Kataszteri térképek piros-fekete feliratai és az ősi telekkönyvi Nyomtatványok nyomában

A Mapire rendszer lehetővé teszi, hogy a Habsburg Birodalom illetve az Osztrák-MMagyar Monarchia történelmi térképein navigáljunk a legmodernebb technológiák segítségével. Fő célja egységesen készített, a teljes Birodalomra kiterjedő katonai felmérések, kataszteri térképek közreadása, emellett azonban más, érdeklődésre számot tartó régi térképeket. A jelenlegi verzió tartalmazza az első felmérés (1764-1784), a második katonai felmérés (1806-1869) teljes anyagát, amelyek méretaránya 1:28.800. Izgalmas felfedezés lehet például saját lakhelyünk egykori környékének vizsgálata, a régi utcanevek, mára már elfeledett gyárak, közterek megtekintése. A gyűjteményt a nap 24 órájában elérhetjük a Mapire oldaláról.

Az archív anyag gyarapodása a 19. század folyamán adományokból és vásárlások révén történt. Csak a legfontosabbakat említve: Gróf Illésházy István adománya (1835); a neves könyv- és térképgyűjtő Jankovich Miklós több száz darabból álló térképanyagának megvásárlása (1836); Horváth István, a híres nyelvész professzor kb. a 20. század elején felismerte a nagy méretarányú topográfiai térképek értékét a történeti kutatásokban.

< tagimg>Mapire felület és 1:2880 kataszteri térképek vizualizációja

Központi témák a kataszteri térképekben és azok forrásaiban

A katasztere a 19. század második felében két fő rendszert foglalt magába: az ingatlan-nyilvántartást (telekkönyv) és az 1849-ben bevezetett földadó-katasztert. Az ingatlan-nyilvántartás során keletkezett dokumentumok jellemzően megyei, városi levéltárakban érhetők el, a kataszteri térképek és iratok pedig a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (MNL OL), a megyei levéltárakban és a Lechner Tudásközpontban maradtak fenn. A térképek és iratok segítenek megérteni, hogy ki volt a földtulajdonos, mekkora volt a telek, milyen jogok kapcsolódtak a földrészletekhez.

Az első részletes felmérés 1856-ban kezdődött, és a 19. század végére nagy részét lefedte. A felmérést 1869-ben 375 mérnök segítette, akik bár számban növekedtek, mégis dolgoztak más feladatokon is, például földadó-szabályozáson vagy határ rendezésén. A felmérés a Dunántúlról kezdődött, majd a keleti megyék következtek, végül a felvidék és az Alföld érintésével befejeződött. A felmérés részeként készültek felvételi előrajzok, birtokvázlatok és kataszteri térképek, melyek nem csak a földek területét, hanem művelési ágát és a birtoklás részleteit is feltüntették.

Az 1849-es pátens alapján a földadó-kataszter bevezetése után a pontos telekkönyvi nyilvántartás és a kataszter összhangjának megteremtése kulcsfontosságúvá vált. Külsőleg a térképeket 1:2880 arányban készítették, és a felmérés során használatos formanyomtatványok nyelve kezdetben német volt, később pedig magyar és német, végül csak magyar nyelvű változatokat alkalmaztak. A kataszteri térképek és telekkönyvek mind a mai napig forrásai a kutatásoknak, különösen családtörténeti és földtörténeti kérdések megválaszolásához.

< tagimg>Kataszteri térkép 1:2880 skálán

Abaliget mint kutatási példa

Abaliget példáján keresztül jól ábrázolható a kataszteri adatok rendszere: 1864-ben mérték fel a települést, 1889-ben mérnöki helyszínelés történt. Ekkor Schwarzkopf Konrád tulajdonában lévő telkek köré vizsgálatot folytattak. A névjegyzék és a házszámjegyzék együttesen segítették a kutatást, hiszen a házszám alapján találták meg a telekhez tartozó tulajdonost és a lakóházat. A földműves (Bauer/Landmann) státusz is feltüntetésre került a feljegyzésekben.

A kataszteri telekkönyv részletei közül kiderül, hogy Schwarzkopf Konrád birtokában több telek is állt a belterületen és az Öröghegy dűlőben. A telekkönyv hivatkozása alapján a 300., 301., 302., 303., 458., 459., 502. hrsz.-ú telkek érintettek, és név szerint követhetők voltak a tulajdonosok. A 1864-es felmérés szerint az adott telkek a belterületen és a külterületen helyezkedtek el, a 4. és 7. szelvény a térképen jelöli a földrészleteket. A feljegyzések szerint a 300. hrsz. telek a 4-5. szelvényben, a 459. hrsz. pedig az Ortseidek területén helyezkedett el.

