Kerekegyháza rendezési terve és a helyi építési szabályzat módosítása

A Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben biztosított véleményezési jogkörben eljáró államigazgatási szervek, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és a szomszédos települési önkormányzatok Kerekegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök készítésével, módosításával kapcsolatos partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 9/2014. (VI. 26.) önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint - Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi építési szabályzatról szóló 25/2003. (XII.11.) önkormányzati rendelet módosításával kapcsolatban a következőket rendeli el.

A rendelet tartalmi elemei

Az első módosítási pont szerint a 4. § (4) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(4) Az övezeti határ által átmetszett telek telekalakítási és építési szabályok: a) övezet (építési övezet) határ mentén nem kötelező a telket megosztani. b) építmény elhelyezésének helye a vonatkozó övezeti (építési övezeti) előírás szerint jelölendő ki. A megengedett legnagyobb beépítettség mértéke az övezethatár (építési övezet) által elmetszett telekrészre számítandó, azaz mintha a telek megosztott lenne. c) ha megosztásra kerül a telek az övezethatár (építési övezet határ) mentén a maradványtelekre nem vonatkozik a legkisebb teleknagyság.”
Második pont szerint a R 15. § (4) bekezdés ga) alpontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ga) a már meglévő létesítményekben és meglévő telephelyek lakóterülettel ellentétes irányú bővítését szolgáló új építményekben korlátozás nélkül tartható állat, amennyiben a tartási hely e rendelet 8. melléklete szerint lehatárolt 100 m-es védőterületen kívül van.”
Harmadik pont szerint a R 23. §-a az alábbi új (8)-(10) bekezdésekkel egészül ki: (8) (K-Tu) jelű építési övezetben falusi turizmussal, vendéglátással kapcsolatos építmények elhelyezhetők az alábbiak szerint: a) Kialakítható telek: min 1500 m2 b) Beépítés módja: szabadon álló c) Építménymagasság: max. 4,5 m d) Beépítettség: max. 40% e) Zöldfelület: min 50% (9) (K-Mü) jelű mezőgazdasági üzemi terület előírásai: a) kereskedelmi, szolgáltató épület, b) mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület (beleértve a nagylétszámú állattartás építményeit is) elhelyezhető. b) Telek területe: min. 1500 m2 e) Építménymagasság: max 9 m, technológiai szükségszerűségből változhat, toronyszerű (siló) építmények magassága: max 30 m. (10) K-P jelű építési övezetben a városi piac funkcióhoz kapcsolódó kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó és szociális építmények helyezhetők el: a) Beépítés módja: szabadon álló b) Építménymagasság: max. 7,5 m c) Beépítettség: max. 40% d) Zöldfelület: min 40%.
Negyedik pont szerint módosul a külterület és belterület szabályozási tervének mellékleteinek rendeleti hivatkozása: az 1., 2., 3. mellékletek és a 7. melléklet frissítése átvezetésre kerül a rendeletbe, továbbá új 9. melléklettel bővül a K-Mü építési övezetek részletterve
Ötödik pont szerint a rendelet hatályba lépése és hatálya részletesen lefektetett: a kihirdetés után 30. napon hatályba lép, és a jogerősen még el nem bírált ügyekben is alkalmazható, amennyiben az építést vagy telekalakítást kérelmező számára az ügy kedvezőbb elbírálását teszi lehetővé; a rendelet 31. napon hatályát veszti a rendelet.

Részletek a következőkben

A rendelet 4. § (4) és 15. § (4) módosításai pontosítják az övezeti határ mentén kialakuló telekmegosztás és a maradványtelek szabályait, valamint a védőterületek figyelembevételét.
A K-Tu, K-Mü és K-P jelű övezetekre vonatkozó új előírások a falusi turizmus, mezőgazdasági üzemek és városi piac környezetére vonatkoznak, beleértve a telek méretét, beépítési módot, építménymagasságot és zöldfelület arányt.
A rendelet új mellékletek beiktatása és a meglévő mellékletek módosítása biztosítja az övezetek közötti összhangot és a hatályba lépés részleteit.

Érintett részek és kapcsolódó jogszabályi összefüggések

A rendelet összefügg a településfejlesztési koncepcióval, az integrált településfejlesztési stratégiával, valamint a településrendezési eszközökről szóló jogszabályokkal. A hatályba lépés 30 napos időkeretet érint, és a kedvezőbb elbírálás biztosítása érdekében a jogerősen még el nem bírált ügyekben is alkalmazható. A rendelet kihirdetése több önkormányzati közzétételi és belső jegyzőkönyvi bejegyzést követően történt, és a 31. napon hatályát veszti, kivéve a korábbi rendelkezéseket érintő pontokat.

Infografika a településrendezési övezetekről és engedélyezési előírásokról

Várható következmények és megvalósítási szemlélet

Az övezeti határ mentén történő telekmegosztás újraszabályozása lehetővé teszi a beépítés hatékonyabb tervezését, miközben a védőterületek és zöldfelületek megtartása fontos szempont marad. A falusi turizmus és a mezőgazdasági üzemek fejlesztése a település gazdasági és turisztikai potenciálját erősítheti, a piacfunkciók pedig városi dinamikát adhatnak az övezetben.

Adatok és összehasonlítás

Övezet	Kialakítható telek	Beépítés módja	Max építménymagasság	Beépítettség	Zöldfelület
K-Tu	min 1500 m2	szabadon álló	max 4,5 m	40%	50%
K-P	-	-	max 7,5 m	40%	40%
K-Mü	min 1500 m2	-	max 9 m (tornyszerű építmények 30 m)	-	-

Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, és a jogerősen még el nem bírált ügyekben is alkalmazható, amennyiben az építést vagy telekalakítást kérelmező számára az ügy kedvezőbb elbírálását teszi lehetővé. A rendelet a kihirdetését követően 31. napon hatályát veszti, kivéve a meghatározott kivételeket.