Jallasztelek szabályozási terv: részletes áttekintés a helyi rendezési követelményekről, módosításokról és településfejlesztési kontextusról

Halásztelek Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 2016-ban módosította a településkép véleményezési eljárásáról szóló 11/2013. (V. 02.) önkormányzati rendeletét (Ör.), figyelembe véve az Alaptörvény és a helyi fejlesztési koncepciók, stratégiák, valamint az OTÉK és Étv. rendelkezéseit. A cél a településfejlesztés összhangjának erősítése, a településkép védelme és a beépítésre szánt területek ésszerű, környezetbarát kialakítása volt.

A rendelet módosításának jogi háttere és hatálya

Az Ör. 1. §-a kiegészül a következő rendelkezéssel: „… nem írja elő, valamint a legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű új lakóépület építésére vonatkozó egyszerű bejelentés elbefore ki kell kérni….” Az Ör. 2. § kiegészül: „…eljárást megelőzően, valamint az egyszerű bejelentés benyújtását megelőzően kell megkérni a polgármestertől.” Az Ör. 3. § (3) bb.) pontja kiegészül: „…illeszkedési követelményeknek, illetve a településrendezési eszközök előírásainak.” Továbbá: „egyszerű bejelentés tudomásulvételre - feltétellel vagy anélkül - javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy d.) egyszerű bejelentés tudomásulvételre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha da.) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a külön jogszabályban megállapított, vagy db.) a tervezett építési tevékenység nem felel meg a települési illeszkedési követelményeknek, illetve a településrendezési eszközök előírásainak.”

Az új jogszabályi megközelítés hatályba lépett a rendelet kihirdetésének napján Halásztelek városban (Halásztelek, 2016. április 21.).

Jelentős tartalmi elemek a településkép véleményezésében

  1. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek tagolása: a belterület és külterület, a településrendezési eszközök, övezetek és telekhatárok meghatározása a szabályozási terv alapján történik. A belterület felosztása lakóterület (Lk), kertvárosias lakóterület (Lke), vegyes terület (Vt), gazdasági terület (Gksz, Gip), és különleges területek (K-T, K-SP, K-KM) szerint történik. A külterület részterületei közlekedési és közműterületek, erdőterületek, mezőgazdasági területek és vízgazdálkodási területek lehetnek.
  2. Építési övezetek és lehatárolások: a belterületi övezetek között a Kisvárosias Lk és a Kertvárosias Lke, a Vegyes terület Vt, a Gazdasági Gip és Gksz, valamint a Különleges területek K-T, K-SP, K-KM találhatók. A külterületen a Különleges terület (K-Re), a Vízügyi és rekreációs területek (KÖv, Ev) és a különleges hullámtéri területek szerepelnek. A táblázatos jelölések a szabályozási tervlap ábrázolásában jelennek meg.
  3. Zöldfelületek és parkok: a település központi részén elhelyezkedő közparkok, közkertek és fásított közterek biztosítják a környezetminőséget. A Lk és Vt övezetekben a zöldfelületi borítás előírásai tartalmazzák a minimális és optimális arányokat, valamint a növényzet szintjeit (gyep, cserje, lombkorona).
  4. Építési helyhatárok és kerítésrend: az épületek előkertjei, hátsókert, oldalkert és a foghíjbeépítés szabályai a helyi rendeletben kerülnek meghatározásra. A telekhatárok figyelembevétele a beépítés során kiemelten fontos, és a beépítés arányai csak ezen előírások értelmében engedélyezhetők.
  5. Kertészeti és kertépítészeti terv: lakóépületek építése vagy átépítése esetén kertépítészeti terv benyújtása kötelező, amely tartalmaz kertrendezési, növény kiültetési, tereprendezési és részletes műleírásokat.
  6. Parkolási és zöldfelület-arányok: a parkolók belső zöldítése elvárt, lombos fák ültetése, és a gyeprács használata javasolt a zöldfelületi arány növelésére. A gyeprács növeli a zöldfelület-számítást.

Halásztelek településszerkezete és történeti kontextusa

Halásztelek a budapesti agglomeráció része, a Csepel-sziget északi részén, a Duna partján. A település története gyökerezik a XIX. században, amikor Hermina-major néven külterületi lakott hely volt, és a Warmann Ernő-féle vízikeresztés, öntözéses gazdálkodás kiépítése is e térséghez kötődik. A 1926-os parcellázás nyomán vált dinamikusabbá a település nyugati irányban, majd az Ófalu, a Kisgyár utca környéke és a II. Rákóczi úti fejlesztések alakították ki a központot és a lakóterületek szerkezetét.

