Ingatlan vásárlásból eredő illeték és ingatlan eladás utáni SZJA bevallás: részletes útmutató

Az ingatlan adásvétel jövedelemadózása és az illetékfizetés sokak számára egy nehezen átlátható terület. Ennek megértésében próbál cikkünk segítséget nyújtani. Először is tisztázni kell, hogy mikor fizetünk adót és mikor kell illetéket fizetni?

Alapelvek: mikor melyik közteher keletkezik?

A személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség mindig eladáskor jelentkezik, jelentkezhet. Illeték fizetés pedig mindig vásárláskor, szerzéskor (öröklésnél vagy ajándékozásnál is) keletkezik, keletkezhet. Illetéket eladáskor nem fizetünk. Amelyik évben ingatlant vásárolunk (szerzünk), akkor keletkezik, keletkezhet illetékfizetési kötelezettség. A kettő ügylet tehát egymástól elkülönül és külön kell vizsgálnunk még akkor is ha egy adott éven belül történik az eladás a szerzés vagy sorban több szerzést, több eladás is követ.

Ingatlan eladás jövedelemadózása (SZJA)

Ingatlan eladásakor személyi jövedelemadó terheli a keletkezett jövedelmet. A jövedelem számítását az szja törvény szabályozza. A fentiek alapján abban az évben, amikor eladunk ingatant kell az adófizetést vizsgálni az alapján, hogy keletkezett-e és mennyi jövedelmünk az értékesítéskor. Amikor eladunk egy ingatlant, lakást, lakóházat akkor ki kell számolnunk, hogy mennyi jövedelmünk keletkezett.

Hogyan számítjuk ki a jövedelmet?

A jövedelem számítás úgy történik, hogy az eladási árból kivonjuk a szerzéskori értéket, továbbá a szerzéssel, vagy felújítással, ráépítéssel kapcsolatban időközben felmerült és számlával igazolt kiadásokat. Fontos, hogy a kiadásokról számlákkal rendelkezzünk. A szerzéssel kapcsolatos költségek lehetnek az ügyvédi, földhivatali, banki díjak.

A megszerzésre fordított összeg (ráfordítás, költség, kiadás) az átruházásról szóló szerződés (okirat, bírósági, hatósági határozat) szerinti érték; a cserébe kapott ingatlan, illetve vagyoni értékű jog esetében a csereszerződésben rögzített érték; a helyi önkormányzattól vásárolt lakás estében a szerződésben szereplő tényleges vételár. A ráépítés, létesítés, alapterület-növelés megszerzésére fordított összeg a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének napjáig számolandó el.

Időarányos adóalap-csökkentés: öt éven belüli szabály

A törvény egy speciális mentesítő szabályt is biztosít. A fentiek alapján kiszámított jövedelem egy bizonyos hányada képez jövedelemadó alapot az idő múlásával. 100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben, 90 százaléka a megszerzés évét követő második évben, 60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben, 30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben, 0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben. Ha szerzést követő 5. évben, vagy utána történt az értékesítés, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelem.

Példa a számításra

Példa jövedelemadó számításra ingatlan értékesítés: Tegyük fel, hogy 2022-ben 30 millió forintért vásároltunk egy lakást (amellyel kapcsolatos ingatlan adásvételi szerződést a földhivatal 2022. novemberében befogadott). A vásárlást követően 1.200.000,- forint illetéket megfizettünk. 2023-ban 3 millió forintért felújítjuk a vásárolt lakást, majd 2025. évben 40 millió forintért értékesítjük ingatlanközvetítő útján, aki ezért 1.600.000,- forint jutalékot felszámít. A jövedelmünk a 40 milliós eladási ár után (40 millió - 30 millió - 1,2 millió - 3 millió - 1,6 millió) 4.200.000,- forint lesz . Figyelemmel arra, hogy a megszerzés éve 2022. az értékesítés éve 2025., így a 4.200.000,- forint 60%-a, azaz 2.520.000,- forint lesz személyi jövedelemadónk alapja, amelynek 15%-a az adó, így végül 378.000,- Ft adófizetési kötelezettségünk keletkezik eladóként.

Mit lehet költségként elszámolni?

  • Az ingatlan megszerzésére korábban fordított összeg (vételár, szerzési érték).
  • Az ingatlan megszerzésével kapcsolatos kiadások, például: illeték, ügyvédi költség.
  • Az értéknövelő beruházás költsége.
  • Az ingatlan eladásával kapcsolatos kiadás, például: hirdetési díj, ingatlanközvetítői díj.

Fontos, hogy ezekről az összegekről számlával vagy más bizonylattal kell rendelkeznie az eladónak, és a költségek összege nem lehet több a bevételnél.

Örökléssel vagy ajándékozással szerzett ingatlanok különszabályai

Örökléssel szerzett ingatlan esetén a szerzéskori érték általában egy hagyatéki leltár alapján állapítható meg. Az Szja törvény 62. § szabályozza, hogy értékesítéskor mi tekinthető megszerzésre fordított összegnek ingatlan, vagyoni értékű jog esetén. Az ajándékozással szerzett ingatlan eladásánál a bevétel 75 százaléka tekintendő szerzési értéknek, ha más a szerzés értéke nem állapítható meg. A szabályok részletesen meghatározzák a különböző eseteket és a figyelembe veendő értékeket.

Bevallás, fizetési határidők és kedvezmények az SZJA esetében

Hogyan és mikor kell az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet bevallani, az adót megfizetni? Az ingatlanértékesítésből származó jövedelmet az adásvételről szóló szerződés földhivatali benyújtása utáni év május 20-áig kell bevallani az szja-bevallásban. Az ügyfélkapuval rendelkező személy ezt a jövedelmét bevallhatja úgy is, hogy a NAV által elkészített adóbevallási tervezetét kiegészíti, majd elfogadja.

Ha Ön nem vállalkozó és nem áfaalany, akkor az szja-bevallásában nyilatkozhat úgy, hogy a bevallott, 500 000 forintot meg nem haladó szja- és szochofizetési kötelezettségét legfeljebb 12 hónapon keresztül, pótlékmentesen, egyenlő részletekben teljesíti. Indokolt esetben az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére és jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint a jövedelemfelhasználási körülményeire tekintettel az szja-kötelezettség alól mentesítheti a NAV.

Illeték az ingatlan megszerzésekor

Ingatlan vásárlása, szerzése - illetékfizetés: Az ingatlan megszerzésekor, vásárlását követően kell vagyonszerzési illetéket fizetni. A vagyonszerzési illeték általános mértéke 4 %. Alapja a lakás, lakóház forgalmi értéke, amely sok esetben megegyezik a szerződésben szereplő értékkel, de akár el is térhet attól. Beletartozik a garázs, melléképület, gazdasági épületek is, amelyek a mentességi szabályok esetében viszont nem mentesülnek az illeték fizetés alól. Illetékmentesség egyenesági rokonok, házastársak között fennálló átruházás esetén lehetséges.

Cserét pótló vétel és egyéb kedvezmények

Ha lakást vesz és az ezt megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja a másik lakástulajdonát, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb, mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól. Így, ha kisebb értékű lakás eladása után nagyobb értékűt vesz, a különbözet után kell csak 4 százalékos illetéket fizetni. Ha viszont kisebb értékű lakást vásárol, mint az értékesített lakástulajdona, egyáltalán nem kell illetéket fizetnie.

A lakóház építésére alkalmas telek megszerzése akkor illetékmentes, ha Ön vállalja, hogy arra 4 éven belül lakóházat épít. A felépített lakóházban a lakás hasznos alapterületének el kell érnie a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség 10 százalékát. A lakóházépítési szándékról legkésőbb az illetékkiszabásról szóló fizetési meghagyás véglegessé válásáig nyilatkozni kell. A nyilatkozattétel után a NAV felfüggeszti az illetéket és ha 4 éven belül felépült a ház, véglegesen törli is azt.

Illetékfizetés gyakorlati tudnivalói

  • Az illetéket az ingatlan forgalmi értékéből kell kiszámítani. Ennek az összegnek a 4 százaléka az illeték.
  • Ha egy ingatlannak egy bizonyos mértékű tulajdoni hányadát szerzik meg, akkor az ingatlan forgalmi értékének is ekkora hányadát kell figyelembe venni az illeték kiszámításakor.
  • Ha a vagyonszerzéssel egyidejűleg alapítanak haszonélvezeti jogot, a tulajdon megszerzőjének a haszonélvezeti jog értékével csökkentett forgalmi érték után kell csak illetéket fizetni.
  • A fizetendő illetékről a NAV határozatot (fizetési meghagyást) hoz. Az adózónak legkésőbb a határozat kézbesítésétől számított 30. napig kell befizetni az illetéket.
  • Ha nem tudja megfizetni az illetéket, a NAV-nál kérelmezhető fizetési kedvezmény. Ez lehet részletfizetés vagy fizetési halasztás is.

Gyakori helyzet: eladás és vásárlás közel időben

Sokszor a két ügylet rövid időn belül követi egymást, akár egy éven belül, ami miatt sokakban nem egyértelmű, hogy melyik közteher melyik után kell fizetni és egyáltalán mi az alapja. Vegyünk egy példát: Vásároltunk egy ingatlan A időpillantban és eladtuk B időpontban. Ha A és B között még nem telt el 5 év, akkor B időpontban (évben) jövedelemadó fizetési kötelezettésünk keletkezhet a B-ben realizált nyereség, mint jövedelem után. C időpontban a B-ben eladott ingatlan árát ismét ingatlan szerzésére fordítom. Ha ez lakóingatlan és az eladott ingatlan is lakóingatlan volt és 3 éven belül fordítottam a kapott vételárat ingatlanra (vagy B legfeljebb egy évvel követi C-t az ingatlanvásárlás időpontját), akkor illetékfizetési kötelezettségem keletkezik, ráadásul lakóingatlan esetén csak annyiban, amennyiben nagyobb értékű a C. pontban szerzett ingatlanom, tehát előre, vagy utólag a kisebb értékű ingatlan forgalmi értéke (mint illetékalap) csökkentő tényezőként figyelembe vehető az illeték meghatározása során.

Fontos, hogy pl. garázs nem minősül lakóingatlannak így ezek esetén mindig meg kell fizetni a forgalmi érték után az illetéket és a korábbi garázs értékét sem veheti az adóhatóság figyelembe csökkentő tényezőként.

Számlaszámok a befizetéshez

  • A személyi jövedelemadóhoz: 10032000-06056353 (NAV Személyi jövedelemadó magánszemélyt, őstermelőt, egyéni vállalkozót, kifizetőt terhelő kötelezettség beszedési számla)
  • Az illetékhez: 10032000-01070044 (NAV Illetékek bevételi számla)
Ingatlan eladás és vásárlás folyamatábrája

Hasznos tippek és gyakorlati tanácsok

  • Őrizze meg az összes dokumentumot, ami az ingatlan megszerzésével és eladásával kapcsolatos (pl. szerződések, számlák, energetikai tanúsítvány, számlák felújításról), mert a költségeket számlával kell igazolni.
  • Figyeljen a szerzés időpontjára: a törvény megszerzés időpontjának a lakás adásvételi szerződés földhivatalba történő benyújtásának napját tekinti, nem a szerződés aláírásának napját.
  • Használja a NAV „Ingatlanértékesítés” kalkulátort a jövedelem és az adó pontos meghatározásához.
  • Ha bizonytalan, kérjen ügyvédi vagy adószakértői segítséget az ügyletek jogi és adózási összehangolásához.
Számlák és dokumentumok gyűjtése az adóbevalláshoz

Gyakori kérdések röviden

  • Kinek kell fizetnie adót az ingatlan eladása után? Aki nyereséggel adja el az ingatlant a vásárlást követő 5 éven belül.
  • Milyen típusú adót kell fizetni ingatlan eladáskor? Személyi jövedelemadót (15% SZJA).
  • Meddig kell befizetni az ingatlan eladása utáni adót? Az eladást követő év május 20-áig a bevallási határidő szerint.
  • Mekkora az illeték vásárláskor? Általában a forgalmi érték 4%-a.

Így hangold össze az ingatlan eladást és vásárlást! Lavina effektus! #ingatlanos #ingatlaneladás

A következő oldalakon a legalapvetőbb tudnivalókat ismertetjük, ami nem tekinthető teljeskörű tájékoztatásnak. Részletesebb információk találhatók a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) a Nézzen utána! rovatban az Információs füzetek menüpontban: 19. információs füzet: A visszterhes vagyonátruházási illeték; 9. információs füzet: Az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásból származó jövedelem; 30.1. és 30.2. információs füzet a fizetési kedvezményekről. További kérdéseivel forduljon munkatársainkhoz a 1819-es telefonszámon hétfőtől csütörtökig 8 óra 30 perctől 16 óráig, pénteken 8 óra 30 perctől 13 óra 30 percig.

tags: #ingatlan #vasarlasbol #illetek #szja #bevallasban

Népszerű bejegyzések: