Kerékpárút építés szabvány szerinti fajlagos költsége — részletes áttekintés a Zagyva völgyi kerékpárút projekt alapján
A Zagyva völgyi kerékpárút kiépítése Pásztó és Szurdokpüspöki között jó példája annak, miként határozható meg és tervezhető meg egy települések közötti, szabványoknak megfelelő kerékpárforgalmi létesítmény műszaki tartalma és költségbeli becslése. A következőkben a projekt szakmai-műszaki tartalmából és az általános hazai tapasztalatokból összeválogatott, lényegi mondatokat felhasználva mutatjuk be a fajlagos költségeket befolyásoló tényezőket, a tervezési és kivitelezési jellemzőket, valamint a fenntartási költségek kalkulációját.
Projektcél és projektleírás
A projekt célja: Zagyva völgyi kerékpárút kiépítése Pásztó és Szurdokpüspöki között. A kerékpárút északi vége Pásztó északi iparterületétől indul, míg a déli vége Szurdokpüspöki település központjáig tart. Cél Pásztó belterületének északi-déli irányú kerékpárosbarát közlekedésének a kialakítása és az északi és a déli ipari területek kerékpáros megközelítésnek a biztosítása Pásztó lakóterületeiről és Szurdokpüspöki irányából egyaránt.
A Zagyva völgyi kerékpárút Bátonyterenye és Pásztó között tervezett szakaszával együtt a térség legfontosabb munkahelyi területei válnak több településről is kerékpárosbarát módon megközelíthetővé. Pásztó járási székhely is, így a tervezett kerékpárforgalmi útvonal megvalósítása esetén a járási hivatalok és közintézmények is könnyebben és biztonságosabban elérhetővé válnak Szurdokpüspöki irányából kerékpárral.
Tervezett nyomvonal, műszaki megoldások
Jelenleg a Zagyva menti települések közúti összekötetését alapvetően a 21 sz. fkl. út biztosítja. A 21 sz. fkl. út a települések lakott területét nagyrészt elkerüli, négysávos kiépítése jelenleg van folyamatban. Ennek megfelelően a települések közötti kerékpáros közlekedés lehetősége igen korlátozott részben csak földutakon megoldott.
A 21 sz. fkl. út gyorsforgalmi úttá történő átépítésével a kerékpáros közlekedés leszorul a négynyomúvá kiépítésre kerülő gyorsforgalmi útról. Ezek alapján a kerékpáros közlekedés számára forgalombiztonságos és környezetbarát közlekedésre lehetőséget kell kialakítani. A projekt előkészítése során vizsgáltuk a 21 sz. fkl. út melletti kerékpárút kiépítésének lehetőségét is, de a kerékpárosok egészségvédelme érdekében inkább zöldterületen természetes területen javasoljuk megvalósítani.
Fentiek alapján, külterületen alapvetően a Zagyva patak közelében a meder rézsű él környezetében tervezzük elhelyezni a kerékpárutat vagy egyéb meglévő mezőgazdasági utak felhasználásával. Belterületeken pedig az önkormányzati egyeztetéseknek megfelelően kisforgalmú burkolt önkormányzati utakon kijelöléssel, vagy ha ilyen nem áll rendelkezésre, akkor kerékpárút kiépítéssel.

Főág és mellékágak, jellemző szakaszok
Főág: Pásztó Ipari Parktól-Szurdokpüspöki Béke út: becsült hossz 11,1 km. A tervezett kerékpárút kezdete: Pásztó tervezett Ipari Park környezete, 2408 sz. (Pásztó-Galyatető) összekötő út mellett található meglévő kerékpárút. Mellékágak: Pásztó kerékpárút főág 2408 sz. Tervezett kerékpárút egy része kerékpárút építés, egy része kerékpárforgalmi létesítmény kijelölése burkolati jelekkel és egyéb jelzésekkel szilárd burkolatú úton.
Kerékpárút keresztmetszeti és szerkezeti jellemzők
Tervezett kerékpárút az alábbi keresztmetszeti kialakítással tervezett: jellemzően kétirányú önálló kerékpárút esetén 2,0 m a tervezett kerékpárút burkolat szélessége. Külterületen, ahol a mezőgazdasági forgalmat is biztosítani kell min. 2,75 m a pályaszélességgel készül vagy a mezőgazdasági forgalom számára külön mezőgazdasági földút kerül kialakításra.
