Jogi személyiség nélküli jogalanyok társasházai: fogalmak, működés és jogképesség
Elsősorban az embert. A jog ugyanis cselekvési szabály: lényege, hogy a külvilágban a jogi ideák által meghatározott változás menjen végbe. Ennek a változásnak a végrehajtására, a tudatos cselekvésre pedig csak az ember képes. A jog gondolati parancs, illetve gondolati lehetőség a cselekvésre. 1 Magától értetődő természetességgel tehát csak az ember lehet cselekvési, azaz jogszabályok címzettje. A jog elsődleges alanya a gondolkodó, cselekvő ember. Ő képes a jogi lehetőség-tér felismerésére, és az ennek a felismerésnek megfelelő cselekvésre, jog- és kötelezettségszerzésre.
Már a kezdetektől szembe kellett néznie azonban a jogi gondolkodásnak azzal a problémával, hogy nem minden ember képes jogilag értékelhető cselekvésre. A jog erkölcsi kötöttsége folytán viszont nem csak a cselekvő, hanem minden ember részére biztosítani kíván jogi lehetőség-teret, azaz jogalanyiságot, azoknak az embereknek is, akik a szükséges belátási-felismerési szint hiányában nem képesek a jogi lehetőségeknek, illetve kötelezettségeknek megfelelő cselekvésre. A képviselet intézménye azon a nagy felismerésen alapul, hogy a jog, mint cselekvési szabályrendszer számára az a döntő, hogy meghatározott cselekvések végbemenjenek, illetve ne történjenek meg, az, hogy ki viszi véghez, illetve ki nem viszi véghez ezeket sok esetben nem releváns. Elválasztható tehát egymástól a cselekvések meghatározott rendje, és a cselekvő személye. A képviselő cselekménye a képviseltnek számít be: a képviselő cselekvése által a képviselt válik jogosítottá, illetve kötelezetté (Ptk. 219. §).
Képviselet esetén tehát a képviselő cselekedeteinek következményei elszakadnak attól az embertől, aki azokat létrehozta és egy másik ember jogilag jelentős lehetőség-terét módosítják. A cselekvőképesség pedig azoknak az embereknek a megkülönböztetésére szolgál, akik maguk is képesek jogilag értékelhető cselekvésre, nem szorulnak szükségszerűen képviseletre. Ezeknek a konstrukcióknak a működőképességét szintén a cselekvőképesség és a képviselet kategóriája biztosítja. A fogalom (a szervezet), a tárgy, az állat, a növény a jog szerint megállapítottaknak megfelelően cselekedni nem tud, helyette képviselője (a cselekvőképes ember) jár el. Ezeket a nagy sokszínűséget mutató, jogi lehetőség-térrel rendelkező, a modern jogokban jellemzően már csak fogalmakat-szervezeteket nevezi a klasszikus jogtudomány jogi személynek.
7 A tételes jog rendkívül széles variációs palettáján számos jogképes fogalom szerepel a beteg állatok gondozására létrehozott alapítványoktól a kisvárosi teniszegyesületekig vagy a bonyolult szerkezetű óriás részvénytársaságokig. Ha összefoglaló meghatározást kívánunk adni rájuk, a leíró jogtudomány számos eltérést mutathat ki közöttük, mind szervezeti, mind képviseleti, sőt akár jogszerzési képesség tekintetében is. Fogalmilag is nehezen ragadható meg a lényegük, egy a közös bennünk, hogy olyan jogalanyok, jog- és kötelezettség-hordozók, amelyek nem emberek. Az emberen kívüli jog- és kötelezettségszerzésre képes fogalmakat-szervezeteket a könnyebb kezelhetőség, a bonyolult felsorolások elkerülése, az egyszerűbb gondolati megragadás érdekében közös néven szükséges említeni. A heterogén jogképes fogalmakat-szervezeteket a tételes jog többféleképpen is csoportosítja, egyeseket közülük cégeknek, gazdasági társaságoknak vagy éppenséggel jogi személyiség nélküli jogalanyoknak nevez. E csoportosítások praktikus célokat szolgálnak, a szabályozást könnyítik, egyszerűsítik.
Létjogosultságuk is eddig terjed - de mi a teendő, ha már nem praktikusak, nem szolgálják a szabályozás egyszerűsítését, könnyítését? A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 2. § (2) bekezdése szerint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a közkereseti társaság és a betéti társaság. Ezek a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok a törvény 2. § (3) bekezdése alapján a jogi személyiséggel azonos megítélés alá esnek, cégnevük alatt jogképesek, jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak, így különösen tulajdont szerezhetnek, szerződést köthetnek, pert indíthatnak és perelhetőek. A tételes jog tehát olyan jogi lehetőségkört biztosít számukra, mint a jogi személyként jelzett gazdasági társaságoknak.
Ha dogmatikai szempontból szeretnénk meghatározni a jogi személyiség nélküli jogalany lényegét, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy olyan fogalmak-szervezetekkel állunk szemben, amelyek jogalanyok, de nem emberek. A szakkifejezés nyelvtani elemzése sem vezet pozitív eredményre. A jogi személynek más értelmet a fentiek szerint ugyanis nem tudunk adni, mint azt, hogy egy bizonyos típusú jogalany, az egyszerűség kedvéért jogalany. Még egyszer szeretném felhívni a figyelmet arra is, hogy a jogi személyiség nélküli jogalany nem szolgálhat a jogalanyiság, a jogképesség mértékegységül sem. Nem jelölheti a jogalanyiság, a jogképesség egy korlátozott szintjét, mert ahogy láttuk, a gazdasági társaságokról szóló törvény nem határoz meg ilyen különbséget a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és a jogi személyiségű gazdasági társaságok között. Ez újra hangsúlyozva nem járna az emberen kívüli jogalanyok változatos csoportjának uniformizálásával, elszürkülésével, nem zárná ki az emberen kívüli jogalanyok, a jogi személyek közötti differenciálást, hiszen az egyes jogi személyek jogképességének terjedelme (és természetesen a belső, szervezeti viszonyokra vonatkozó szabályozás is) eltérhet egymástól. 10 Ez független a jogi személyiség nélküli jogalany kategóriától.
Az új Polgári Törvénykönyvre vonatkozó Javaslat Személyek Könyvének Jogi Személyek részének VII. VII. 2: 111. 1 A jog, mint gondolattartalom az emberi cselekvéseken keresztül alakítja a valóságot, az ideák, gondolattartalmak világába tartozó jog és a valóság közötti kapcsolatot egyedül az emberi cselekvés teremtheti meg. Moór Gyula: A jogi személyek elmélete, p. 292. Budapest, 1931. 2 Moór Gyula: A jogi személyek elmélete, p. 3 A jog tehát nem azt mondja ki, hogy A cselekvése B cselekvése (ami irreális), hanem, hogy A cselekvése következtében egy másik cselekvési tér (B) módosul. Moór Gyula: A jogi személyek elmélete, p. 4 Sárközy Tamás: A jogi személy elméletének átalakulása, p. 442. Budapest, 1985.
A társasházak jogi helyzete a nyilvántartásban
Az elmúlt napokban az futótűzként terjedt el az interneten, hogy a társasházak jogi személlyé válásával párhuzamosan a társasházi lakások státusza közös tulajdonba kerülhet, az állítás alapja pedig az a törvénymódosítás volt, amely a jogi személyek nyilvántartásának rendezéséről és egységesítéséről szól. A kormány honlapjára feltöltött salátatörvény-tervezet szerint tehát nem fog hatályba lépni július 1-jétől az úgynevezett egységes jogi személy törvény.
A jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvények összefüggésében fontos megérteni, hogy a társasházak is beletartoznak a nyilvántartásba. Az 2021. évi XCII. törvény célja a jogi személyek nyilvántartásának és nyilvánosságának korszerűsítése, ideértve a társasházak adatait is. A jogi személyek nyilvántartása tartalmazza a cégek, a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek, a társasházak adatait is, valamint azon jogi személyek vagy nem jogi személy jogalanyok adatait, amelyek nyilvántartásba vétele törvény elrendeli.
