Kálmán Hamor Berhaz: Budapesti művészettörténeti kapcsolatok és életút összefüggései
Kálmán Hamor Berhaz címszereplőnek az alábbi bekezdéseket és személyneveket gyűjtő anyagból összefüggő, részletes, nemzetközi kontextusban értelmezett cikket készítem. A szövegben kizárólag a megadott mondatokból, illetve logikai összekötőmondatokkal történő átvezetésből építem fel a teljes történetet. Az egyes mondatok szövegét nem módosítom, csak szükség esetén sorrendet változtatok és összekötő részeket írok be a koherencia érdekében.
Az idő és helyszínek hálózata Budapesten: hol éltek és alkottak a kiemelkedő személyiségek?
Aba-Novák Vilmos festőművész életútja Krisztinavárosi gyökerekkel kezdődik, majd Budán, a Logodi utcába költözött családjával együtt. Budán, Krisztinavárosban nevelkedett és élete nagy részét is itt töltötte, születésekor családja a Pálya utcai Zettl-házban élt. 1918-ban szerezte meg rajztanári oklevelét, majd a Műegyetem tanársegédje lett. 1922-ben kiállítását az Erns Múzeumban rendezték meg. Értékelésében így hangzott a kiadvány: „Nála minden szín harsogott. Minden forma duzzadó erővel teljes volt.”
Ady Endre élete diákéveinek kollégiumával és hotelek- szobabérletek- kávéházak cikázó mozgásával tellett; első igazi otthona Budapesten a Veres Pálné utca 4. szám alatt volt. Az itt található lakást felesége, Boncza Berta - akit Csinszkaként ismernek - örökölte. Ady lakóhelyének berendezéseit őrzik az emlékek, és 1977-ben emlékmúzeummá alakították át. Csinszka halálát követően az intézményben a közös otthon képét igyekeztek visszaadni.
Többek között Agárdy Gábor színművész és ikonfestő élt Király utca 82. szám alatti otthonban 1961-től haláláig. Agárdy Gábor született Szegeden, Arklián Gábor néven; sikere a színészet mellett ikonfestészetben is megnyilatkozott, amelyet több kiállításon, köztük a Vatikánban és Oroszországban mutatott be. A Király utca 82. szám alatti házban telitalálat volt a művészi tevékenység és az ikonfestészet ötvözete.
Almásy László az 1930-as években a Bartók Béla út környékén lakott, a Kelet Kávézó közelében. 1939-1943 között biztosan ott élt, s története szerint a harmincas-negyvenes évek fordulóján itt töltötte az időt. Almásy László születése 1895-ben, Graz közelében történt; gyökerei a családfenntartó körökben is megnyilvánultak, így például a Magyar Földrajzi Társaság alapító tagjaként jelentős könyvtára is a földrajz és utazás iránti szenvedélyt tükrözi.
A budapesti építészet jellemző úttörői közé tartozik Alpár Ignác is, aki közel harminc évig élt az Almássy tér 15. alatti saját házában, amelyet maga tervezett; az épület több mint száz évvel ezelőtt született meg és később a Rózsadombon, a Bolyai utca 11. felé költözött. Alpár az egyik meghatározó alakja a kiegyezés és az I. világháború közötti időszaknak, művészeti-szállító ipart is megformáló épületekkel. Az ő gasztronómiája és múltja a bankok és pénzintézetek épületeinek funkcionális és reprezentatív megoldásaiban is tetten érhető.
Kultúra és közvetítés: Jókai-szalonok, Epreskert, és a kortárs művészeti élet útjai
A Jókai-szalon az egykori Epreskertbe került, és ezen a helyen indult a budapesti kulturális élet új fejezete, amelyben később olyan nevek tűntek fel, mint Bujtor, Latinovits és Frenreisz. A baráti kör hangulatában több időt töltöttek a művészek, költők és színházi emberek, akik közösen alakították a város kulturális dinamikáját.
Az Architecture d´Aujourd´hui kiállításán a Barát-Novák építésziroda nevéhez számos értékes bérház fűződik, amely Budapest tömbjeiben kiemelkedő szerepet játszott. A Napraforgó utcai mintatelep egy lakóháza és az Albertfalvi OTl-telep is az ő tervezői tevékenységük eredménye. A Barát-Novák iroda munkáiban gyakori volt a vasbeton-historizáló stílus ötvözése a modern funkcionalitással. A pár a Wekerletelepen és a Közraktár utcában készített tervekkel ismert, továbbá a Pannónia utcai projektek és a lakóközösségek szervezésében is szerepet vállaltak.
A Pannónia utca 12. és 14. szám alatti házak a budapesti lakótelep-fejlődés korai példái közé tartoznak, amelyeket Novák Ede és társa, Bábel-Barát építészi páros közösen terveztek. A belsőépítészet és külső kiegészítők egységes műként történő megtervezése kiemeli a korszak ipari-építészeti törekvéseit. A 1930-as évek közepén elérték pályájuk csúcsát a Georgia Nyugdíjintézet bérházával, amely a Rákóczi út 4. szám alatt állt, és a magas tetőterasz, a virágos homlokzat és az üvegfelületek révén kiemelkedő karaktert kapott.
A II. világháború alatt Novák Edét többször behívták a munkaszolgálatra, majd svájci menlevéllel és svéd kórházépítő munkásaként menekült meg. Barát Béla közös irodájuk egyik legfontosabb időszaka után 1945 januárjában elhunyt, és ezzel a közös vállalkozás megszűnt. A politikai környezet megváltozása a magántervezői praxisokat is korlátozta, így Novák Ede az 1948-as években különböző intézetekhez csatlakozva folytatta tevékenységét. 1951-ben Bolla Zoltánnal együtt a Magyar Mérnöki és Építészeti Országos Szövetség több intézetével dolgozott együtt, végül a KÖZTI és a Mezőterv keretében folytatta pályafutását.
Az egykori épületek, földterületek és az ikonikus sorsok kapcsolódó története
A Fehér Hattyú fogadó épülete a Georgia-bérház helyén állt, és számos jelentős személy fordult meg ott, köztük Teleki László ellenzéki köre és a híres személyiségek. A Budapest századfordulós épületkultúrája sokszínű: a 19. század végén a tetőtérben fényképész stúdiót alakítottak ki, ahol Haberfeld Károly megörökítette Babits Mihályt. A Lustig Divatáruház próbálta megmutatni a korszak kereskedelmi- és divatvilágát a belvárosi forgalom közepén. A Georgia-ház mellett a Barát-Novák építésziroda sok megbízást kapott a következő évtizedekben, köztük a Weiss Manfréd Nyugdíjpénztár bérházát a Közraktár utcában and a Hungária Gőzmalmok Rt. bérházát. A házépítésben a keretes beépítés és az erkélyek váltakozása jellemző volt, a típusmegoldások pedig meghatározták a korszak látványát Budapesten.
Külön említésre méltó az Alpár Ignác által tervezett Almássy tér 15. alatti ház, amely az ő kezdeményezésére jött létre a 19. század végén. Alpár az építészet terén a bank- és pénzintézeti épületek monumentális megoldásaiban is élen járt, s ezt a repertoárt a későbbi korszakokban is kamatoztatta. Az ő architektúrája a kiegyezéstől a háború utáni évekig meghatározta Budapest bankcentrikus arculatát, és a kivitelezés színvonalát megőrizte a következő évtizedek során is.

Rendkívüli országgyűlés: Magyar Péter A Parlamentben, Óriási Vita!
- A Jókai-szalon története az Epreskert környékéről indul, majd a város egyik ikonikus kulturális központjává volt képes válni.
- A Király utca és a Krisztinaváros közti lakóház- és művésztelep-hálózat összefonódása meghatározta a helyi művészeti élet alakulását.
- A Napraforgó utcai mintatelep és az Albertfalvi OTl-telep a korszak építészeteinek előfutárai voltak, amelyeket Barát-Novák építésziroda tervezett és valósított meg.
A történet tovább szőhető azzal, hogy az építészpárosok nem ritkán működnek együtt a korszak nagy tervezőintézeteivel, és gyakran kiegészítik egymást a különböző területeken rendelkező tehetségeik. A Wekerletelep és az OTI-albertfalvi tisztviselőtelep példákkal szolgálnak a korszak urbanisztikai és lakótelepi megoldásaihoz. Az építészek együttműködése jelzi, hogy a korszakban a művészet és az építészet közös, összetett kultúrát hozott létre Budapesten.
Népszerű bejegyzések:
- Hogyan és mikor fizethető az új lakóingatlan utáni adó
- A TakarNet használata és a jogszabályi változások magyar szemszögből
- Tilalmak és lehetőségek a Fundamenta Lakáskassza német–magyar elemzésében
- Déd- és újkori hagyományok a gönci barackpálinkában
- Tervezés és kivitelezés jogi keretei az epítőiparban
