Isaszeg Város Helyi Építési Szabályzata (HÉSZ) és annak hatálya

A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed azon településfejlesztési szempontból stratégiai jelentőségű ingatlanokra, melyek Isaszeg Város Önkormányzat Képviselő-testülete által 241/2023.(XII.21.) Kt. határozatával jóváhagyott Isaszeg Város Településfejlesztési Terve (ITTS) szerint a felsorolás szerinti fejlesztési területként kerültek megjelölésre.

A rendelet hatályát meghatározza, hogy Isaszeg Város településrendezési feladatainak megvalósítása érdekében a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok területére változtatási tilalmat rendel el a 35/2022.(II.24.) Kt. 3. §. Ez a rendelet 2024. április 20-án lép hatályba, és Isaszeg Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet hatálybalépése napján, de legkésőbb 2027. április 20-án hatályát veszti.

A jogszabályozás összetettsége és a közmûvek, védelem és övezetek kapcsolatai

A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §I. (2) pontja alapján meghatározza, hogy

  • A HÉSZ mellékletét képezi az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, a következő mellékletek: helyi védelem alatt álló épített értékek listája, helyi védelem alatt álló természeti értékek listája, ÖT-1M: Módosított Övezeti terv (belterület), ÖT-2M: Módosított Övezeti terv (külterület), SZT-1-SZT-10: Szabályozási tervek Isaszeg-Szentgyörgypuszta és környéke, valamint az ÖT-1M-2019 Övezeti terv módosítása.
  • A 3102. és 3103. jelű országos mellékút külterületi szabályozási szélessége 30 m, belterületi szakaszán pedig a meglévő mérettel azonos, továbbá a belterületi utak kialakítására útburkolat és parkosítási terv készítendő a mintakeresztszelvény tervlap iránymutatása szerint.
  • A település közlekedési és közmű övezeteinek kijelölése, a gyűjtőutak és bekötőutak szabályozási szélessége, valamint a közösségi és zöldfelületi kötelezőségek meghatározása a településfelhasználás és a környezeti feltételek figyelembevételével történik.

Az OTÉK és a helyi védelmi előírások alapján a zöldfelületi arány számításánál például csak a beépítetlen telkeken telepített növényzettel fedett területek vehetők figyelembe, és a zöldfelületi fedettség mértékét a következő elvek szerint határozzák meg:

  • nem termett talajon létesített zöldfelület esetén a felület 25-100%-a számítható be a talajtakarás vastagságtól függően;
  • a védő zöld sáv a telken belül kötelezően kiépítendő, több szintű növényállományt kell létrehozni őshonos fajokból;
  • a telken belül létesítendő védő zöld sáv területének legfeljebb 5%-án helyezhető el építmény vagy egyéb burkolt felület.

A szabályozási övezetek és a beépítés rendje

Az Isaszeg területének beépítési övezeti felosztása a következőket foglalja magában:

  • Kisvárosias lakó építési övezet (Lk)
  • Kertvárosias lakó építési övezet (Lke)
  • Falusias lakó építési övezetek (Lf-1, Lf-2, Lf-2k, Lf-3, Lf-5, Lf-6, Lf-7, Lf-8)
  • Településközpont vegyes építési övezetek (Vt-1, Vt-2, Vt-3, Vt-4)
  • Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezet (Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3, Gksz-4)
  • Ipari gazdasági építési övezetek (Gip-1, Gip-2, Gip-Ev)
  • Hétvégiházas üdülőterület (Üh)

A beépítésre nem szánt részek övezetei közé tartozik a közlekedési és közmű övezetek (KÖu, KÖm, KÖk), a zöldterületi övezet (Z), erdő övezetek (Ev), mezőgazdasági övezetek (Má-á, Má-t1, Má-t2, Má-t3, Mk) és a vízgazdálkodási övezet (V).

A beépítés részletszabályai

  • lakóépítési övezetekben (Lf-1, Lf-1k, Lf-2, Lf-2k) egy telken legfeljebb egy lakóépület építhető;
  • az OTÉK szerinti 40 m-től távolabbi telekrészek hátsókerti beépítésének korlátozása;
  • a lakóövezetekben az utcára merőleges tetőgerincű, hagyományos oromfalas épületek és az ezekhez illeszkedő melléképítmények megengedettek;
  • a településközpont vegyes övezeteiben a magas tető és oromszerkezetek elfogadottak, de a zártsorú beépítés mellett szabadon álló, oldalhatáron álló vagy ikres beépítés is alkalmazható kivételes esetekben.

Az építési övezetekhez kapcsolódó melléképítmények köre rendkívül széles, amely magában foglalja többek között közműbecsatlakozási műtárgyakat, hulladéktárolókat, kerti játékokat, tűzrakóhelyeket, napkollektorokat és kisebb tárolókat; az építési övezetben ezen melléképítményeknél meghatározott belmagasság és méretkorlátok vonatkoznak.

Közművek és vízió a csapadékvíz-gazdálkodásban

  • A közműlétesítmények és hálózatok elhelyezésére az OTÉK előírásait és az ágazati szabványokat figyelembe kell venni, a védőtávolságokat biztosítani kell.
  • A csapadékvíz elvezetése zárt rendszerrel történik a burkolt területeken; a nyílt árkos, felszíni víz elvezetése addig maradhat fenn, amíg a kockázatokat megszünteti vagy a rekonstrukcióig biztosítja azt.
  • A nagy parkolók felületét kiemelt szegéllyel kell ellátni és zöldfelületre döntő befolyásukat mérsékelni; a csapadékvizet csak a megfelelő tisztítás után lehet a csatornába vezetni.

A zöldítés és környezetgazdálkodás

  • A védő zöld sávokat több szintű növényállománnyal kell kiépíteni; csak őshonos fajok használhatók.
  • A zöldfelületi arány számításánál figyelembe vehető csak a zöldfelületet tartalmazó, vízszintes síkú, be nem épített telekrészek fedése.
  • Az OTÉK szerinti zöldfelületi arány számításánál meghatározó a növényzettel borított telekterület és a beépített felületek aránya.

A közterületek és a forgalom

A közúti és közlekedési területek szabályozásánál kiemelten figyelembe veszik a gyalogos forgalom és kerékpáros közlekedés prioritását, a közutak tervezési osztályba sorolását és a kötelező fásítást a megadott útvonalakon a burkolatépítéssel párhuzamosan.

Infografika az övezetek elrendezéséről és a zöldfelületek számításáról

A rendelet részletezi az építési övezetekbe tartozó melléképítmények és a telekhatárok közötti viszonyokat, a kerítés és a telekhatár pontos elhelyezését, valamint a tetőformák és az épületek tömegkomplexumának megjelenését a környezeti színvonalhoz igazítva.

Szabályozási tervvázlatok és mintakeresztszelvények

Védelmi intézkedések és reklámengedélyek

Országos vagy helyi művi értékvédelmi területeken hirdetések elhelyezése csak meghatározott méretkorlátokkal engedélyezett. A hirdetőtáblák mérete és elhelyezése összhangban van a helyi védett értékek és a közterületek adottságaihoz.

Tájelemek és urbanisztikai konzisztencia

A település hosszútávú arculatát a zöldterületek és a beépítési övezetek egységes szemlélete határozza meg, amely a csapadékvíz elvezetésének zárt rendszerbe való kiépítését és a közútépítés kiterjedt előírásait foglalja magában.

Rövid összefoglaló a főbb övezetekről

  1. Kisvárosias Lakó övezet: Lk
  2. Kertvárosias Lakó övezet: Lke
  3. Falusias lakó övezetek: Lf-1, Lf-2, Lf-2k, Lf-3, Lf-5, Lf-6, Lf-7, Lf-8
  4. Településközpont vegyes övezetei: Vt-1, Vt-2, Vt-3, Vt-4
  5. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetek: Gksz-1-Gksz-4
  6. Ipari gazdasági övezetek: Gip-1, Gip-2, Gip-Ev
  7. Hétvégiházas üdülőterület: Üh

Beépítésre nem szánt területek

A település területének beépítésre nem szánt részei közé tartozik a közlekedési és közmű övezet (KÖu, KÖm, KÖk), zöldterületi övezet (Z), erdő övezetek (Ev), mezőgazdasági övezetek (Má-á, Má-t1, Má-t2, Má-t3 és Mk) és a vízgazdálkodási övezet (V).

tags: #isaszeg #epitesi #szabalyzat

Népszerű bejegyzések: