyen eszközzel, de meg fogják tőle szerezni értékes vállalkozásait: az ingaltlanportfólióját, a bankját és a médiáját.

Index logó és tulajdonosi változások timeline

Miután Spéder átadta ingatlanos cégét Schmidt Máriáéknak, banki érdekeltségeit Mészáros Lőrinc körének, az Indexet úgy tudta menteni, hogy a kiadó megvásárlására opciós joggal rendelkező Simicska Lajossal összejátszva alapítványi tulajdonba adták a lapot. Spéder a 2018-as választásokig megtartotta az újság gazdasági hátországát adó, a hirdetéseket értékesítő Indamedia nevű sales house-t, azonban az újabb kétharmad után nemcsak Simicska kapitulált azonnal (egy tollvonással mindent odaadott Orbánéknak), Spédernek sem maradt tovább ereje tartani az Indexet. Ekkor jelent meg az első, egyértelműen NER-es figura a cégcsoportban Oltyán József személyében.

A kecskeméti KDNP-s Oltyán a sales korábbi vezetőjével, Ziegler Gáborral társbérletben vette meg a több milliárd forintra becsült Indamediát, hogy honnan volt erre pénzük, az azóta sem egyértelmű. Bár az új tulajdonosok fogadkoztak, hogy ez még nem az, aminek látszik, idővel kiderült, hogy ami úgy néz ki, mint a Fidesz, és úgy viselkedik, mint a Fidesz, az bizony nem nagyon lehet más, mint a Fidesz.

Miután Oltyán betette a lábát, gazdaságilag még szorosabb pórázon tudták tartani a szerkesztőséget, de ez nem volt elég; a Fidesznek kudarcot jelentő 2019-es önkormányzati választások után arra jutott Orbán és köre, hogy hiába a több mint 500 kiadványból álló, KESMA nevű nemzetstratégiai propagandaportfólió, további előrenyomulásra van szükségük a médiában. Megvárták a taktikai szempontból megfelelő pillanatot, és a koronavírus első hulláma miatt bevezetett lezárások elején, 2020. április 1. előtt egy nappal bejelentették, hogy Oltyán tulajdonrészét megvásárolta Mészáros Lőrinc médiaügyi jobbkeze, Vaszily Miklós. Hogy a karrierjét mindig is alkalmazotti pozícióban töltő Vaszilynek honnan volt több milliárd forintja az Indamedia felének megvásárlására, nem tisztázott.

Vaszily Miklós a 2000-es években az Index vezérigazgatója volt, majd ugyanebbe a pozícióba átigazolt az akkor még normális újságként funkcionáló Origóhoz. Korábbi kollégái és ismerősei nem gondolták róla, hogy bele tud rázódni a NER-kiszolgálói szerepbe, politikai nyomásra azonban Vaszily mégis levezényelte az Origo főszerkesztője, Sáling Gergő kirúgását, hogy aztán a hírportál öles léptekkel a Fidesz első számú revolverlapjává váljon. Vaszily karrierje ezek után nem nagyon tudott más irányba haladni, mint a NER középpontja felé. Az Origo után az MTVA vezérigazgatója lett, majd vezette az Echo TV-t, Andy Vajna halála után pedig a TV2 elnöke lett, utóbbi tisztséget a mai napig betölti. Az Index átvételének időszakában, 2020 nyarán Vaszily egy Mészáros Lőrinc pénzét kezelő céggel indította el a Pesti TV-t; a csatornát hiába igyekezett folyamatos megszólalásokkal felszínen tartani a Fidesz, a projekt végül nézői érdeklődés hiányában televízióként megszűnt létezni.

Szerkesztőségi válság és az Index függetlensége

Vaszily érkezésével az Indexnél is felgyorsultak az események, a menedzsment nyomásgyakorlásának hatására a szerkesztőség előbb jelezte, hogy veszélyben a függetlenségük, majd a folyamat végén menesztették Dull Szabolcs főszerkesztőt, mire válaszul a szerkesztőség egységesen felmondott.

Szélesebb politikai összefüggések: pártfinanszírozás, ingatlanok és új médiumok

Az MSZP hatalmas adóssága nem újdonság, már Mesterházy Attila az elnöksége idején is azzal vesződött, hogyan mérsékelje az előző években felhalmozódott, nagyjából kétmilliárdosra duzzadt tartozást. A tavalyi választások után ráadásul az MSZP bevétele valamelyest csökkent is (a pártalapítvány bevételeivel együtt nagyjából félmilliárdra rúghat most). Tóbiás József MSZP-elnök és Katona Tamás pártigazgató most talált megoldást arra, hogyan juthat levegőhöz és persze némi pénzhez a párt. Katona Tamás a Népszavában pár hete bejelentette, hogy még idén eladják a Jókai utcai székházat. A szocialista ügyekben mindig jól értesült lap pedig hozzátette, hogy az OTP lehet a vevő. Országszerte 38 ingatlantól is megszabadul a párt, ezek között budapesti és vidéki pártirodák is vannak szinte minden megyéből.

