kiviteli tervre tervezési szerződés – jogi keretek, tartalmi elemek és gyakorlati kockázatok

A cikk a kiviteli tervek készítésére kötött tervezési szerződés jogszabályi rendszerét és ezen belül a vezető intézményi kereteket, tartalmi elemeket, a szerződéskötés elvárásait, valamint a gyakori hibákat öleli fel. A tervezési szerződés jogi hátterét több jogterület összetett rendszere adja: a Ptk. általános vállalkozási szabályai és különös előírásai, a Méptv, az Épkiv és a Szakmagyakorlási rendelet által meghatározott közjogi előírások, továbbá a szerzői jogi szabályok. Ezek együtt adják ki egy érvényes tervezési- és felhasználási szerződés alapját.

A jogi keretek összefüggései

A tervezési szerződés rendszere elsődlegesen a Ptk. kötelmekre vonatkozó jogszabályaihoz tartozik, másodlagosan az általános szerződések szabályaihoz, harmadlagosan a vállalkozási szerződések általános, illetve a tervezési szerződések különös szabályaihoz illeszkedik. A közjogi jogszabályok közül kiemelkedő a Méptv. és a 266/2013 (VII.11.) Korm. rendelet, továbbá a kivitelezési szerződésekre vonatkozó 191/2009 (IX.15.) Korm. rendelet (Épkiv.). A szerzői jogi szabályok vonatkozó részei a Szjt. és annak fejezetei. Ezek kombinációja adja meg azt a keretrendszert, amelyben az építészeti-műszaki tervekre alapuló tervezési- és felhasználási szerződés létrejön.

A tervezési szerződés eredménykötelmi jellegét a Ptk. 6:251. § (1) bekezdése deklarálja: „Tervezési szerződés alapján a vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles”. Ezt egészíti ki az 6:251. § (2) és (3) bekezdése, amelyek a tervnek műszakilag kivitelezhető és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia, valamint a hibákkal összefüggő jogokat határozzák meg. A tervezői munka tehát olyan szolgáltatás, amelynek eredménye a tervdokumentáció, és amelyet a megrendelőnek át kell venni és meg kell fizetnie.

Az építészeti-műszaki tervezés és a művezetés közötti viszony

A Méptv. 185. § (1) bekezdése az építészeti-műszaki tervezési tevékenység fogalmát részletezi: ide tartozik az építmény megépítéséhez szükséges tervdokumentáció elkészítése és a jogszabályok szerinti ellenőrzése, illetve a tervezői művezetés. Azonban a tervezői művezetés a joggyakorlat szerint megbízási jellegű jogviszony, és nem eredménykötelem a vállalkozási szerződés része. A 185. § (2) alapján a tervező a kivitelezés során tervezői művezetést köteles végezni. E kettősség indokolja, hogy a tervezési szerződés és a tervezői művezetési szerződés elkülönült jogviszony legyen, de egymással összekapcsolódó kötelezettségeket is jelenthetnek.

Alaki és tartalmi elemek kötelező összetevői

A közjogi szabályok közül az egyik legfontosabb az írásbeli alakszerűség: a Méptv. 186. § a tervezési szerződés alaki érvényességi feltételeként írja elő az írásbeli formát. Ezzel összefüggésben a 266/2013 (VII.11.) Korm. rendelet 17. § (1) és a 191/2009 (IX.15.) Korm. rendelet 9. § (2a)-(5) bekezdései meghatározzák a kötelező tartalmi elemeket, például a tervezési program kötelező mellékletként való szerepét, a szakágazatok bevonásának kötelezettségét és a kiviteli tervek tartalmi követelményeit. Ezek hiányában a tervezési- és felhasználási szerződés érvényessége kérdéses lehet. A gyakorlatban gyakori hiba a tervezői szerződés írásbeli megkötésének hiánya, illetve a tervezési program és a felhasználási elemek hiányos rögzítése.

Felhasználási jogok és a Szjt.

A tervezési szerződés része a tervező által készített szerzői mű felhasználási módjának és számának rögzítése. A Szjt. 42. § (1) és 45. § (1) értelmében a felhasználási szerződés írásban kell megkötni; a felhasználás jogát a szerző kizárólagos joga alapján lehet engedélyezni, és a felhasználási tilalom vagy engedély összességében a szerzőtől függ. A gyakorlatban példák: egyszeri felhasználás az építési engedélyezési tervre, vagy többszöri felhasználás egy kivitelezési terv esetén. A tervezési- és felhasználási szerződésben tehát pontosan meg kell határozni, hogy a tervdokumentáció milyen módon és hányszor használható fel, és ezt a díjazás is tükrözze. A Szjt. korlátozza a jogok átengedését és a módosítást harmadik személyre is, kivéve, ha a szerző kifejezetten engedélyezi.

A gyakorlatban felmerülő problémák és a megoldási irányok

Gyakori a tervezési program hiánya (266/2013. 16. §), a tervezési szerződés írásbeli és tartalmi elemeinek hiánya, vagy az, hogy a megrendelő „megszerzi a tervdokumentáció tulajdonjogát” vagy „korlátlan felhasználási jogokat” szerez. Ez jogszabályellenes lehet, és jogvita esetén nehéz a jogalap nélküli gazdagodás elmélete alapján rendezni a felek elszámolását. A Székesfehérvári Járásbíróság jogelődjei és a bizonyos ítéletek is megerősítik, hogy az ilyen megállapodások nem feltétlenül érvényesek, és a feleknek a jogszabályi keretek között kell rendezniük a felhasználási jogokat és díjakat.

Tervezési szerződés alanyai és a tartalom alapelvei

A tervezési szerződés alanyai a megrendelő és a tervező (vállalkozó). A megrendelő lehet beruházó vagy más jogalany, és a tervező lehet egyéni tervező, tervezőiroda vagy tervezőcégek. A tervezési szerződés alapvető tartalmi eleme a szolgáltatás meghatározása és a tervezőmunkára fordított idő, valamint a létrehozott szellemi alkotás díjazása. Az átadás után a terv a megrendelő szellemi alkotását képezi, amelyhez a birtoklás és felhasználás részletei a szerződésben kerülnek rögzítésre. A megrendelő a tervet csak a szerződésben meghatározott célra és körben használhatja fel; a terv nyilvános közzététele vagy harmadik személynek átadása csak a szerzővel kötött feltételek szerint történhet.

Az összefüggő jogszabályok rövid áttekintése

Méptv. - A magyar építészet jogi keretei: az építészeti-műszaki tervezés és a kivitelezés közötti viszony alapja, a tervezői művezetés kötelezettsége és a tervezési tevékenység általános célja.
Épkiv. - Építésügyi és kapcsolódó tevékenységek: a kivitelezési folyamat dokumentációs követelményeinek és a tervezői feladataik kereteinek rendszere.
Korm. rendeletek - Szakmagyakorlási rendelet és Kivitelezési kódex: a tervező jogosultságainak és a szakágakkal kapcsolatos kötelezettségek részletezése, a tervezés tartalmi elemeinek meghatározása, valamint a korlátozások.
Szjt. - Szerzői jog: a felhasználási engedélyek, a jogok átruházása, a harmadik fél általi felhasználás korlátai és a jogtiszta tervdokumentáció kötelező volta.
Ptk. - Polgári Törvénykönyv: a tervezési szerződés alapkeretei, az eredménykötelem jellege és a szerződésszegés jogkövetkezményei.

Gyakorlati követelmények és ajánlások a tervezési szerződéshez

Írásbeli alakszerűség: A tervezési szerződésnek írásban kell megköttetnie a jogszabályi előírások szerint. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a felek jogai és kötelezettségei világosan rögzítve legyenek, és a későbbi jogvita megelőzhető legyen.
Kötelező tartalmi elemek: A szerződésnek tartalmaznia kell a tervezési programot, a szakágazatok bevonásának rendjét, a tervezési és felhasználási díj feltételeit, a felhasználási jogokat és azok mértékét, valamint a tervezési és kivitelezési tevékenységek közötti összefüggéseket és határidőket.
Felhasználási jogok rögzítése: Pontosan meg kell határozni, hogy a tervdokumentációt hány alkalommal és milyen módon lehet felhasználni, és milyen díj ellenében történik a felhasználás (különösen érvényes a kiviteli terv ismételt felhasználására is).
Licencelés és Szjt. kompatibilitás: A felhasználási jogokat és licencfeltételeket úgy kell meghatározni, hogy azok megfeleljenek a Szjt. előírásainak és a jogszabályoknak, beleértve a harmadik fél általi átdolgozásra és átadásra vonatkozó korlátozásokat is.
Hibás teljesítés és szavatosság: A tervező szavatossági kötelezettségei a terv megfelelőségéért és a jogilag tiszta dokumentációért kiemelt szerepet kapnak. A hibás terv kijavítása, vagy elállás lehetősége a megrendelő részéről, ha a terv nem felel meg a hatósági előírásoknak.
Korszerűségi felülvizsgálat: Amennyiben a kivitelezés a terv szolgáltatásától számított 3 év után kezdődik meg, kötelező vagy megállapodás alapján el kell végezni a terv korszerűségi felülvizsgálatát.

Gyakori hibák és jogkövetkezmények

Hiányzik a tervezési program vagy nem megfelelően van rögzítve; ez jogszabályi nuanszokat is érinthet és érvénytelenséghez vezethet.
Nincs írásbeli tervezési szerződés, vagy a lényeges elemek hiányoznak; ez bírói gyakorlatban a jogviták megnövekedéséhez és a tisztázatlan elszámolásokhoz vezet.
A felhasználási jogok és díjazás nem világos vagy jogilag nem megfelelően kerül meghatározásra; ez a szerzői jogi és kereskedelmi kockázatok jelentős növekedéséhez vezet.

Összegzés - a tervezési szerződés érvényesítésének útja

Ahhoz, hogy érvényesen megköttessek egy építészeti-műszaki tervezési szerződést, szükséges az írásbeli alakszerűség betartása és a jogszabályok által meghatározott kötelező tartalmi elemek megléte. A tervező és a megrendelő közötti viszonyban a tervezői művezetés a joggyakorlat szerint külön szerződésben kell, hogy rendezve legyen, és a tervezési- és felhasználási szerződés összefüggő, de elkülönített jogviszonyt jelent. A felhasználási jogok részletes és pontos szabályozása, valamint a szellemi tulajdon védelme kiemelt jelentőségű a tervezési projektek jogbiztonsága szempontjából. A törvényi háttér és a gyakorlati példák összességében segítenek abban, hogy a megrendelő és a tervező közötti megállapodás megfeleljen a jogszabályoknak és a piaci igényeknek egyaránt.

Infografika: A tervezési szerződés felépítése és a kapcsolódó jogi rendszerek kapcsolatai

tags: #kiviteli #tervre #tervezesi #szerzodes