Jogok és kötelezettségek kerítések körül: kertészkedés, szomszédság és telekhatár
A kerteket sok helyen egyáltalán nem választja el semmilyen kerítés, és van, ahol növényzet - sövény - ültetésével oldják meg a telekhatár kialakítását. Ismert megoldás az is, hogy éppen a mezsgyére ültetik a szomszédok - akár közösen - a gyümölcsfákat, hogy a kertek minden adottságát kihasználják.
Az ingatlan tulajdonosa azonban csak akkor jogosult az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok az ingatlan rendes használatát akadályozzák, és azokat a növény tulajdonosa felhívás ellenére sem távolítja el. Ugyanez igaz az utcára hulló gyümölcsre is. A szomszédban lévő áthajló fa nemcsak friss gyümölccsel kecsegtethet, de bosszúságot is okozhat, zavaró is lehet.
A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése főszabályként nem engedélyköteles tevékenység. Főszabályként a kerítésépítéshez nincs szükség engedélyre, de ha 3 méter magas kőkerítést akarunk, érdemes az építési szabályokról és helyi HÉSZ-ről érdeklődni.
Az ingatlanok határainak meghatározása során a földmérő digitális eszközzel kiméri a jogi határvonalat, és karóval megjelöli. Még ha eltérés is mutatkozik a jogi és természetbeni telekhatár között, nem vagyunk jogosultak a szomszéd beleegyezése nélkül áthelyezni a kerítést, mivel ezzel birtokháborítást követnénk el.
Telkünk általában három - saroktelek esetén két - másik telekkel határos. A kerítés fenntartásával járó költségek olyan arányban terhelik az ingatlanok tulajdonosait, amilyen arányban őket jogszabály vagy megállapodásuk annak létesítésére kötelezi.
A szomszéd a telekhatár mentén érintett kert esetén gyakran ütközik a bejárásokkal és a használati joggal kapcsolatban felmerülő kérdésekbe. A jogszabály szerint a jogi telekhatár és a szolgáló telek közötti gyalogos út biztosítása is kiemelt jelentőséggel bír. Ennek érdekében a szolgáló telek tulajdonosa jogosult gyalogos közlekedésre, de ennek útvonala mindig lehetőleg a legrövidebb legyen.
Kertészeti és szomszédsági gyakorlati irányelvek ültetés előtt
Az ültetés előtti első lépés: érdeklődjünk a helyi önkormányzatnál, van-e érvényben helyi szabályozás a telekhatárhoz közel ültetett fákra és növényzetre. A széles lombozatú fák ültetési távolságairól például gyakori ajánlások léteznek: a telekhatártól számított távolságot a kifejlett növények várható magassága alapján határozzuk meg. Ha nincs helyi előírás, az általános irányelv a következő: a dió-, tölgy- és cseresznyefák esetében a szomszédos épülettől számított 8 méter, az akác, fűz és fenyő esetében 7 méter; a 4 métert elérő, de nagy lombozatú fák esetében 4 méteres ültetési távolság; a 3 méterig magasodó fák esetében 3 méter. Bokrok, sövények és kisebb növények esetében 2 méteres ültetési távolság lehet megfelelő.
Fontos, hogy ha magasra növő, terebélyes fát tervezünk ültetni, ezt előre jelezzük a szomszédnak; különben birtokháborításra utaló eljárás indulhat, és a jegyző személyre szabott ültetési távolságot állapíthat meg, illetve bírságot szabhat ki. Ha átfut az ág az ingatlanhatáron, a szomszéd nem jogosult önhatalmúlag levágni; csak jogilag megengedett okoknál lehet kivágás, vagy bírósági eljárás keretében lehet kérni az eltávolítást.
A telekhatáron keresztül átrészelt gyümölcsöt a gyümölcsfa tulajdonosának elmulasztása esetén a szomszéd átjöhet a kertbe és felszedheti a gyümölcsöt, de csak akkor, ha a tulajdonos ezt elmulasztja. Ha a fa ágai és gyökerei zavarják a rendes használatot, a gyökér- és áglevágást a jogosult megteheti, és szükség esetén bírósági úton kérheti annak eltávolítását.
A kerítés, a közút és a járda szerepe a mindennapokban
A hatályos kormányrendelet szerint a telek tulajdonosa a jobb oldali kerítés felé eső részét és a hátsó telekhatár felől mért felét köteles megépíteni és fenntartani. Ha a járda előtti terület gondozása a telek tulajdonosának kötelezettsége, akkor a járdát reggel 8 óráig kell takarítani, és szükség szerint naponta többször is. A hó eltakarítása ilyen esetben is kötelező, és ha a buszmegálló a ház előtt van, annak takarítása a közlekedésért felelősök feladata.
Előfordulhat, hogy a kerítés három méter körül vagy afelé eltolódott, amellyel a jogi telekhatár és a természetbeni határ közötti eltérés keletkezik. Ilyen esetekben a földmérő a térképet vizsgálva kijelöli a jogi határvonalat, és ennek alapján kell a kerítést módosítani. Ha nincs helyi előírás, a kerítés karbantartása természetesen a tulajdonosokat terheli és a közúttól függően kell eljárni.
Konkrét példák és gyakorlati tanácsok
A növények telepítésénél megfontolandó, hogy a legvárhatóbb magasságukat is figyelembe vegyük. A drága vagy veszélyt hordozó növények ültetésénél érdemes előre tájékozódni a helyi önkormányzatnál és a szomszédokkal beszélgetni. A csicsóka és más évelők, valamint a podagrafű, menta, komló vagy málna bokrok is okozhatnak problémát, ha túl közel kerülnek a kerítéshez vagy a telekhatárhoz.
Ha konfliktus alakul ki a szomszéddal, a kulturált beszélgetés és a közös megoldás mindig előnyösebb, mint a jogi lépések. A birtokvédelmi eljárás lehetősége a jegyzőhöz intézett kérelemmel élhető meg, amelynek igazolása és tanúkkal történő bizonyítása a helyi eljárást igényli. A határidő a birtokháborítás észlelése után általában egy év.
Ha széles sövényt vagy fás szárú növényt ültetünk utcafronton, figyeljünk arra, hogy a járókelők zavartalanul közlekedhessenek, és ne legyenek baleseti kockázatok. A növények karbantartása és rendszeres metszése elengedhetetlen a konfliktusok elkerüléséhez.

Kettős megtermékenyítés
Összegzés a gyakorlatban
1) Mindig tájékozódjunk a helyi szabályozásról (HÉSZ) a telekhatárhoz közel ültetett növényekre vonatkozóan. 2) Vegyük figyelembe a kifejlett növények várható magasságát és a telekhatártól számított megfelelő ültetési távolságokat. 3) Jelezzük előre a szomszéd felé, ha nagyobb fát vagy sövényt ültetünk. 4) Közlekedési és közterületi környezetben tartsunk fenn jó viszonyt: járda, út és kerítés karbantartására vonatkozó kötelezettségek betartása. 5) Ha problémát tapasztalunk, először kulturált beszélgetést kezdeményezzünk, majd a jegyzőnél vagy birtokvédelmi eljárásnál mérjük fel a lehetőségeket.
Az ideális kerttervezés a 10-20 évre is előre gondolva történik: a növények kiválasztásakor és ültetésénél ezt figyelembe véve kisebb eséllyel alakul ki szomszédviták a későbbiekben.
tags: #jog #telekhatar #noveny #haz
