Kisláng település szabályozási terve: részletes ismertetés
Kisláng Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. I. 1.) rendelet alkalmazásában a település szabályozását elfogadta.
Szabályozási tervek és mellékletek
a) az SZT-1 jelű és M=1:4000 méretarányú Kisláng belterületi szabályozási tervét a 1. melléklet szerint állapítja meg, b) az SZT-2 jelű és M=1:15000 méretarányú Kisláng külterületi szabályozási tervét a 2. melléklet szerint állapítja meg, c) az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési határértékeit az 3. melléklet szerint állapítja meg, d) az egyes övezetek telekalakítási és beépítési határértékeit a 4. melléklet szerint állapítja meg, e) az egyes építési övezetekben elhelyezhető vagy tiltott rendeltetések meghatározását az 5. melléklet szerint állapítja meg, f) az egyes övezetekben elhelyezhető vagy tiltott rendeltetések meghatározását a 6. melléklet szerint állapítja meg, g) a biológiai aktivitásérték (BIA érték) fenntartásához igénybe vett területeket a 7. melléklet szerint határozza meg.
Fogalmi meghatározások és melléképületek
Alkalmazásában: a) Fekvő telek: a közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek. b) Kialakítható telek legkisebb szélessége: a telek két oldalhatára között merőleges vonalban mért legkisebb telekszélesség. c) Melléképület: az építmények azon csoportja, amelyek a főépítmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. Melléképületek különösen: garázs, nyári konyha, fáskamra, szerszámtároló, barkácsműhely, fedett úszómedence, szauna, sport- és fitnesz épület.
A kettőnél több gépkocsi tárolására alkalmas sorgarázs nem minősül melléképületnek.
Építési övezetek és rendeltetések
Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési határértékeit a 3. és 4. melléklet határozza meg, az egyes övezetekben elhelyezhető vagy tiltott rendeltetések meghatározását az 5. és 6. melléklet tartalmazza.
Falusias lakóterület (Lf)
(1) Falusias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető főépítmény az 5. melléklet szerint. (2) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein egy lakó rendeltetésű főépítmény építhető, melyben legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység helyezhető el.
A területen az OTÉK 14. §. (2) szerinti épületek helyezhetők el, valamint a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény és egyéb közösségi kulturális épület.
A falusias lakóterületen nem helyezhető el: a. üzemanyagtöltő, b. önálló gazdasági építmény, c. önálló parkoló terület és garázs a 3.5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
Kertvárosias lakóterület (Lke)
A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el: a. szálláshely szolgáltató épület - a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely-épület kivételével, b. üzemanyagtöltő, c. önálló gazdasági építmény, d. önálló parkoló terület és garázs a 3.5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
Településközpont vegyes terület (Vt)
A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
A Vt-1 jelű építési övezet kizárólag intézményi vagy lakóval vegyesen intézményi felhasználású lehet.
Gazdasági és ipari területek
(1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Az ipari gazdasági terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
Gazdasági területen - amennyiben a meglevő beépítés lehetővé teszi - a közterülettel határos telekhatár mentén 5 m széles, az építési övezettel, illetve övezettel határos telekhatár mentén 10 m széles többszintes, a környezeti hatások csökkentését szolgáló zöldfelületet kell létesíteni. A többszintes zöldfelületen elhelyezhető a terület legfeljebb 30%-át érintően közművesítési és közlekedési célú létesítmény.
Mezőgazdasági és erdőterületek
Kertes mezőgazdasági területen az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett: a) az előkert 10 méter, b) a technológiai berendezés, építmény csak az előírások szerint helyezhető el.
Általános mezőgazdasági területen az OTÉK mezőgazdasági területre vonatkozó előírásainak betartása mellett: a) az előkert és az oldalkert szélessége legalább 10 méter, b) a technológiai berendezés, építmény csak az előírások szerint helyezhető el.
Má-1, Má-2 jelű övezetekben, több önálló telekből az OTÉK rendelkezései szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m2-t eléri és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti.
Közlekedési, zöld- és vízgazdálkodási területek
Közlekedési terület a Szabályozási terven a Köu (főhálózati) és Köu-K (kiszolgáló út) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
A vízgazdálkodási övezetekben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégzése érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávokat szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni.