Kapubejáróknál (ahol közúti terhelés előfordulhat) 3 m szélességben a 15 cm alapréteg helyett, 20 cm alapréteg készül statikai terhelés miatt. Ahol nem kapcsolódik a tervezett kerékpárút közvetlenül járdához, azokon a szakaszokon 30-50 cm padka készül a kerékpárút burkolata mellett.
Tervezési osztály: B. Ahol belterületi önkormányzati úton történik a kijelölés, a belterületi önkormányzati út osztályba sorolása B. Tervezési osztály: K. Ahol külterületen mezőgazdasági út mellett történik az építés a mezőgazdasági út osztályba sorolása K.
Vízelvezetés, csatornázás
Tervezett kerékpárútra és közvetlen környezetére hulló csapadékvíz befogadója a Zagyva patak a Zagyva töltésen vezetett kerékpárút esetén. Külterületen, ahol nem a Zagyva patak mellett vezetjük a tervezett kerékpárutat, azon a szakaszon a meglévő felszíni csapadékvíz elvezető rendszerbe kötjük az összegyülekezett csapadékvizet. Belterületen szintén a meglévő belterületi zárt vagy nyitott csapadékvíz elvezető rendszer gyűjti össze a kerékpárútra hulló csapadékvizet is.
Tervezett kerékpárút építésével a meglévő csapadékvíz elvezetés rendszere alapvetően nem fog változni, mivel a kerékpárút szélessége nem jelentős a környékbeli vízelvezetés rendszeréhez képest.
Tervezés és engedélyezés, projekt előkészítés
A projekt keretében kerül elkészítésre a kerékpárforgalmi hálózati terv, a kerékpárosbarát fejlesztés engedélyezési- és kiviteli tervei, a kivitelező kiválasztásához szükséges tenderdokumentáció, a közúti biztonsági audit és minden egyéb szükséges dokumentáció. Illetve ezek engedélyeztetése, jóváhagyatása is a projekt részeként tervezett.
Építési költségek számítása és fajlagos költségbecslés
Jelenleg a nyomvonal került kijelölésre. A részletes műszaki tatalom meghatározása a projekt megvalósítása során tervezett a projekt tartalmi-műszaki előkészítése mérföldkő teljesítése során. Ezért az építési költség becsült fajlagos költségek alapján került meghatározásra.
A becslés 61 db 2015-ben KÖZOP forrásból megvalósult kerékpárút költségeinek a figyelembe vételével történt, tényleges kivitelezési tényadatokra támaszkodva (forrás: kerekparosklub.hu). A projektek alapján képzett átlagár 2018. évre becsült inflációs rátával került felszorzásra és korrigálásra jelen fejlesztés adottságaival, így a becsült bruttó építési költség ~66 MFt/km.
Országos tapasztalatok és árkülönbségek magyarázata
A kerékpárutak megépítése között lehetnek komoly különbségek a műszaki tartalom, vagy a domborzati viszonyok miatt, valamint az építőipari árak is gyorsan változhatnak, de hogy biztosan magyarázatot találjunk a különbségekre, megkerestük a szakmai álláspontokat. "A tervezési és kivitelezési költségek is széles skálán mozoghatnak" - ennek megfelelően a különböző beruházások egységárait vagy teljes bekerülési költségét csak a műszaki tartalom részletes ismerete után lehet összehasonlítani.
A tervezési költségeket több tényező is befolyásolhatja, így például az előzmény tervek rendelkezésre állása, a nyomvonalat érintő közművek, a természetvédelmi érintettség, a nyomvonalon tervezendő műtárgyak (hidak, átereszek), a nyomvonalat keresztező vonalas létesítmények, az érintett ingatlanok száma és a régészeti lelőhelyek jelenléte. Ezek mind árfelhajtó hatással lehetnek.
Az árfelhajtó hatást erősíti, hogy nagy volumenű állami projektek miatt a tervezői piacon erős kereslet mutatkozik, ami emeli a tervezői díjakat. A kivitelezői piacon is erős kereslet figyelhető meg, így ez a tényező is hozzájárul az építési költségek növekedéséhez. Az elmúlt időszakban mind az alapanyagok árai, mind a munkadíjak jelentős mértékben drágultak, ami a kerékpárutak kivitelezési költségének jelentős emelkedéséhez vezetett.

Fenntartás és üzemeltetés - fajlagos üzemeltetési költségek
Fenntartás formája: A kerékpárút üzemeltetését és fenntartását az érintett két önkormányzat közösen fogja végezni. Mindegyik önkormányzat a saját közigazgatási területét érintően vállalja a fenntartási feladatokat. Fizikai fenntartás: Az érintett önkormányzatok saját maguk, illetve saját tulajdonú cégeik révén tartják fenn közterületeiket. Biztosítják a meglévő úthálózat és csapadékvízelvezető-hálózat üzemeltetését és karbantartást, valamint gondozzák zöldfelületeiket.
A működési költségek meghatározásánál a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ által 2014-ben készített adatok lettek alapul véve. A működési költségek az üzemeltetési és karbantartási költségeket, valamint a pótlási költségeket foglalják magukban. A minden évben felmerülő üzemeltetési és karbantartási költségek elsősorban az alábbiakat tartalmazzák: fűnyírás, jelzőtábla tisztítás, apróbb pályaburkolat-javítások, téli karbantartási munkák költségei.
Megadott fajlagos fenntartsi árak
| Tétel | Fajlagos költség (Ft/km) |
|---|---|
| Üzemeltetés, karbantartás (évente) | 175 000 Ft/km |
| Pótlás (burkolati jelek, 10 évente) | 250 000 Ft/km |
| Pótlás (burkolat építése, 20 évente) | 9 000 000 Ft/km |
Az összesen 11 km hosszú tervezett kerékpárforgalmi létesítmény teljes éves becsült fenntartási költsége 2 mFt. Önkormányzatonként ez 1 mFt éves fenntartási költséget jelent, mely érdemben nem befolyásolja a települések éves költségvetését. Különösen azért nem, mert a nyomvonal jelentős része belterületi szakaszokból tevődik össze, és ezeket az érintett területeket - jelenlegi jellegüknek megfelelően - jelenleg is fenntartják az önkormányzatok, így a tényleges költségnövekmény lényegesen kevesebb.
Területek tulajdonviszonyai, területszerzés
A tervezett nyomvonal belterületeken önkormányzati és országos közutakon került kijelölésre. A külterületi szakaszok elsősorban a Vízügyi Igazgatóság által kezelt állami tulajdonú területeken kerültek kijelölésre. Területszerzések kisebb összekötő szakaszokon és esetleges szűkületeknél válhat szükségessé. Jelentős területszerzések a projekt megvalósításához nem várhatóak, de ezek pontos mértéke jelenleg nem ismert.
A szükségesé váló területszerzések pontos meghatározása legkorábban csak az engedélyezési tervek alapján lehetséges a projekt tartalmi- műszaki előkészítése mérföldkő teljesítése során.
Költséghatékonyság, nemzetközi és hazai példák tanulságai
Napjainkban felértékelődött a kerékpározás, ugyanis egyre égetőbb problémákat okoz a környezetszennyezés, emiatt egyre fontosabbá válik a környezetvédelem. A kerékpárút építés elsődleges célja a kezdetektől az volt, hogy a biciklis közlekedést biztonságosabbá és szabályozottabbá tegye.
A kerékpárutak kivitelezési költségeit a létesítmény tipusa is befolyásolja. Egy meglévő, alacsony forgalmú úton történő kijelölés, kitáblázás költsége minimális, ugyanakkor egy EuroVelo-ajánlásnak megfelelő, 3,3 méter széles önálló kerékpárút kivitelezési költsége a kapcsolódó táblákkal, pihenőhelyekkel együtt magasabb. A kivitelezési költségeket tovább növelhetik a domborzati és talajviszonyok, műtárgyak, közműkiváltások, régészeti korlátozások és a rövid kivitelezési határidők.
