A katasztrófavédelmi építési engedély illetékes hatósága: tűzvédelmi szakhatóság bevonásának és közreműködésének feltételei

A cikk a 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet és a 788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet közötti módosításokat, valamint az ezekhez kapcsolódó építésügyi eljárások tűzvédelmi aspektusainak részleteit mutatja be. Kiemelten tárgyalja, hogy mikor és milyen feltételek mellett vonják be a tűzvédelmi hatóságokat az egyes építési és használatba vételi eljárásokba, és milyen dokumentációra van szükség a szakhatósági állásfoglalások kiadásához. A fővárosi és megyei összefüggések is érintettek, hiszen Budapesten a tűzvédelmi és polgári védelmi igazgatóságok kölcsönhatásban működnek, s a jogszabályi háttér komplexen ábrázolja a kapcsolatrendszert.

Jogszabályi háttér és hatályos elvek

A 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet meghatározza a tűzvédelmi szakhatóság bevonásának és közreműködésének feltételeit az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban. Az 531/2017 előírásai szerint a tűzvédelmi szakhatóság kijelölése és a szakhatósági állásfoglalás kiadása a jogszabályban meghatározott esetekben kötelező, és a vonatkozó előírások figyelembevételével zajlik. A 788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet ezt az alapot módosította, például az AK-mértékadó kockázati osztályba tartozó épületek közül bizonyos esetekben az eljárások megnyitását, a szakhatósági közreműködés kiterjedését és a dokumentáció igényét érinti. A módosítások 2022. január 11-étől léptek hatályba, és érintik az összes érintett építésügyi eljárást: az építési engedélyezési, összevont építésügyi, fennmaradási és használatbavételi eljárásokat, illetve az országos építésügyi követelményektől való eltérések engedélyezési eljárását is.

Ki az első- és ki a másodfokú szakhatóság?

Az 1. melléklet 4. táblázatának C:16-D:16 mezője alapján meghatározott fogalmi keretben az első fokon tűzvédelmi szakhatóság a területileg illetékes önkormányzati tűzoltóság (BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területi szervei) vagy a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság. Másodfokon pedig a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság (fővárosban a BM OKF). A jogszabályok kimondják, hogy a szakhatóság mindenkori illetékességi körében hivatalból vizsgálja a hatáskörét és köteles megkeresni a szükséges mellékleteket a határozathoz. Az elsőfokú eljárásban kiérkező szakhatóság a 15 napon belüli előzetes állásfoglalást adhat ki, és a tervdokumentáció két példányban kerül feltételek szerint beküldésre.

Hiánypótlás és helyszíni szemle

Az építésügyi hatóság eljárásában a benyújtott tervdokumentáció tartalmi elemei vizsgálatát követően hiánypótlásra van lehetőség: a hiánypótlási felhívást az engedélyező hatóság adja ki, a megadott határidő 8 nap; ha szükséges, további hiánypótlásra is fel lehet hívni az ügyfelet. A hiánypótlásra vonatkozó teljesítés elmulasztása esetén a szakhatóság kiadását megtagadhatja. A helyszíni szemlét a fennmaradási és használatbavételi eljárások során le kell folytatni a kapcsolódó építmény megtekintése érdekében, és jegyzőkönyv készül a helyszínen tapasztaltakról.

Az eljárás során a szakhatóság az egyeztetések jegyzőkönyvét vagy feljegyzést kérhet a tervezőkkel, az építtetőkkel és a kivitelezőkkel, és amennyiben a dokumentáció megfelel, a hiánypótlást követően válik alkalmassá a szakhatósági állásfoglalás kiadása.

Szakhatósági állásfoglalás kiadása és tartalma

Az eljárás előkészítése és a tervezőkkel való egyeztetések után kiadható a szakhatósági állásfoglalás. Ha az ügyfél közvetlenül a szakhatóságtól kéri meg az állásfoglalást, akkor a szakhatóság 15 napon belül ad ki előzetes állásfoglalást. A kézbesítéskor a tervdokumentáció két példányát érkezéskor el kell küldeni a hatóságnak: az egyik példányt a szakhatóság lepecsételve adja vissza, a másik példányt pedig az irattárnak adják át. Az állásfoglalás kiadása az engedélyező hatóság kérelmére 15 napon belül megtörténik.

Az eljárási menetrend rövid összefoglalása

Eljáró szakhatóság kijelölése és illetékesség vizsgálata az eljárás minden szakaszában.
Elvi építési engedélyezési, építési engedélyezési és összevont eljárások előzetes egyeztetése és jegyzőkönyv vezetése.
Hiánypótlás és a dokumentációpótlás nyomon követése, kétszínházas példány-szabály.
Helyszíni szemlék lebonyolítása a használatbavételi és fennmaradási eljárások során.
Szakhatósági állásfoglalás kiadása és az engedélyező döntés összevetése a műszaki tartalommal és a megkötésekkel.

Az ügyfél által biztosított iratok és az eljárások menete

Az ügyfél a kormányrendeletben meghatározott dokumentumokat benyújtja a hatóságnak, amely ezt követően hivatalból megküldi a szükséges iratokat a szakhatóság számára. A hatóság az eljárás megindítását követően típus szerint megkeresi a szakhatóságot, és gondoskodik a megküldendő mellékletekről. Az eljárás során a területileg illetékes I. fokú katasztrófavédelmi szakhatóság kötelessége megvizsgálni a hatáskört és illetékességet, és szükség esetén a hiányosságokat, vagy az eljárásrendet javítani.

Mitől számít tűzvédelmi szakhatósági jogkör pontosításának a jelentősége?

A jogszabályi keretek között a tűzvédelmi szakhatóság feladata biztosítani, hogy az épület megvalósítása megfeleljen a tűzvédelmi követelményeknek, és a felhasználás során biztonságos legyen a rendeltetésszerű használat. Ennek érdekében a szakhatóság a tervdokumentációt értékeli, helyszíni szemlét tart és a hiányos elemek esetén hiánypótlást rendel el. A módosított jogszabályi háttér figyelembe veszi az alacsony kockázatú épületek közül csak meghatározott lakásszám felett eljáró tűzvédelmi hatóságot, valamint a komplexebb, többszintes vagy különleges létesítményeknél a szorosabb szakértői közreműködést.

Betekintés Budapestre: a tűzvédelmi rendszer speciális körülményei

Budapest rendkívül összetett tűzvédelmi környezetet jelent: a főváros területe közel 525 km2, 1,756 millió lakossal, továbbá a vonulási körzet érinti több környező települést és a rendeltetésének megfelelően meghatározott beavatkozási területet. A fővárosi tűzoltóság napi 200 tűzoltóval és 17 laktanával látja el a feladatokat, átlagosan évente több mint 16 ezer riasztást kezelve. A megelőző tűzvédelem és a tűzvizsgálat a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik, és az eljárások során a jogszabályok által meghatározott speciális előírásokat és a hatósági eljárások menetét alkalmazzák.

Hasznos jogszabályok és kapcsolódó témák

A cikkben érintett jogszabályok között megtalálhatók a következők: a 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet és a 788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet, továbbá a tűzvédelmi hatósági feladatokról szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet, a 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet, és a 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásokról. Ezek együtt határozzák meg a tűzvédelmi szakhatóságok kijelölését, az állásfoglalások tartalmát és a határidőket, valamint a hiánypótlás és a helyszíni szemle részleteit.

Budapesti tűzvédelmi hatósági kapcsolatrendszer térképe

tags: #katasztrofavedelem #epitesi #engedely #illetekes #hatosag