Telekalakítás, beépítési mód és zöldfelületek
A tervezett szabályozási vonal és építési övezeti határvonal mentén a telkek akkor is megoszthatók, ha a megosztás után kialakuló telkek mérete nem éri el a 3. melléklet szerinti értékeket, továbbá adott feltételek teljesülése esetén.
A többszintes zöldfelületen elhelyezhető a terület legfeljebb 30%-át érintően közművesítési és közlekedési célú létesítmény.
A beépítési módoknál különös figyelmet kell fordítani az elő-, oldal- és hátsókert méretekre, az építési hely meghatározására és az oldalhatáron álló beépítés szabályaira.
Példák előírt méretekről
| Előírás | Mérték |
|---|---|
| Előkert lakóterületen | min. 3 m (új telekalakítás esetén) |
| Oldalkert | min. 3 m, oldalhatáron álló beépítés esetén min. 4 m |
| Hátsókert | min. 6 m |
| Övezetenkénti telektömbök egyesítése | legfeljebb két telek összevonása alapvetően engedélyezett |
Építési munkák engedélyezése és környezetvédelem
I. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket, építési területet vagy építési telket kialakítani, ezeken engedélyköteles építményt elhelyezni, valamint ezekre hatósági engedélyt adni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) e rendelet, az ebben nem szabályozott kérdésekben az Étv és az OTÉK előírásai szerint lehet.
Lakó- és közvetlenül lakóterülethez kapcsolódó területen csak olyan területhasználat, illetve olyan tevékenységekhez szükséges építmények építése engedélyezhető, amelyeknél a szakhatóságok meg tudják ítélni a pontforrások emisszióját, a diffúz légszennyezést, a bűzhatást és az üzemi zajterhelést.
Környezetvédelmi hatástanulmányt igénylő funkciók lakó- és közvetlenül lakóterülethez kapcsolódó területen nem helyezhetők el.
Főépítész és tervezési folyamat
Az önkormányzati főépítész általános feladatai: a) az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatallal és az érintett önkormányzatok főépítészeivel együttműködve elősegíti az illetékességi területét érintő területrendezési és településrendezési tervek összhangjának kialakítását, b) folyamatosan figyelemmel kíséri a rendezési eszközök hatályosulását, tapasztalatairól az érintett önkormányzat által meghatározott gyakorisággal tájékoztatást ad, és négyévente összefoglaló jelentést készít a képviselő-testület részére, c) közreműködik a kulturális örökség védelmével kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásában, d) szakmai véleményével, állásfoglalásaival segíti a térség, illetve a település egységes táji és építészeti arculatának alakítását.
A települési főépítész feladatai közé tartozik továbbá a településrendezési terv készítése során a tervezőkkel való együttműködés, a véleményezési eljárások szervezése, a nyilvántartás vezetése és a hatályos tervek közzététele.
Vagyonkezelés és önkormányzati vagyon szabályai
Kisláng község Önkormányzata a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény előírásai szerint rendelkezik az önkormányzati vagyon kezeléséről, vagyonkezelési jog létesítéséről és a vagyonkezelő kötelezettségeiről.
A képviselő-testület az önkormányzat által alapított költségvetési szervek részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátáshoz szükséges mértékben biztosítja, és a költségvetési szervek ingó vagyontárgyainak értékesítésére, selejtezésére vonatkozó szabályokat meghatározza.
Joghatály és határidők
Ez a rendelet 2023-ban került megállapításra, és részletezi a településszerkezeti tervet érintő kötelező szabályozási elemeket, az irányadó szabályozási elemeket, valamint a belterületbe vonás és új utcanyitás feltételeit. A belterületbe vonás minimum építési övezetenként lehatárolt területegységenként lehetséges, és további feltétele, hogy a területen valamennyi előírt kötelező infrastruktúra kialakítását a fejlesztésben érdekeltek saját költségükön vállalják.
Értesítések és helyi rendeletek
Kisláng Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva több önkormányzati rendeletet és módosítást alkotott, többek között a Szervezeti- és Működési Szabályzatról szóló 18/2019. rendelet módosítását. A rendelet kihirdetésére a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján került sor.
tags: #kislang #szabalyozasi #terv