< tagimg>Abaliget 1864-es birtokvázlata piros-helyrajzokkal

Az 1889-es mérnöki helyszínelés nyomtatott térképén már más hrsz.-ok is szerepelnek, például 97., 96., 95., 400., 944. Ezek alapján feltehető, hogy 1889-ben átszervezésre került a birtokrendszer. A felmérések közvetlen forrásai között megtalálható az 1889. évi helyszínelés jegyzőkönyve, amely megmutatja, hogy ki kinek a tulajdonát képezte akkoriban. A telekkönyvi adatok és a térképek összefésülése segít megérteni a korabeli lakóhelyek és birtokviszonyok változásait.

A 19. századi kutatásban a térképek és iratok sokféle gyűjteményben maradtak fenn: a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (MNL OL) a megyei levéltárakban, valamint a Lechner Tudásközpontban és más archívumokban. A külföldi és magyar kiadványok gyűjtése mellett jelentős szerep jutott a budapesti és megyei levéltáraknak, amelyeket ma a Hungaricana portálon vagy Elevéltár keresőfelületén lehet kutatni. Az online digitális hozzáférés a telekkönyvi mutatók és felvételi előrajzok esetében már megvalósult, és az OTKA-projekt (132723) keretében a kataszteri gyűjtemény digitalizálása és feltárása tovább folytatódik.

< tagimg> Hungaricana - Abaliget kataszteri térképe és mutatók

Georeferált térképek és hogyan használhatók ma

A Mapire és a Hungaricana lehetővé teszi, hogy a XVIIXIX-évszázadi térképek nagy részét georeferált formában érjük el, így összevethetők a ma ismert térképekkel és a műholdképekkel. Az Abaliget példáján látható, hogy a birtokvázlaton pirossal írták be a helyrajzi számokat, feketével a házszámot és feltüntették a birtokos nevét. A georeferált anyagban a hátoldal nem látszik, ezért a szelvényszám alapján történő tájékozódás mellett a kataszteri telekkönyvben szereplő dűlőnevek lehetnek segítségünkre. A térképszelvények egy-egy negyedlapra kerültek, hátoldalukon pedig a szelvényszámokat is feltüntették, így könnyen megtalálhatók a belterületi és az Öröghegyi telkek.

Az MNL OL gyűjteményében lévő felvételi előrajz a Hungaricana-n érhető el, amely tartalmazza a házszámot és a tulajdonos nevét. A kataszteri térképek és a birtokvázlatok digitalizálása és online közreadása az OTKA-projekt keretében folytatódik. A modern kutatási módszerek lehetővé teszik, hogy több forrásból származó adatok összevetésével megértsük az adott település földtulajdonosi szerkezetét a 19. század közepétől a 20. század elejéig.

< tagimg>Kossuth utca 44. helyrajzi szám és a telekhatárok a 19. századi térképen

A kataszteri térképek és a saját kutatás összekapcsolása

A kutatás során érdemes követni a mutatók szerinti keresést: először a házszámjegyzéket találjuk meg, amely a tulajdonosokat és a házakat sorolja fel, majd a névjegyzék alapján keresünk a telekkönyvben és a térképeken. A 1864-es Abaliget példájában a névjegyzék kimutatja Schwarzkopf Konrád nevét és a telkek pontos helyét; később a 1889-es térképen a hrsz.-ok és a birtokot érintő változások mutatják a telek-átadásokat és átszervezéseket. A felmérés és a későbbi helyszínelés eredményeinek összegzése a település és a körzet történetét gazdagítja, és lehetőséget ad arra, hogy családtörténeti kutatásokat végezzenek a jelenlegi helyrajzi számok és a korabeli neveken keresztül is.

Összegzés a kataszteri térképek modern értelmezéséről

A kataszteri térképek 1:2880 arányban és a hozzájuk kapcsolódó iratok lehetővé teszik, hogy a települések fejlődését, a földhasználat változásait és a tulajdonosi szerkezetet részletesen rekonstruáljuk. A rendszerek és gyűjtemények különböző helyeken találhatók: az MNL OL, a megyei levéltárak, a Lechner Tudásközpont és a Magyar Nemzeti Levéltár digitalizált gyűjteményei mind fontos források. Jelenleg törekvés az, hogy a kataszteri telekkönyvek digitalizálása és online közzététele minél több település esetében megvalósuljon, hogy a felhasználók bármikor hozzáférhessenek a gyűjteményekhez. A Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Levéltár közös erőfeszítései, valamint az OTKA-projektek eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy mindez digitálisan is áttekinthető legyen.

Georeferált térképek összevetése a Mapire és a Hungaricana felületein

HOT Video Tutorial: MapComplete

Rendszer	Skála	Jelentőség
Katonai felmérés	1:28.800	Alapvető a teljes Birodalom felméréseihez
Kataszteri térkép	1:2880	Részletes telek- és tulajdonviszonyok

tags: #kataszteri #terkep #piros #fekete #iras