Katasztrófavédelem építési engedélyhez kötődő tűzvédelmi eljárásai

A cikk áttekinti, hogy milyen esetekben szükséges a tűzvédelmi hatóságtól engedélyezési eljárást kezdeményezni az építés, használatbavétel, működés és telephely engedélyezési eljárások során, valamint, hogy ehhez milyen dokumentumokat kell benyújtani.

Az engedélyezési eljárásokban kötelező tűzvédelmi dokumentációk

A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy minden építési engedélyezési eljárás részeként tűzvédelmi dokumentációt és tűzvédelmi műszaki leírást kell készíteni. Ezt kizárólag arra jogosult tűzvédelmi szakértő készítheti el, így erre mindenképpen erre jogosultsággal rendelkező személyt kell felkérnünk.

Ehhez kapcsolódóan a 28/2011. (IX. 288. § (1)) rendelkezés értelmében az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni. Ebben az esetben rendkívül körültekintően kell eljárnunk, mivel rendkívül széles lehet a benyújtandó dokumentumok köre.

Minden esetben meghatározza, hogy milyen tevékenységet kívánunk folytatni a létesítményben és milyen technológiákat használunk. Nem csak a hatósági eljáráshoz szükséges minden szükséges dokumentummal kell rendelkeznünk, hanem a hatósági ellenőrzés során is rendelkezésre kell állnia az összes felülvizsgálati minősítői okiratnak. Itt elsősorban a villámvédelemre, elektromos rendszerekre vonatkozó tűzvédelmi felülvizsgálati iratokra kell gondolni.

Az ellenőrzések során a 1996. évi XXXI. törvény előírásai alapján vizsgálják többek között az éves oktatási naplót és a tűzoltó készülék nyilvántartását, hogy a dolgozók rendelkeznek-e érvényes bizonyítvánnyal. A feladat összetettsége miatt kisebb létesítmények esetében is javasolt tűzvédelmi szakember segítségét kérni.

A helyszín kiválasztása és a telepítéshez kapcsolódó szabályok

Az új beruházás mindig nagy kiívások elé állítja a befektetőket és tulajdonosokat. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy pontosan hol kerüljön megépítésre az adott beruházás/tevékenység, és hogy a beruházás illeszkedjen a helyi építési szabályzat előírásaihoz.

A helyi építési szabályzat és az Étv. (Építési törvény) alapján a település sajátosságait figyelembe véve határozza meg az építés helyi rendjét, a telkekre vonatkozó helyi építési követelményeket, jogokat és kötelezettségeket. Az Étv. értelmében építési munkát csak a helyi szabályzat és szabályozási terv előírásainak megfelelően lehet végezni. Bizonyos tevékenységek csak ipari/gazdasági övezetekben végezhetőek; zajkibocsátás esetén különösen figyelembe kell venni a védendő lakóterületeket, ahol szigorúbb zajterhelési határértékek adottságai vannak.

Környezetvédelmi és egyéb engedélyezési eljárások

A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII.25.) Kormányrendelet alapján, ha a beruházás jelentős környezeti hatással jár, akkor környezetvédelmi engedély megszerzése szükséges. Ennek keretében környezeti hatástanulmányt kell készíttetni, amelyet csak szakértői jogosultsággal rendelkező környezetvédelmi szakember végezhet el.

Tűzvédelmi hatóság szerepe és az engedélyezési eljárások

A tűzvédelmi hatóság bevonásának feltételei az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban - legyen szó építési, összevont, használatbavételi, fennmaradási vagy eltérési engedélyezési eljárásokról - jogszabályokban rögzítettek. A 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításai, különösen a 788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet által bevezetett változások, befolyásolják a hatóság bevonásának mértékét. Például alacsony kockázati osztályba tartozó lakó- és üdülőépületek esetében a hatóság csak meghatározott lakásszám felett jár el, a szakhatósági eljárást előíró építményszintek nettó alapterülete pedig megduplázódott.

A tűzvédelmi szakhatóság bevonásának feltételei az 1. melléklet 4. táblázat C:16-D:16 mezőiben kerültek meghatározásra. A változások gyakorlatilag 100%-os növekedést jelentenek az eljárási esetek szempontjából, ha azok területhez és létszámhoz kötöttek.

A polgári védelem szakhatósága is részt vehet számos építésügyi hatósági eljárásban, az elvi építési engedélyezési, építési engedélyezési, összevont építésügyi, fennmaradási és használatbavételi eljárásokban egyaránt.

Szakhatósági eljárás és dokumentáció

Az eljárás során a szakhatóság hivatalból vizsgálja hatáskörét és illetékességét. Az építésügyi hatóság az ügyfél kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóságtól előzetes szakhatósági állásfoglalást kérhet be. Az ügyfél által benyújtott hat hónapnál frissebb előzetes állásfoglalás esetén a szakhatóságot nem kell ismét megkeresni.

Hiánypótlás esetén a hatóság 8 napon belül felhívja az ügyfelet a hiányzó dokumentumok pótlására. A használatbavételi és fennmaradási engedélyezési eljárások során a szakhatóság helyszíni szemlét tart, jegyzőkönyvet készít a megállapításokról, és megállapítja, hogy a létesítmény megfelel-e az engedélyezési dokumentációknak és a jogszabályoknak.

Az engedélyezési eljárások során a szakhatósági állásfoglalást kiadó hatóságra vonatkozó határidők: az előzetes szakhatósági állásfoglalást 15 napon belül adhatja ki, illetve ugyanezen határidő vonatkozik arra, ha az engedélyező hatóság kérésére adja ki valaki.

Kritikus szervezetek és infrastrukturák bejelentési kötelezettsége

A kritikus szervezetek és infrastruktúrák bejelentésére speciális szabályok vonatkoznak. A kijelölési határozat véglegessé válását követően a kijelölt vezetőnek és az ellenálló képességért felelős vezetőnek közösen be kell jelenteniük az adatokat a nyilvántartó hatósághoz. Ezt alapvetően a megfelelő adatlapok kitöltésével és megküldésével kell megtenni. Az Ellenálló Képességért Felelős Vezető személyes adataival kapcsolatos bejelentési kötelezettségét is ugyancsak ezen adatlapok kitöltésével és megküldésével teljesítik. Az EKT-t és mellékleteit is be kell küldeni az általános kijelölő hatósághoz.

Tűzvédelem a mezőgazdaságban és a tarlóégetés szabályai

A nyári betakarítás idején, különösen az aratás, jelentős tűzveszélyt hordoz. A mezőgazdasági erőgépek tűzvédelme és az aratáshoz, a tarlóégetéshez kapcsolódó szabályok ismerete és betartása kiemelten fontos. A szabályokat az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet tartalmazza.

A tarlóégetésre vonatkozó jogszabályok szigorúak: a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet tiltja a nyílt téri égetést, kivéve ha jogszabály lehetőséget ad rá. Amennyiben van lehetőség tarlóégetésre, arról legalább 24 órával előbb írásban be kell jelenteni a katasztrófavédelmi kirendeltségnek. A tarlóégetésnél tilos a tarlót egyidejűleg minden oldalról meggyújtani, és biztosítani kell a vadak elmenekülési lehetőségét. Szalmát égetni tilos; csak tarlómaradványt szabad égetni.

Tűzvédelmi szolgáltatások bejelentése és szakvizsgák

A tűzvédelmi szolgáltatások között szerepel a tűzoltó készülékek karbantartása és felülvizsgálata, tűzvédelmi berendezések tervezése, kivitelezése, telepítése és üzemeltetése, tűzátjelzés és tűzvédelmi központok üzemeltetése, valamint a tűzvédelmi szakvizsgához kapcsolódó oktatás és vizsgáztatás. A bejelentési és hatósági közreműködési információk az OKF honlapján találhatók.

A tűzvédelmi szakvizsga hatályosságának lejártával kapcsolatos teendőkről, valamint a társasházakban és lakásokban alkalmazható tűzvédelmi előírásokról szintén rendelkeznek a jogszabályok. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) meghatározza az építés és használat során betartandó előírásokat a biztonságos menekülés érdekében.

Sajátos építmények és engedélyezési különbségek

A sajátos építmények esetében, például bányafelügyelet hatáskörébe tartozó létesítményeknél, a műszaki biztonsági szabályzatok eltérő megoldásokat igényelhetnek, amelyeket az építési engedély iránti kérelemmel együtt kell előterjeszteni. Az építés engedélye négy évig hatályos, és az építkezés megkezdése után 10 éven belül használatbavételi engedély kiadására kell törekedni. A bontási és rendeltetésmegváltoztatási engedély két évig érvényes, míg a végleges használatbavételi vagy fennmaradási engedély határozatlan ideig érvényes.

Az építésügyi hatóság az engedélyezés során figyelembe veszi a különböző szakkérdéseket, amelyeket a 312/2012. (Kormányrendelet) 6. melléklete sorol fel, beleértve a környezetvédelmi, termőföldvédelmi, népegészségügyi, állategészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági és közlekedésügyi szempontokat.

Infografika: tűzvédelmi engedélyezési folyamat kilépő lépései

Összefoglaló táblázat

Video ajánlása a megértéshez

Összegzés

A tűzvédelmi engedélyezési eljárások komplex rendszerét adja kiemelt helyre a jogszabályi környezet. A dokumentációk összeállítása csak megfelelő jogosultsággal rendelkező tűzvédelmi szakértő feladat, és a hatóságok közti együttműködés kulcsfontosságú a biztonságos és jogszabályoknak megfelelő létesítmények megvalósításához. A kockázatok visszaszorítása érdekében kiemelten fontos a helyszín kiválasztása, a helyi szabályozások betartása, a környezeti hatások értékelése és a tűzvédelmi szolgáltatások időbeni, jogszerű bejelentése is.

tags: #katasztrofavedelem #epitesi #engedely

Népszerű bejegyzések:

• A telkhatár átlépése sövény- és faültetés során: jogi háttér
• Nyelvi Előkészítő Év: Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium útmutatása
• Ismerje meg a Vraca homlokzat és padlóburkolat előnyeit
• Budapest környéki ingatlanügynök: Krisztina Berdeneczki stratégiai megközelítés
• CsOK-konstrukció ingatlanértékesítése: jogi feltételek részletesen