Közös Tulajdon Használati Jogával and Bejegyzett Jogok: Gyakorlati útmutató az Inytv-vhr alapján

A közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyezhető ingatlan-nyilvántartásba az Inytv. és az Inytv-vhr. összefüggő rendelkezései szerint. Az ingatlan-nyilvántartásban a használati jog konstitutív hatályú lehet, ha kizárólagos használatról van szó, és ezt az okiratok alapján kell feltüntetni. A törvényi keretek között a közös tulajdon és a kizárólagos használat részletei sokszor az alapító okiratban, SZMSZ-ben és más okiratokban találhatók meg, s ezek összefüggnek a földhivatali bejegyzésekkel és a társasházi szabályozással.

A közös tulajdon használati joga és annak bejegyzése

A közös tulajdonban álló ingatlanrész kizárólagos használati joga abból a jogi konstrukcióból fakad, amely szerint több tulajdonostársos közösség egyes részeket - például kertet, teremgarázs-beállót, tárolókat és padlástereket - kizárólagosan használhat. Az Inytv-vhr. 49. §-a és kapcsolódó rendelkezések részletezik, hogy mire jegyezhető be a kizárólagos használati jog, és kifejezetten kiemedik, hogy a bejegyzéshez szükséges okirat (használati szerződés, közgyűlési határozat, többségi határozat, bírósági határozat) feltüntetése kötelező. A kizárólagos használati jog ugyanakkor nem minden esetben vonatkozik földhasználati jogra vagy közérdekű használatra, és az Inytv-vhr. 49. § (2) bekezdéséből kiderül, hogy időbeli használatfelosztást is be lehet jegyezni, ha a tulajdonostársak megállapodást vagy határozatot hoznak róla.

Megjegyzés: a kizárólagos használat jogát az ingatlan-nyilvántartásba csak akkor lehet bejegyezni, ha a jog kizárólagos jellegű. A nem kizárólagosság esetén nincs szükség külön szabályozásra (Ptk. 5:74. §).

Az alapvető jogi alapok és a jogok különbözőségei

A használat joga a dologi jogok között önálló jogosultság, amely a tulajdonjog egyik elemeként vagy önálló jogként is kezelhető. A használat jogát a jogi személyiséggel is lehet gyakorolni; tehát jogi személyek (például cégek) is kérhetik vagy gyakorolhatják ezt a jogot. Fontos a haszonélvezeti jog és a telki szolgalom közötti különbség is: a használat jogát a jogosult személyéhez kötik, és gyakorlása a szükségletekhez igazodik, míg a haszonélvezeti jognál ez a korlátozás nincs jelen. A telki szolgalom pedig az érintett ingatlanokhoz kötődik, nem pedig a tulajdonos személyéhez.

A használat joga lehet az egész dologra vagy meghatározott részére, és gyakran tartalmazhat eszmei hányadokat is, például a lakás eszmei tulajdoni hányadára alapítva. Bírósági gyakorlat szerint a jogosulttal a lakásban élő családtagok köre a használat létesítésekor élők körére korlátozódik, de ezt a szerződés vagy megállapodás más módon is pontosíthatja.

Időbeli és térbeli felosztás

Az Inytv-vhr. 49. § (2) bekezdéséből kiolvasható, hogy a kizárólagos használati jog bejegyezhető térbeli és időbeli felosztás esetén is. Ilyenkor az egyik vagy több tulajdonostárs kap kizárólagos jogot az egész ingatlanra vagy meghatározott terület időbeli felosztására. A hagyományos time share modellhez hasonló mechanizmus jelenhet meg az ingatlan-nyilvántartásban, de azzal a különbséggel, hogy a jog nem csak tulajdonostársak között létezhet, hanem harmadik félre is kiterjeszthető, amennyiben ezt a megállapodás vagy határozat így rendezi.

Az alapító okirat, SZMSZ és egyéb dokumentumok szerepe

Az átminősítéssel vagy kizárólagos használati jog bejegyzésével kapcsolatosan az alapító okirat jelentős, mert megadhatja a közös tulajdon használatának szabályait és az eszközöket, amelyek alapján a bejegyzés létrejöhet. Az SZMSZ a társasház belső szabályait szabályozza, és kihatással lehet a közös területek használatára és a költségviselés rendjére is. Előfordulhat, hogy a kizárólagos használatot külön okirat tartalmazza, vagy az alapító okirat és az SZMSZ közötti összhang megteremtésére van szükség a bejegyzéshez.

