Irodaház bérleti szerződés minta: részletes útmutató és mintaszerződés
Az albérleti szerződésnek nevezett megállapodás jogilag gyakran lakásbérleti szerződés. Ez az írásbeli szerződés rögzíti, hogy melyik ingatlant, mennyi időre, milyen díjért és milyen feltételekkel használhatja a bérlő. Érdemes benne egyértelműen szabályozni a bérleti díjat, a rezsit, az óvadékot / kauciót, a birtokbaadást, a használat szabályait, valamint a felmondás, a kiköltözés és az elszámolás rendjét. Itt találod az ingyenesen letölthető albérleti szerződés minta dokumentumokat, amelyek PDF, Word (.docx, .doc) és TXT formátumban is elérhetők. Jogilag a pontosabb kifejezés többnyire a bérlet vagy lakásbérlet: ilyenkor a tulajdonos - vagy a bérbeadásra jogosult személy - közvetlenül a bérlőnek adja használatba a lakást, a felek pedig bérleti szerződést kötnek. A hétköznapi szóhasználatban ugyanakkor az albérlet ma már általános gyűjtőfogalom lett minden kiadó lakásra. Ha ez a minimum már a szerződésben szerepel, a leggyakoribb viták nagy része megelőzhető. A lakásbérlethez számos olyan jogi és gyakorlati kifejezés kapcsolódik, amelyek pontos jelentésének tisztázása a szerződés egyértelmű alkalmazásának alapfeltétele. A bérleti szerződés csak akkor működik jól, ha a bérbeadó és a bérlő ugyanazt érti például az albérlet, a kaució, a rezsi vagy éppen a felmondás alatt. A bérleti szerződés a lakáskiadás alapdokumentuma. Egyértelműen rögzíti, hogy ki, milyen feltételekkel, mennyi időre és milyen díjért használhatja az ingatlant. Segít megelőzni a félreértéseket a bérleti díj, a rezsi, a kaució, a javítások, a felmondás és az elszámolás kérdésében. Lakásbérleti szerződést minden olyan esetben célszerű, sőt lakásbérletnél jogilag is szükséges írásba foglalni, amikor a bérbeadó a lakást vagy házat más használatába adja. A megállapodást érdemes még a beköltözés, a kulcsátadás, a kaució és az első havi bérleti díj rendezése előtt aláírni, mert a szóbeli egyezség később könnyen vitássá válhat. Ügyvéd vagy közjegyző bevonása a szerződés megkötéséhez általában nem kötelező, de a nagyobb biztonság érdekében ajánlott. A bérleti szerződés általános szabályait a Polgári Törvénykönyv tartalmazza, a bérletre vonatkozó fő rendelkezések a Ptk. 6:331. §-ától kezdődnek. Lakásbérletnél a külön Ptk.-szabályokat is figyelembe kell venni, amelyek a 6:342-6:348. §-okban találhatók. Lakásbérlet esetén emellett irányadó a Lakástörvény, vagyis az 1993. évi LXXVIII. törvény is, amely többek között az írásbeliség kötelezettségét is rögzíti. Egy jól megírt bérleti szerződés nemcsak azt rögzíti, hogy ki kinek, milyen ingatlant és mennyiért ad bérbe, hanem azt is, hogyan működik a jogviszony a mindennapokban és vitás helyzetben. Akkor nyújt valódi biztonságot, ha az alapadatokon túl egyértelműen rendezi a birtokbaadás, a fizetési feltételek, a kaució, a rezsi, a használati szabályok, a karbantartás, a felmondás és az elszámolás kérdéseit is. Különösen fontos, hogy a szerződés ne hagyjon nyitva olyan gyakori helyzeteket sem, mint a több bérlő felelőssége, a díjemelés szabálya, a háziállat tartása, a lakás állapotának megőrzése vagy a jogviták rendezése. A bérbeadó és a bérlő pontos adatait egyértelműen rögzíteni kell. A bérbeadó adatai külön alpontra kerüljenek, mert ő az a személy vagy szervezet, aki a bérlemény használatát átengedi. A bérlő személyét pontosan azonosítani kell, mert ő viseli a bérleti díj, a rezsi, a károkozás és a szerződésszerű használat kötelezettségeit. Ha több bérlő