A korábbi uniós pályázati tapasztalatokból következően jelentős árkülönbségek figyelhetők meg: előfordult, hogy 1 km kerékpárút ára 45 millió és 250 millió Ft/km között mozgott. Ezek az eltérések általában a projekt műszaki tartalmával, a belterületi közműkiváltási igényekkel, a műtárgyak számával és a tervezés előkészítettségével magyarázhatók.

Projekt illeszkedése és fenntarthatóság
A felhívás 3.4 pontjában előírt feltételek teljesülése: A projekt keretében tervezett fejlesztés eredményeként a fenntartható közlekedési módok közül a kerékpáros közlekedés kerül előnyben részesítésre, és más fenntartható közlekedési mód nem kerül hátrányos helyzetbe. Elsősorban a belterületi szakaszok esetében merül fel fontos tervezési szempontként, hogy a gyalogos és kerékpáros közlekedések egymást zavarása nélkül, konfliktusmentesen valósulhasson meg.
A fejlesztés további eredményeként Pásztó és Szurdokpüspöki települések között megszakítás nélküli, folytatólagos kerékpárforgalmi létesítmény valósul meg. A projekt a városi mobilitás környezetileg és pénzügyileg fenntarthatóbbá tételét szolgálja, mivel a kiterjedt kerékpárforgalmi létesítmény révén erősíti a kerékpáros közlekedést választók részarányát.
Költségbecslés megbízhatósága és kockázatok
Építési költségek számítása: a részletes műszaki tartalom meghatározása jelenleg a későbbi tervezési fázis feladata, ezért a jelenlegi építési költségbecslés a korábbi projektek átlagáraiból és inflációs korrekcióból származik (~66 MFt/km). A projekt a közúti közlekedésről szóló 1988. I. tv. 8. § (1a) bekezdésével összhangban kerül tervezésre valamennyi érintett közlekedő igényeinek a figyelembevételével.
Klímakockázat: Figyelembe véve a helyi adottságokat, a tervezett nyomvonalat és a tervezett műszaki megoldást a projektnek nincs előre látható klímakockázata.
Kapcsolódások és egyéb projektek
A projekt nyomvonala közvetlen kapcsolódik a Zagyva völgyi kerékpárút Bátonyterenye és Pásztó között tervezett szakaszához. A két tervezett kerékpárút nyomvonal együtt, egységes szemlélet alapján kerül megtervezésre. Gazdaságfejlesztési kapcsolódás: Pásztó északi ipari terület infrastrukturális fejlesztése. Egyaránt értelmezhető települések közötti kerékpárforgalmi útvonal kialakításaként és a lakott területen kívül elhelyezkedő munkahelyek és a települések belterülete közötti kerékpárforgalmi útvonal kialakításaként.
Összegzés a fajlagos költségekről és javaslatok a költséghatékonyság érdekében
- A projekt jelenlegi becsült bruttó építési költsége ~66 MFt/km, amelyet korábbi KÖZOP projektek átlagáraiból és inflációs korrekcióból számoltak.
- A kivitelezési fajlagos árak országosan nagyon szórtak lehetnek (több tíz- és százmillió forint/km különbségek), ezért a pontos összehasonlításhoz mindig a részletes műszaki tartalom szükséges.
- A költséghatékonyság növelhető jó nyomvonaltervezéssel (műtárgyak minimalizálása), meglévő utak okos kijelölésével, megfelelő tervezési idő biztosításával és a közműkiváltások, ingatlan-ügyek előzetes rendezésével.
- A fenntartási költségek kiszámíthatóak és az önkormányzatok számára kezelhetőek: éves üzemeltetési és karbantartási költség 175 000 Ft/km, pótlási költségek 10 és 20 éves ciklusokra tervezve.
A Zagyva völgyi kerékpárút projekt jó példája annak, hogyan lehet egy szabványok szerinti, műszakilag megalapozott és fenntartható kerékpárforgalmi létesítményt tervezni és költségbecsléssel alátámasztani, ugyanakkor a nemzetközi és hazai tapasztalatok is figyelmeztetnek: a részletes tervezés, tervezői és kivitelezői piac ismerete, valamint a műszaki tartalom pontos meghatározása elengedhetetlen a reális fajlagos költségek kialakításához.
tags: #kerekparut #epites #szabvany #szerinti #fajlagos #koltsege