Elővásárlási jog és közgyűlési határozatok

Az elővásárlási jog lehet alapszabályból (alapító okiratban) vagy törvény által alapított jog. Külön hangsúlyos, hogy a közös tulajdonban lévő lakásokhoz tartozó teremgarázs-beálló vagy tároló elővásárlási joga a Ptk. szabályai szerint megilleti a többi tulajdonostársat, ha az ingatlan részével együtt értékesítésre kerül. Egyes esetekben azonban a jogi gyakorlat ezt a jogot módosíthatja, ezért érdemes elővásárlási nyilatkozatokat beszerezni a vevő számára, hogy a tranzakció kockázatait minimalizálják. Amennyiben elővásárlási jog vonatkozik az ingatlanra, a jog jogosultja határidőn belül dönt, és ha él vele, az adásvételi szerződés a jogosult és az eladó között jön létre.

Dokumentum- és eljárási útmutató a bejegyzésekhez

A bejegyzéshez szükséges okiratokat és bizonyítékokat a felek közösen kell megadni: használati szerződés, tulajdonostársi többségi határozat, közgyűlési határozat vagy bírósági határozat mind fontosak lehetnek. A bejegyzést úgy kell kérni, hogy a közös tulajdon használatára vonatkozó jogot a jegyzőkönyvben vagy jogszabály által meghatározott formában engedélyezzék. A közös tulajdon használatának rendezése érdekében szükség lehet a társasházi alaptőke módosítására is, amelyet általában minden tulajdonostársnak jóvá kell hagynia, és a földhivatal felé bejelenteni kell. A dologi jogok keletkezése, módosulása és megszűnése az ingatlan-nyilvántartásban a Ptk. 5:166. § alapján történik, de a kizárólagos használati jog konstitutív hatályú lehet az ingatlan-nyilvántartásban.

Gyakorlati tanácsok lakás- és irodaátminősítésnél

  • Kezdeti tájékozódás: nézzék át az alapító okiratot és az SZMSZ-t, keressék meg az esetleges kizárólagos használati jogra vonatkozó rendelkezéseket.
  • Befektetői és vevői szemlélet: ha az adásvételi szerződésben kizárólagos használati jog szerepel, legyen világos, hogy ki és mikor jogosult használni a kiválasztott területet.
  • Elővásárlási jog tisztázása: kérjenek elővásárlási nyilatkozatokat a vevőtől a garázs- és tárolórészek vonatkozásában.
  • Bejegyzési eljárás: a bejegyzéshez szükséges okiratok felsorolása és a bejegyzést kérelmező felek koordinációja fontos.
  • Építésügyi és helyi adózási összefüggések: tekintsék át az építésügyi hatóság szemlén alapuló eljárásait, parkolási kötelezettségeket és a helyi építményadót.
  • Időbeli felosztás: ha időbeli kizárólagos használatot kívánnak bejegyezni, gondoskodjanak a megállapodás jogszerűségéről és a jogviszony pontos leírásáról.

Gyakorlati példa a közös tulajdon használatára

Ha például egy telek három tulajdonosa közül kettő részesedése a térmértékhez igazított kizárólagos használati jogot kap a telek területének két harmadára, akkor a bejegyzés eléréséhez meg kell határozni, hogy ki, melyik területen jogosult kizárólagosan használni és hogy ez hogyan tükröződik az alapító okiratban és az SZMSZ-ben. Amennyiben írásos megállapodás hiányzik, a Ptk. 5:73. §-ával analóg módon osztozkodásra kerülhet sor a kétharmados területen, és mindenkinek egyenlő arányban kell használni a kizárólagos jogot.

Végső gondolatok és példa a transzparenciára

Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésben a kizárólagos használati jog megjelölése segít a közhiteles jognak és térképadatnak a megbízható működésében. A bejegyzéshez szükséges okiratok és megállapodások tiszta rögzítése kulcsfontosságú, mert a jogi vita vagy vita esetén ez ad alapot a jogviták rendezéséhez a közvetítő fórumokon és a közhiteles nyilvántartásokban.

Infografika: Közös tulajdon használati jogának bejegyzési folyamatábra

Ügyvédi képző Centrum - Az ingatlan-nyilvántartási eljárás kapcsán felmerülő joggyakorlati kérdések

tags: #irodahelyiseg #hasznalati #jogat #biztosito #okirat

Népszerű bejegyzések: