Kiskörei Vízerőmű: a Tisza felduzzasztásának és energiatermelésének mérföldköve
A Tisza-tó létrejötte Magyarország legnagyobb vízügyi létesítményének köszönhető, a Kiskörei Vízlépcső-, és Vízerőműnek.
A Kiskörei Vízlépcső Kisköre község határában, a Tisza torkolatától 403,2 km-re, a jobb parton létesített 1,8 km hosszú átvágásban épült 1967 és 1973 között.
A létesítményt 1973. május 16-án helyezték üzembe.
A vízlépcső három egybeépített fő létesítménye: a duzzasztómű, a vízerőmű és a hajózsilip.
A műtárgyak megépítésével ebben az esetben is energetikai, öntözési és árvízvédelmi célokat kívántak elérni.
A mintegy másfél évtizede változatlan duzzasztási szintnek köszönhetően Európa-szerte elismert és keresett ökoturisztikai célpont.
Magyarország legnagyobb vízügyi létesítményét, a Kiskörei Vízlépcsőt, mely a KISZ védnökségével épült 45 éve, 1973. május 16-án adták át.
Azon a napon ünnep volt Kiskörén.
A rengeteg ember kiöltözve állt az üzemi híd alatt, előttük az alvízi oldalon dísztribün, rajta ott ültek Heves, Szolnok, Hajdu-Bihar és Borsod megye párt- és állami vezetői.
Az ünnepélyes esemény legfőbb vendége Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minsztertanácsának elnöke volt, aki éppen aznap ünnepelte 57. születésnapját, -helikopteren érkezett.
Az ünnepélyes átadáshoz szükséges szalag az üzemi hídon volt kifeszítve.
Fock Jenő, mielőtt átvágta volna, többek között azt mondta, nagy tisztelettel és szeretettel adja át ezt a jelentős vízügyi létesítményt, és hogy most ugyan miniszterelnökként van jelen, de reméli, magánemberként meghívják majd a csongrádi vízlépcső átadására is.
Családi szál az erőművel kapcsolatban, hogy apukám részt vett az építésében, már az alapoktól.
Több szocialista brigád munkáját hangolta össze, s vezette az építkezést.
Szereted a nagy számokat? Ha az önkéntes segítő KISZ-tagokat nem számoljuk, akkor is több százan építették, a készenléti lakótelepen a konyha 1500 személyre főzött.
A duzzasztóművön öt 24 méter széles nyílás van.
Az olajhidraulikus mozgatású billenőtáblás szegmensek maximum 11 méteres vízoszlopot bírnak ki.
Fő feladata a Tisza-tó vízszintjének centiméter pontosságú tartása, azaz a duzzasztás előírt szinten történő folyamatos biztosítása az üzemrendnek megfelelően.
A vízerőmű a duzzasztómű mellett a jobb parton épült, melyben négy db 4,3 m kerékátmérőjű generátorral egybeépített, percenként 107 fordulatú, csőturbina van.
A turbinák maximális víznyelése 4x140m3/sec=560 m3/sec.
A turbinákkal közös tengelyen üzemelnek a 7000 kVA teljesítményű generátorok, melyek összteljesítménye 28 MW.
Az évente termelt villamos energia 80-110 millió kWh között van.
A hajózsilip a duzzasztó bal oldalában a felvízen áll.
Hasznos belmérete 85*12 méter, maximum 1350 tonnás hajók zsilipelhetők át rajta.
A hajóforgalom azonban minimális, tavaly egy uszályt láttak.
Elzárószerkezete olajhidraulikus mozgatású támkapuk, a töltés és ürítés oldalcsatornás megoldású.
A tározó duzzasztásának második üteme 1978. augusztus 5-e, amikor megnyitották az öblítőcsatornákat, melyeket a Tisza medrét és a tározókat elválasztó övzátonyokba vágtak.
Kisköre egyik nevezetessége, turisztikai célpontja az üzembe helyezésének 40.
Kiskörei Vízerőmű, turisztikai főidényben (június 1. és augusztus 31.
A terepasztal megtekintésével éveket ugorhatunk előre a tó működésének megértésében, s úgy érezhetjük magunkat, mintha egy repülő masina utasaként felülről néznénk meg a tavat.
A tó mellett az erőművel, a vízenergia elektromos árammá alakításának módjával is megismerkedhetünk a másik működőképes maketten keresztül.
Az érdekes ismeretek megszerzése után próbáljuk ki mindezt a gyakorlatban: üljünk csónakba, kishajóra és irány a hajózsilip.
Megszeretteted, ha tetszett és megosztod vagy elküldöd ismerőseidnek.
Sok munkám van benne... Nekem is fontos, hogy tudjam, tetszett-e neked.
A Tisza-völgyében a Kiskörei Vízlépcső és a vele összefüggő öntözőrendszer megépítése további jelentős lépés volt a folyóvíz komplex hasznosítására.
A Kiskörei Vízlépcső a Tisza 404 fkm szelvényében, jobb parti átvágásában, Kisköre község határában épült meg.
A vízlépcső három egybeépített főműtárgyból duzzasztóműből, a hajózsilipből, valamint a vízerőműből és a hozzá tartozó hullámtéri duzzasztóból áll: első lépésben az árvízi körtöltéssel védett munkagödröt alakították ki, amelyben a három főműtárgy helyezkedik el.
Ez a Tisza árterén belül, a 403.2 fkm szelvényben található meg.
A körtöltés kialakítása után csökkentették a talajvízszintet, majd kotrással hozták létre a munkagödröt.
Ezt követték az alapozási munkálatok: először a vízerőmű alapozását kellett elvégezni, hiszen ez a legmélyebb alapozási pontja az egész műtárgynak.
A vízlépcső része még a duzzasztómű, amely ötnyílású kialakítást nyert, hidraulikus üzemeltetésű elzárással.
1970 folyamán kezdődött el az vízerőmű berendezéseinek gyártása, 1971-ben a helyszíni szerelésük.
A duzzasztóművet 1973. májusában helyezték üzembe.
A turbina-generátor főberendezések próbaüzemének lebonyolítására 1974. folyamán került sor, melyet nagymértékben nehezített, hogy második félévében 135 árvízi napot (!) jegyeztek fel.
A Kiskörei Vízerőműbe 4 db, vízszintes tengelyelrendezésű csőturbina-generátor egység került beépítésre: Tiszalökön még a függőleges elrendezést preferálták.
A vízszintes elrendezés egyik előnye a magasabb hatásfok, tekintettel arra, hogy itt a víz iránytörés nélkül haladhat át a turbinákon.
További előny az, hogy viszonylag kisebb blokkméretet igényel az azonos kapacitású termelőegységek kiépítése.
Noha a tervezési fázisban 2 db, nagyobb teljesítményű turbina beszerelésének a lehetősége is felmerült, végül négy, francia konstrukciójú, egyenként 7,2 MW teljesítményű turbina alkalmazásáról döntöttek.
A berendezéseket francia-magyar kooperációban a Neyrpic - Alsthom és a Ganz Mávag - Ganz Villamossági Művek gyártották le.
A kísérő villamos létesítményeket, például a kapcsolóállomási berendezéseket magyar vállalatok készítették el.
A 2,5 és 20 kV-os (ma már 22) berendezéseket a VERTESZ szállította, a 132 kV-os kapcsolóállomáson Ganz mérőváltók, megszakítók, szakaszolók kerültek beépítésre.
A kor technikai színvonalának megfelelően a kis olajterű megszakító berendezésekkel és az olajszigetelésű mérőváltókkal kezdődött meg a termelés.
A primer berendezések védelmét ekkor szórtrelés készülékekkel biztosították.
Kuriózum, hogy Kiskörén a generátorok kapocsfeszültsége 2.5 kV, ez a francia konstrukció hozadéka.
A 0.4 kV-os háziüzemű hálózat azonban már teljes egészében szintén hazai termékekkel, a magyar szabványoknak megfelelően került kialakításra.
A létesítményt két GMV gyártmányú főtranszformátor látta el: egy-egy transzformátorra gyűjtősínen keresztül két-két generátor csatlakozik.
A létesítés idején csak egy, ma már két távvezetékkel csatlakozik a komlexum az országos hálózathoz a 132 kV-os kapcsolóállomásról, ezt egészíti ki a 22 kV-os alállomás, amely a további csatlakozási lehetőségeken túlmenően egyúttal biztosítja a duzzasztómű és a hajózsilip energiaszükségletét is.
Maguk a villamos berendezések 1973.
A létesítmény tervezésekor évi 103 000 MWh villamosenergia termelésére tartották alkalmasnak az erőművet.
Ennek megfelelően nem áll elő az a vízerő potenciál, amely a fenti előirányzott energiatermelés eléréséhez szükséges volna.
A kiskörei létesítmény építésénél már tervbe vették a Csongrádi Vízlépcső megvalósítását: ennek létrehozása érdemileg befolyásolta volna a kiskörei komplexum teljesítményét is.
Ki kell emelni azt a szempontot, hogy mint minden folyami vízerőműnél, a kiskörei létesítmény esetében is a megtermelt villamos energia mennyiségét elsősorban a folyó vízhozama, e határozza meg!
A turbinával kapcsolatban ki kell emelni, hogy a névleges esés 6.27 méter, a névleges víznyelése pedig 140 m3/sec.
A járókerék átmérője 4300 mm, ez 500 mm-el kisebb, mint a Tiszalökön alkalmazott járókerék.
A turbinák névleges fordulatszáma 107 ford/perc, a vezetőlapátok száma 24.
A generátorok kapocsfeszültsége 2.5 kV, névleges teljesítményük 7 MVA.
A Kiskörei Vízerőmű működésének elmúlt 34 évéből a termelés az elmúlt, 2008-as esztendőben kiemelkedő volt: az eredetileg tervezett 103 millió kWh helyett a villamosenergia-termelés 122.4 millió kWh volt.
A megtermelt villamos energia mennyiségét jelentősen befolyásolta a felvízszint, amely 1978-ig 87.5 mAf volt („Tisza-tó születése”), 1985-ig pedig 89 mAf, majd ezt követően 89.25 mAf (az Adriai-tenger szintjéhez viszonyítva).
E három periódus átlagos éves energiatermelése a következőképpen alakult: 1978-ig 62.9 GWh, 1985-ig 71.6 GWh, majd 2007-ig 95.6 GWh.
Az adatok értelmezéséhez hozzá kell tenni, hogy az első periódusban az éves árvízi napok száma 94, a másodikban 88, míg a harmadikban 51 volt: ezen napok alatt az erőmű nem üzemelt.
A folyó szeszélyességét jól érzékelteti az, hogy míg 1980-ban 187 volt az árvízi napok száma, addig 1990-ben nem volt ilyen nap, tehát az erőmű folyamatosan energiát termelt.
Ezzel összefüggésben az éves minimumtermelés 1980-ban történt (39 GWh), míg az erőmű fennállása óta évente átlagosan 87 GWh villamos energiát termelt.
A turbina-generátorok összes üzemórása az 1975-2007 közötti időszakban 682 131 h volt, az éves átlagos adat 20 540 h.
Az összes indulás száma 12 774, egy évben átlagosan 385 turbinaindításra kerül sor.
Az átbocsátott víz mennyisége 201 milliárd köbméter.
Érdekességképpen kiemelhető, hogy a megállapított nyári duzzasztási szintet +-5 cm-es pontossággal kell beállítani.
1 cm-es vízszintváltozás mintegy 0.9 millió köbméter vízmennyiséget érint.
Amennyiben a folyón érkező vízmennyiség meghaladja az 560 m3/sec-ot, akkor az efölötti mennyiséget a duzzasztóművön keresztül engedik le.
Amint azonban a vízhozam ezen szint alá esik, és az erőmű át tudja engedni a folyón leérkező vízmennyiséget, úgy a megfelelő vízszint és az egyéb hidrológiai paraméterek biztosítása visszakerül az erőmű kompetenciájába.
Számos előírás van tehát, amelyet az erőmű irányítása során figyelembe kell venni: ilyen például az, hogy a folyó apadás során az alvíz vízszintjének csökkenése egy nap alatt nem haladhatja meg a 60 cm-t.
A Kiskörei Vízlépcső kialakításnak következtében az esésmagasság meghaladhatja a névleges értéket: ebben az esetben a lecsökkent vízhozam következtében van erőművi tartalékkapacitás.
A Kiskörei Vízerőműben a munkavállalók száma 33-42 fő között változott az elmúlt évek során.
Üzemvitelben jelenleg 16 kollégát foglalkoztatnak, ők elsősorban a villamos és gépészeti rendszerek felügyeletét biztosítják.
A üzemvitelhez a műszakonkénti minimális létszám 3 fő: egy vezető elektrikus, egy elektrikus, valamint egy vízturbina gépész áll rendelkezésre.
A villamos feladatokat azonban jórészt beszállítók látják el.
Közel 20 éves üzemelés után a ’90-es évek közepétől kezdődtek az erőmű felújítási munkálatai.
Lényegében a teljesen állami tulajdonban álló Tiszavíz Vízerőmű Kft. létrehozásával egyidejűleg került sor az erőmű technológiai rendszereinek felújítására.
A fontosabb felújítások közül ki kell emelni például biztonsági áramforrás telepítését, szerencsére az elmúlt időszakban nem volt szükség rá.
Elvégezték a turbinaaknák zajcsökkentő lefedését, az alvízi elzárótáblák mozgatásához hidraulikus rendszert telepítettek.
Villamos területen fontos átalakításnak bizonyult egy további transzformátor üzembe állítása a 22 kV-os hálózaton: korábban ugyanis a négy generátor két-két egységként párban csatlakozott a két főtranszformátorra, sem üzemviteli, sem üzemzavari tartalékcsatlakozás nem került kialakításra.
A létesítmény tervezői nem számoltak azzal, hogy a főtranszformátorok bármely okból bekövetkező üzemszünete két termelő blokk kiesését is maga után vonja.
A beruházás másfél év alatt megtérült, és ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt a karbantartási mozgástér is.
A villamos rendszerek felújítása során fokozatosan lecserélésre kerültek a primer berendezések, illetve a hozzá tartozó védelmek is, mára korszerű, digitális készülékeket szereltek fel.
A középfeszültségű megszakítókat a generátor blokkoknál vákuum-megszakítókra, míg a 22 kV-os berendezésnél SF6 oltóközegűre cserélték le, illetve a 9 db 20 kV-os távvezeték védelmeinek korszerűsítését is elvégezték.
A 132 kV-os kapcsolóállomáson megjelentek a gáztöltésű mérőváltók, illetve a kis olajterű megszakítókat gáz oltóközegű készülékek váltották fel.
A menedzsment arra törekedett, hogy mikor sort kell keríteni a fő gépegységek nagyjavítására-felújítására, akkor az ezeket övező villamos és gépészeti technológiák már a kor színvonalának megfelelő műszaki állapotban legyenek.
A turbina-generátorok nagyjavítására 2003 és 2006. között került sor.
Ennek során a vízerőmű turbina-generátor egységei teljesen megújultak, tehát új járó- és vezetőlapátokat szereltek fel a turbinák rekonstrukciója során, ezáltal jobb energiaátalakítási hatásfokot lehetett elérni.
A turbina súlyozott globális hatásfoka ennek köszönhetően 87.17%-ról 90.1%-ra növekedett.
Az üzembiztonság fokozása érdekében a generátorok is teljesen felújították, a régi - meglehetősen nagy zajszintet produkáló gerjesztőgépeket ma már korszerű statikus gerjesztők váltották fel, a blokkok installációját teljes egészébenben kicserélték, turbinák vezérlését lényegében teljesen automatizálták, korszerű digitális szabályozóval látták el.
A nagyjavítás-felújításának alapvető célkitűzése volt, hogy a főberendezések a Tisza folyó rendelkezésre álló megújuló vízenergiájából a legjobb hatásfokkal, üzembiztosan, és nem utolsó sorban környezetbarát módon termeljék a villamos energiát.
A Kiskörei Vízerőmű előzetes bejelentkezés után minden kedves érdeklődő számára látogatható.
A Kiskörei Vízlépcső építése
tags: #kiskorei #vizeromu #epitese
Népszerű bejegyzések:
- Hogyan működik a termőföld vásárlása ingatlanközvetítővel?
- Haszonélvezeti jogok és hasznosító tevékenységek a közüzemi díjszámlázásban
- Rákos út 96. társasház pénzügyi áttekintése
- Hogyan alakul a lakáspolitika a Jobbik programja alapján
- Korlátrészek karbantartása panelházaknál – vas szerkezetek felújítása