A törvény szerint a társasház bejegyzési eljárásának és nyilvántartásba vételének részletes szabályait a bíróság, illetve a nyilvántartó szerv rendezi. A nyilvántartási eljárás tartalmazza a bejegyzési eljárás, a változásbejegyzési eljárás, a közhasznú minősítés, az átalakulás, egyesülés vagy szétválás bejegyzését, és a törlését érintő eljárásokat is. A nyilvántartási jegyzék adatai nyilvánosak, kivéve a kiemelt adatigénylőknek nyilvános megismerését korlátozó eseteket.
Jogképesség és képviselet a társasházak esetében
A jogi személyiség nélküli jogalanyok olyan jogalanyok, amelyek jogképességgel rendelkeznek, de nem emberek. A társasházak itt olyan jogi személyiség nélküli jogalanyok közé tartozhatnak, amelyek jogi személyiséggel nem rendelkeznek, de jogokat és kötelezettségeket szerezhetnek és vállalhatnak a tételes jog szempontjából. A képviselet és a cselekvőképesség ugyanakkor fenntartja a különbséget a tényleges cselekvésért felelős személyek és a jogi személy elé táruló jogi lehetőségek között. A társasházak tehát olyan jogi alanyok, amelyek nem emberek, de jogalanyiságuk és jogképességük jogi keretek között értelmezett.
A jogi személyiség nélküli jogalanyok elnevezése és csoportosítása a gyakorlati jogalkotásban azért fontos, mert megkönnyíti a szabályozás és a képviselet egységét, illetve a jogi személyek között fennálló különbségek megértését. E csoportosítások célja a szabályozás egyszerűsítése és a jogi gyakorlati döntések hatékonyságának növelése.
Gyakorlati következtetések a társasházak nyilvántartására és működésére
A jogi személyiszég nélküli jogalanyok közé tartozó társasházak és egyéb jogi szervezetek jogi lehetőség-tereit a törvény rögzíti: jogokat és kötelezettségeket vállalhatnak, tulajdont szerezhetnek, szerződéseket köthetnek és perelhetnek. Ugyanakkor a részesedés és a kontroll speciális szabályai a társasházak esetében a nyilvántartásban, a létesítő okiratban és a szerződéses kapcsolatokban jelennek meg. A nyilvántartási eljárás és a közzétételi költségek szabályai biztosítják a közérdek és a hitelezők védelmét, miközben megőrzik a jogi személyek nyilvános adatait és az adatok hozzáférhetőségét a jogi érintettek részére.
A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló jogi előírások részletezik a bejegyzés és a változások menetrendjét, a közhasznú minősítés és a jogi személyek nyilvántartási jegyzékének közzététele központi szerepét. A társasházak esetében a nyilvántartásban történő megjelenés és az adatok nyilvánossága meghatározó eleme a jogi felelősség és a gazdasági forgalom védelmének.
A jelenlegi jogi környezetben a társasházak számára fontos, hogy tisztában legyenek jogi személyiség nélküli jogalanyként történő nyilvántartási besorolásukkal, jogi lehetőségeikkel és bejegyzési eljárásaikkal, valamint az ezzel összefüggő közzétételi és információs kötelezettségekkel. A megfelelő jogi háttér megértése segíti a társasházak stabil működését és a jogi kötelékek egyértelműsítését a tagok között.
| Tárgy | Részletek |
|---|---|
| Bejegyzés | Bejegyzési eljárás, közvetlen végzés, bírósági nyilvántartás |
| Nyilvánosság | Nyilvántartási jegyzék nyilvános adatai, kivéve kiemelt adatigénylők adatai |
| Jogosultság | Jogokat és kötelezettségeket szerezhetnek, tulajdont szerezhetnek, szerződést köthetnek |
| Közzététele | Cégközlöny és nyilvántartási portálon keresztül |
Az 2021. évi XCII. törvény és kapcsolódó rendelkezések részletezik a jogi személyek nyilvántartásának célját, tartalmát és a bejegyzési eljárások menetét, amely kiterjed a társasházakra is. A jogi személyek nyilvántartása tehát nem csupán adminisztrációs feladat, hanem a jogállamiság és a gazdasági forgalom stabilitásának alapvető eleme is.
tags: #mik #a #jogi #szemelyiseg #nelkuli #jogalanyok