Már a hivatalos néven ,,Az állam tulajdonában és a pártok ingyenes használatában lévő ingatlanokról szóló" törvény tervezete is nagy ellenkezést váltott ki. A jogszabály harmincban határozza meg a pártok tulajdonában lévő ingatlanok számát. Ezt az MSZP kifogásolta a legjobban, mert azt jelentheti, hogy a szocialistáknak számos általuk használt épületet vissza kell adniuk az államnak. A törvényjavaslat tárgyalását övező vitákban kormánypárti oldalról a többször elhangzott, hogy a szocialisták aránytalanul sok ingatlant használnak a többi parlamenti párthoz képest. A szocialisták azon is értetlenkedtek, hogyan fordulhat elő, hogy az MSZP ténylegesen hatvankilenc ingatlant használ, miközben a hivatalos nyilvántartások szerint ez a szám 386.

Új, független internetes hírszolgáltatót gründol Tarjányi Péter vállalkozó, aki még a Medgyessy-kormány idején nagy állami cégek átvilágításával megbízott Proware Kft. tulajdonosaként vált ismertté. Az Index információi szerint 1,5-2 milliárd forintos befektetéssel létrehozandó független portálhoz jobb- és baloldali szerkesztőket és újságírókat csábítottak át. Úgy tudjuk, hogy az induló független portálnál főleg a 168 óra, az Inforádió, a Heti Válasz és a Klubrádió egykori munkatársai dolgoznak majd, de például igyekeztek átcsábítani munkatársakat az Indextől és az Origótól, sőt a kereskedelmi tévéktől is. Mindez arra utal, hogy a független portál nemcsak cikkeket, híreket és publicisztikákat, de mozgóképes tartalmakat is kínál majd.

A médiaszereplők és a politika kölcsönhatása

Tarjányi később, 2004-ben megalakította az állítása szerint 300-400 taggal rendelkező Gazdasági Reform Klubot, amely pár hónap alatt állítólag több százmillió forintot gyűjtött össze vállalkozóktól egy Gazdasági Reform és Program Iroda létrehozására. Az Index információi szerint Tarjányi és köre bejáratos a Gyurcsány-kormány több fontos beosztású emberéhez is. A független portál létrehozásáról szóló elképzelések és a médiafelvásárlások sora jól mutatja, hogy a média és a politika kapcsolata Magyarországon szorosan összefonódik: tulajdonosi, gazdasági és személyi kapcsolatok alakítják a sajtó sorsát, miközben a helyi ügyek - mint a Rio és a Zöld Pardon szerződései - a politikai befolyás és a gazdasági érdekek metszéspontjában helyezkednek el.

Összefüggések a Rio-ZP üggyel és a médiaviszonyokkal

A Rio és a Zöld Pardon ügye nem pusztán helyi köztérhasználati vita, hanem példaként szolgál arra, hogyan fonódhatnak össze a helyi politikai döntések, a pártérdekek és a gazdasági előnyök. Az önkormányzati jóindulat, a szerződések alacsony négyzetméterára és a politikai kapcsolatok együtt teremtik meg azt a környezetet, amelyben egyes vállalkozások kiszolgáltatottá válhatnak vagy éppen kedvezményekhez juthatnak.

Időszak	Évi bérleti díj (Rio, ZP)	Használat vs fizetett	Önkormányzati veszteség (2001-2007)
2001-2005	7,8 millió Ft	Kb. 4× terület használat	371 millió Ft (négyzetméteráron számolva)
2005-2007	11,4 millió Ft	Télen is csökkentett díj	371 millió Ft (négyzetméteráron számolva)

Az ügy és a médiapiaci átrendeződés párhuzamai egyértelműek: mindkét területen fontos szerepet játszanak a tulajdonosi döntések, a politikai kapcsolatok és az intézményi kontroll hiányosságai. A Rio és a Zöld Pardon esete, valamint az Index tulajdonosi története rávilágít arra, hogy a magyar közéletben a médiumok és a helyi üzleti érdekek ütközése hogyan hat vissza a közösségi terekre és a sajtó szabadságára.