költözik be vagy több személy írja alá a szerződést, szabályozni kell, hogy egyetemlegesen felelnek-e a díjakért, károkért és egyéb kötelezettségekért. Érdemes rögzíteni, hogy a bérbeadó milyen jogcímen jogosult az ingatlan kiadására. Ha az ingatlannak több tulajdonosa van, vagy haszonélvezeti jog terheli, célszerű a hozzájárulásokat külön rendezni. A szerződésben pontosan meg kell jelölni az ingatlant: cím, helyrajzi szám, emelet, ajtó, alapterület, helyiségek, mellékhelyiségek, tároló, garázs, kert, parkoló vagy egyéb használatba adott részek. Rögzíteni kell, hogy az ingatlan lakás céljára, iroda céljára, vegyes használatra vagy más célra használható-e. A szerződésben egyértelműen szerepelnie kell, hogy határozott vagy határozatlan időre jön létre. Ha a felek határozatlan idejű szerződést kötnek, de minimum bérleti időt is vállalnak, ezt külön és egyértelműen kell szabályozni. A szerződésben célszerű rögzíteni, mikor és milyen állapotban adja át a bérbeadó az ingatlant. Az átadáskor ajánlott külön jegyzőkönyvet készíteni. Célszerű rögzíteni, hogy az ingatlan milyen műszaki, esztétikai és tisztasági állapotban kerül átadásra. A bérleti díjat pontos összegben, pénznemben és időszakra vetítve kell meghatározni. Rögzíteni kell, hogy a bérlő készpénzben vagy banki átutalással fizet. A szerződésben meg kell határozni, hogy a bérleti díjat minden hónap melyik napjáig kell megfizetni. Ha a bérbeadó vagy a bérlő vállalkozás, külön szabályozni kell a számlázás, adózás, költségelszámolás és számlaadási kötelezettség kérdéseit. Érdemes külön pontban szabályozni, hogy a bérleti díj változhat-e, milyen gyakorisággal, milyen feltételekkel és milyen értesítési határidő mellett. Az óvadék összegét pontosan meg kell határozni, jellemzően egy, kettő vagy három havi bérleti díjnak megfelelő összegben. A szerződésben világossá kell tenni, hogy ez nem lelakható bérleti díj, hanem biztosíték. Három havi bérleti díjat meghaladó óvadék kikötése kockázatos lehet, mert a Ptk. Rögzíteni kell, hogy az óvadék milyen követelésekre használható fel: elmaradt bérleti díjra, rezsitartozásra, károkra, takarításra, elveszett kulcsokra vagy egyéb szerződésszegésből eredő tartozásokra. A szerződésben szerepeljen, hogy a bérbeadó mikor és milyen feltételekkel fizeti vissza az óvadékot. Pontosan meg kell határozni, hogy a víz, villany, gáz, fűtés, szemétszállítás, internet, televízió, közműalapdíjak és egyéb szolgáltatások díját ki fizeti. A közös költséget külön kell kezelni, mert nem mindig egyértelmű, hogy azt a bérlő vagy a bérbeadó viseli. A szerződésben célszerű rögzíteni, hogy a közüzemi szerződések a bérbeadó nevén maradnak-e, vagy a bérlő nevére kerülnek. Átadáskor és visszaadáskor is rögzíteni kell a víz-, villany-, gáz-, fűtés- és egyéb mérők állását. Ha a lakás bútorozott vagy gépesített, a szerződéshez vagy az átadási jegyzőkönyvhöz részletes leltárt érdemes csatolni. A szerződésben vagy jegyzőkönyvben célszerű felsorolni, hány darab lakáskulcs, postaládakulcs, kapunyitó, garázsnyitó, belépőkártya vagy riasztókód kerül átadásra. A szerződésben célszerű rögzíteni, hogy a bérlő a lakcímbejelentést a bérbeadóval egyeztetve intézi, a bérbeadó a jogszerű bejelentéshez szükséges mértékben együttműködik, a bérleti jogviszony megszűnésekor pedig a bérlő köteles a lakcímrendezéshez szükséges nyilatkozatokat megtenni. A bérlő köteles az ingatlant rendeltetésszerűen, szerződésszerűen és a házirendet betartva használni. A szerződésben célszerű felsorolni, kik jogosultak életvitelszerűen a lakásban lakni. A látogatók fogadását nem célszerű életszerűtlenül korlátozni, de azt meg lehet határozni, hogy tartós ott-tartózkodáshoz vagy új együttlakó beköltözéséhez a bérbeadó hozzájárulása szükséges. Társasházi lakásnál különösen fontos, hogy a bérlő köteles legyen betartani a társasházi házirendet. A szerződésben rögzíteni kell, hogy a bérlő továbbadhatja-e az ingatlant másnak, szívességi használatba engedheti-e, vagy rövid távú szálláshelyként hasznosíthatja-e-e. A háziállat kérdését külön pontban érdemes szabályozni. A szerződésben egyértelműen szerepeljen, hogy az ingatlanban, erkélyen, lépcsőházban vagy közös helyiségekben megengedett-e a dohányzás. Érdemes külön szabályozni, hogy a bérlő köteles az ingatlant tisztán, higiénikus állapotban tartani, és a hulladékot a társasházi vagy helyi szabályok szerint kezelni. A szerződésben célszerű elválasztani a mindennapi kisebb karbantartást és a nagyobb javításokat. A bérlő köteles legyen a hibákat, károkat és rendellenességeket haladéktalanul jelezni a bérbeadónak. Rögzíteni kell, hogy milyen javításokat intézhet a bérlő önállóan, és mikor kell a bérbeadó előzetes jóváhagyása. A bérlő csak a szerződésben meghatározott feltételekkel végezzen átalakítást, festést, fúrást, szerelést vagy korszerűsítést. A bérbeadó jogosult lehet az ingatlan állapotát ellenőrizni, de ez nem jelenthet korlátlan bejárást. Külön érdemes szabályozni, hogy sürgős veszélyhelyzetben, például csőtörés, tűzveszély vagy beázás esetén hogyan lehet az ingatlanba bejutni. A szerződésben célszerű kimondani, hogy a bérlő felel a saját, együttlakói, vendégei és háziállatai által okozott károkért. Érdemes rögzíteni, hogy az ingatlanra van-e lakásbiztosítás, és az mire terjed ki. A bérbeadó a jogszabályban meghatározott energiahatékonysági tanúsítványt vagy annak másolatát a szerződés megkötése előtt köteles bemutatni az új bérlőnek, és a szerződés megkötésével egyidejűleg át kell adnia részére. A szerződésben célszerű összefoglalni, milyen biztosítékok védik a bérbeadót: óvadék, kezesség, közjegyzői nyilatkozat, fizetési kötelezettségvállalás vagy tartozáselismerés. Érdemes szabályozni, hogy késedelmes fizetés esetén jár-e késedelmi kamat, fizetési felszólítás vagy rendkívüli felmondás. Díjhátralék esetén ajánlott meghatározni, hogy a bérbeadó milyen módon és milyen határidővel szólítja fel a bérlőt. Határozatlan idejű szerződésnél különösen fontos rögzíteni, hogy a felek milyen határidővel mondhatják fel a szerződést. A felmondási idő kezdőnapját és végét is célszerű egyértelműen megfogalmazni. Határozatlan idejű lakásbérletnél a Ptk. főszabálya szerint bármelyik fél a hónap 15. napjáig a következő hónap végére mondhatja fel a szerződést. Ha a felmondás később történik, a jogviszony a közlést követő második hónap végére szűnik meg. Határozott idejű szerződésnél különösen fontos előre rögzíteni, hogy a felek jogosultak-e a lejárat előtt rendes felmondásra. Rendkívüli felmondás esetére fel kell sorolni a súlyos szerződésszegéseket, például díjhátralék, rongálás, tiltott továbbadás, házirend súlyos megsértése vagy jogellenes használat. A szerződés megszűnésének eseteit külön érdemes felsorolni: határozott idő lejárta, rendes felmondás, rendkívüli felmondás, közös megegyezés vagy jogszabályban meghatározott egyéb ok. A szerződés megszűnésekor a bérlő köteles az ingatlant kiürítve, tisztán, rendeltetésszerű állapotban visszaadni. A szerződésben célszerű meghatározni, hogy kiköltözéskor milyen állapotban kell visszaadni az ingatlant. Külön pontban érdemes szabályozni, mi történik a bérlő által kiköltözéskor hátrahagyott tárgyakkal. A bérlet végén rendezni kell a bérleti díjat, rezsit, közös költséget, károkat, óvadékot és minden egyéb tartozást. Ha a bérlő a szerződés megszűnése után nem költözik ki, célszerű előre meghatározni a jogcím nélküli használat következményeit. Érdemes szabályozni, hogy az ingatlan eladása vagy tulajdonosváltása esetén mi történik a bérleti jogviszonnyal. Ha a felek nem kívánnak ilyen jogokat biztosítani, célszerű kifejezetten rögzíteni, hogy a bérlőt a szerződés alapján nem illeti meg előbérleti vagy elővásárlási jog. A bérbeadó biztonsága érdekében előírható, hogy a bérlő közjegyző előtt kiköltözési nyilatkozatot tegyen. Ez különösen határozott idejű vagy nagyobb értékű bérleti jogviszonynál hasznos, mert megkönnyítheti a kiköltözés kikényszerítését. A kiköltözési nyilatkozat nem magát a bérleti szerződést helyettesíti, hanem ahhoz kapcsolódó közjegyzői okirat. A kiköltözési nyilatkozat mellett különösen erős biztosíték lehet, ha a bérlő a fizetési kötelezettségeit is közjegyzői okiratba foglalja. A bérbeadó a szerződés teljesítéséhez szükséges személyes adatokat kezelheti, de csak megfelelő célból és szükséges mértékben. Vállalkozásként eljáró bérbeadó és magánszemély bérlő esetén különösen fontos, hogy a szerződés feltételei világosak, érthetők és ne legyenek indokolatlanul egyoldalúak. A szerződésben érdemes rögzíteni, hogy a felek elsődlegesen egyeztetéssel próbálják rendezni a vitáikat. A szerződésben szerepeljen, hogy a módosítás csak írásban, mindkét fél egyetértésével érvényes. A mellékleteket tételesen fel kell sorolni, például átadás-átvételi jegyzőkönyv, leltár, fotódokumentáció, energetikai tanúsítvány, házirend, meghatalmazás vagy közjegyzői nyilatkozat. A záró rendelkezésekben célszerű rögzíteni a szerződés példányszámát, hatálybalépését, a mellékletek szerződéses erejét és azt, hogy a nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok irányadók. A bérleti szerződést ajánlott legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni, például két tanúval vagy ügyvédi ellenjegyzéssel. A tanúk adatait és aláírását megfelelően kell feltüntetni, ha a felek teljes bizonyító erejű magánokiratot szeretnének. A szerződés végén szerepeljen a keltezés, a felek aláírása, valamint az, hogy hány eredeti példány készült, és abból ki hány példányt kap. Ha már elkészült a megfelelő albérleti szerződés, a gyakorlatban a következő nagy feladat a megbízható bérlő vagy éppen a számodra ideális kiadó lakás megtalálása. Egy jól előkészített szerződés önmagában még nem elég: ugyanilyen fontos, hogy a felek elvárásai, lehetőségei és a bérlés feltételei is valóban illeszkedjenek egymáshoz. A holahaz.hu és a HolaHáz ebben nyújt segítséget: a bérbeadók egyszerűen feladhatják ingatlanhirdetésüket, a lakást keresők pedig könnyen átnézhetik a számukra megfelelő ajánlatokat. Akár kiadó lakást, házat vagy szobát keresel, akár bérlőt szeretnél találni az ingatlanodra, érdemes olyan felületen elindulni, ahol a kínálat és a kereslet gyorsabban talál egymásra.
Pontos szerződésminták és példaszövegek
- A szerződő felek a bérleti szerződést … Napjától számított 1 éves időtartamra kötik meg, amelyet közös megegyezéssel meghosszabbíthatnak. Erre vonatkozó szándékukat egymásnak e bérleti szerződés lejárta előtt legalább egy hónappal kötelesek írásban bejelenteni. ………………………………….Ft összegben állapítják meg.
- A bérlő jelen szerződés aláírásakor, majd ezt követően havonta előre, minden hónap …-án számla ellenében a bérbeadónak köteles megfizetni.
- A bérlő ezenkívül köteles időben kiegyenlíteni az általa igénybevett szolgáltatások díját. (villany, gáz, távfűtés, telefon, kábeltévé, víz- csatornadíj, szemétdíj, közös költség, stb.). azaz … Ft óvadékot (kaució) ad a bérbeadónak, aminek átvételét a bérbeadó a jelen szerződés aláírásával elismer és nyugtáz.
- A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja (1993. évi LXXVIII / III. 9.). A falon kívüli szerelvények, készülékek karbantartási, hibaelhárítási és javítási kötelezettsége a bérlőt terheli abban az esetben, ha azokat a Bérlő nem rendeltetésszerűen használja.
- A bérlő a bérleményt rendeltetésszerűen használja, a berendezéseket és a közös használatra szolgáló területeket is rendeltetésszerűen üzemelteti, és a használat után tiszta állapotban adja át.
- Jelen ÁSZF-hez kapcsolódó szerződés mintája megtekinthető ide kattintva. A szerződést bármelyik fél jogosult a másik félhez intézett írásos felmondó nyilatkozattal felmondani.
- Ha a szerződésben rögzített kötelezettségét bármelyik fél megszegi, és írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti azt, úgy a másik fél jogosult a szerződés - írásban történő, a szerződésszegő félnek címzett - azonnali hatályú felmondására. A jelen szerződés bármely módon történő megszüntetése esetén Bérbeadó köteles az Ingatlant a megszűnés napjával visszaadni.
- A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a PTK. szabályai, valamint a lakásokra vonatkozó jogszabályok az irányadók. Utolsó módosítás dátuma: 2021.
Gyakorlati tippek és áthidaló részletek
A bérlemény tekintetében óradíjas havi bérletek válthatók. A bérletek 1 hónapig érvényesek, a fel nem használt kedvezményes tételek a következő hónapra nem vihetők át. Hosszabb távú bérlés esetén egyedileg megállapított előleg befizetésével, egyedi megállapodás alapján tudjuk a bérleményt biztosítani.
- A bérlő köteles a tulajdonos által meghatározott házirendet betartani és a közüzemi díjakat időben kiegyenlíteni.
- A bérlő köteles a hibákat és károkat haladéktalanul jelezni a bérbeadónak, valamint a karbantartási felelősségeket is érinteni.
- A bérlő számára fontos, hogy a kiköltözéskor a bérleményt az eredeti állapotban hagyja, és a kulcsokat visszaadja.
Biztonságos záró rendelkezések és mellékletek
A mellékleteket tételesen fel kell sorolni, például átadás-átvételi jegyzőkönyv, leltár, fotódokumentáció, energetikai tanúsítvány, házirend, meghatalmazás vagy közjegyzői nyilatkozat. A záró rendelkezésekben célszerű rögzíteni a szerződés példányszámát, hatálybalépését, a mellékletek szerződéses erejét és azt, hogy a nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok irányadók. A bérleti szerződést ajánlott legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni, például két tanúval vagy ügyvédi ellenjegyzéssel.
Ha már elkészült a megfelelő albérleti szerződés, a gyakorlatban a következő nagy feladat a megbízható bérlő vagy éppen a számodra ideális kiadó lakás megtalálása. Egy jól előkészített szerződés önmagában még nem elég: ugyanolyan fontos, hogy a felek elvárásai, lehetőségei és a bérlés feltételei is valóban illeszkedjenek egymáshoz. A holahaz.hu és a HolaHáz ebben nyújt segítséget: a bérbeadók egyszerűen feladhatják ingatlanhirdetésüket, a lakást keresők pedig könnyen átnézhetik a számukra megfelelő ajánlatokat. Akár kiadó lakást, házat vagy szobát keresel, akár bérlőt szeretnél találni az ingatlanodra, érdemes olyan felületen elindulni, ahol a kínálat és a kereslet gyorsabban talál egymásra.
tags: #irodahaz #berleti #szerzodes #minta