A település fejlesztése a XX. század közepétől fokozatosan bővült: ivóvízvezeték kiépítése, közművesítés, óvoda és templomépítés, iskolaépítés, és a szolgáltató-házsorok bővítése jellemezte az időszakot. A rendszerváltás után felértékelődött a Budapest környéki kapcsolatok jelentősége, és az M0 autópálya körgyűrű és Lakihegyi csomópont kiépítése új gazdasági és lakóövezeti lehetőségeket teremtett. A település zöldterületei, a védelmi és árvízvédelmi töltések, valamint a Duna-folyó környezete meghatározzák a település ökológiai és táji arcát, és központi szerepet játszanak a beépítési stratégiákban.

Természeti és vízrendszeri kötődések

Halásztelek közigazgatási területének nyugati határán a Duna folyik, amely vízrendezési és árvízvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű. A Duna menti kavicsréteg a parti szűrés alapfeltétele, és a vízbázisok szempontjából kulcsfontosságú. A Fővárosi Vízművek vízbázisai parti szűrésű vizet termelnek, és a meder alatti réteg szűrőfelülete alapján történik a víz beszivárgása és a kutakba jutás.

A belterületnek a Duna menti zónája különösen érzékeny, ezért a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontok élveznek prioritást a településfejlesztésben. A külterületen a mezőgazdasági területek és erdőterületek aránya változó, de a külterület nagyrészt víz- és környezetvédelmi szempontból van kategorizálva.

Gazdasági és lakóterületi fejlesztési tendenciák

A településen a lakóterületek aránya vegyes, a Kisgyár környéki zártsorú és sorházas beépítések mellett a lakótelepi formák is megjelennek. A belterületbe vonások és a külterület fejlesztése közötti összhang megteremtése fontos, hiszen a jövőben a kertvárosias beépítés dominálhat a városközpont környékén és az északi részeken. A gazdasági területek kijelölése a helyi lakóterületek kitelepítésének lehetőségeit is figyelembe véve történik, lehetőséget teremtve a kisebb vállalkozások számára telephelyek kialakítására a lakóterületekről kitelepítendő ipari tevékenységek számára.

Az újabb fejlesztések között a vállalkozások és ipari tevékenységek részére zöldterületekkel és közösségi területekkel összekapcsolt Tervezési Terv kerül előtérbe. A gazdasági területek közelsége a közlekedési hálózathoz és az áruszállítás logisztikájához hozzájárulhat a település gazdasági dinamizmusához.

Kétségek és lehetőségek a jövőre nézve

A településkép megőrzése mellett a város központi részeinek zöldfelületeinek bővítése, valamint a lakóterületek kisebb-nagyobb felújítása és átépítése mind fontos feladat. A település belterületének növekedése a külterülettekkel összevetve dinamikus, de hosszú távon a természetközeli környezet és a vízgazdálkodási szempontok kiemelt figyelmet igényelnek. A települési közösség igényei és a gazdasági érdekek közötti kiegyensúlyozottság érdekében szükséges a településkép véleményezési eljárásának pontos és átlátható működtetése.

Halásztelek városkép és zöldfelület-hálózat: térképi ábrázolás

Adatok és rendeleti mellékletek összefoglalása

  • 1. melléklet: T-8/Mód szabályozási terv
  • 2. melléklet: T-8/Mód-1/2012 szabályozási tervmódosítás
  • 3. melléklet: T-8/Mód-2/2012 szabályozási tervmódosítás
  • 4. melléklet: jelmagyarázat a 2. és 3. mellékletekhez
  • 5. melléklet: T-8/Mód-3/2012 szabályozási tervmódosítás
  • 6. melléklet: T-8/Mód-4/2012 szabályozási tervmódosítás
  • 7. melléklet: T-8/Mód-5/2012 szabályozási tervmódosítás
  • 8. melléklet: T-8/Mód-6/2012 szabályozási tervmódosítás
  • 9. melléklet: T-8/Mód-7/2012 szabályozási tervmódosítás
  • 10. melléklet: T-8/Mód-8/2012 szabályozási tervmódosítás
  • 11. melléklet: jelmagyarázat a 5-10. mellékletekhez

Beépítés és zöldfelületek részletszabályai

Az építési engedélyhez minden esetben csatolandó az utcakép dokumentációja a szomszédos épületek homlokzataival. A meglévő településstruktúra figyelembevételével a zöldfelületek és a lakóterületek kapcsolatának megőrzése érdekében előírt előkertek, hátsókert és oldalkertek méretei kerülnek meghatározásra. A zöldfelületi borítás és a növényzet szintjeinek megvalósítása fontos a városkép harmonizálása érdekében.

tags: #jallasztelek #szabalyozasi #terv

Népszerű bejegyzések: