Könyvvizsgálói igazolvány és az illetékes szabályok: elektronikus aláírás, archiválás és jogszabályi változások

A könyvvizsgálat célja, hogy garantálja a vállalatok által közzétett pénzügyi kimutatások hitelességét, és biztosítsa, hogy a beszámolók megfeleljenek a vonatkozó számviteli törvényeknek és egyéb előírásoknak. A könyvvizsgálat folyamata biztosítja, hogy a vállalatok pénzügyi kimutatásai megbízhatóak és átláthatóak legyenek, és ennek révén elősegíti a gazdasági szereplők közötti bizalmat és a piaci stabilitást.

Jogszabályi háttér és a legfontosabb változások

A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény értelmében módosult a 2007. évi LXXV. törvény (a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről - a továbbiakban: Kkt.). A módosítások a könyvvizsgálók elektronikus aláírási és elektronikus archiválási kötelezettségeit érintik a 2025. üzleti évtől.

A módosított Kkt. 23/A. § (1) bekezdése értelmében: a „kamarai tag könyvvizsgáló köteles a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátása során kiadott független könyvvizsgálói jelentését elektronikus okiratban kiállítani és azt elektronikusan aláírni, valamint időbélyegzővel ellátni.” A könyvvizsgálóknak az elektronikus aláírással kapcsolatos további kötelezettségeit a Kkt. 23/A. § további bekezdései tartalmazzák.

A könyvvizsgáló cég képviseletére jogosult személy elektronikus aláírásával összefüggésben a 23/A. § szerinti kamarai tag könyvvizsgálóra vonatkozó elektronikus aláírással kapcsolatos előírásokat kell alkalmazni. (Kkt. 40/C. §)

Az új rendelkezéseket a 2025. üzleti évi beszámolókra vonatkozó könyvvizsgálói jelentések elkészítése során kell először alkalmazni. (Kkt. 208/P. §)

Továbbá, a módosított Kkt. 48/A. § (1a) bekezdése szerint: a „kamarai tag könyvvizsgáló, illetve könyvvizsgáló cég, a könyvvizsgálat során keletkezett könyvvizsgálati dokumentációt köteles elektronikusan archiválni és a dokumentumokat az archiválást követően legalább 8 évig megőrizni.” A digitális archiválással kapcsolatos további kötelezettségekről a Kkt. 48/A. § (1b) bekezdése rendelkezik.

Az új rendelkezéseket a 2025. üzleti évi beszámolók könyvvizsgálati dokumentációinak archiválása és megőrzése során kell először alkalmazni. (Kkt. 208/Q. §)

Fontos hangsúlyozni: az elektronikus aláírás és az elektronikus archiválás korábban és jelenleg lehetőségként volt adott, azonban a 2025. üzleti évi beszámolók könyvvizsgálata és az azt követő jövőbeni könyvvizsgálatok tekintetében már kötelezettség lesz a könyvvizsgálók számára.

Felhívjuk a könyvvizsgálók figyelmét, hogy amennyiben a Kkt. módosítását keresik az elektronikusan elérhető jogtárakban, akkor kérjük szűrjenek a 2025. januártól hatályos rendelkezésekre, hiszen az aktuálisan érvényes Kkt. eltéréseket tartalmazhat.

A könyvvizsgálói igazolvány szerepe és kiadása

A Kkt. 10. § (1) szerint természetes személyként jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet a Magyar Köztársaság területén az végezhet, aki a kamara tagja és rendelkezik az ezt igazoló könyvvizsgálói igazolvánnyal. A kamara a tagjai közé felvett és könyvvizsgálói esküt tett könyvvizsgálót nyilvántartásba veszi, és az esküokirat aláírásával egyidejűleg arcképes könyvvizsgálói igazolvánnyal látja el. (Kkt. 16. §)

Könyvvizsgálói igazolványt a kamara elnöke vagy az általa esetenként megbízott alelnök jogosult kiadni a felvételi eljárás jogerős befejezését követően tett eskü nyilatkozattal, illetve annak aláírásával egyidejűleg. (Kkt. 83.)

Az igazolvány feljogosítja a kamarai tag könyvvizsgálót a „hites könyvvizsgáló" cím használatára. (Kkt. 16. (4)) Az igazolvány a kamarai tag könyvvizsgálónak a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésére való jogosultságát igazolja, és - a személyazonosság igazolását kivéve - egyéb személyi okmány felmutatása nélkül is tanúsítja a benne foglalt adatokat. (Kkt. 87.)

Az igazolvány jellemzői: 10,5 x 7,5 cm méretű, laminált fóliával fedett, hamisítás elleni védelmi megoldásokat tartalmazó okmány, amely a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) kormányrendelet 2. számú mellékletében meghatározott „B" okmányvédelmi kategóriába tartozik. (Kkt. 86.)

A kamarai tag könyvvizsgáló köteles az igazolványt megőrizni és a könyvvizsgálói hivatásának gyakorlása során magánál tartani. Az igazolványt a kirendelő hatóság, a könyvvizsgáló ügyfele, továbbá a kamarai tag könyvvizsgálónak a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység tűrésére kötelezett vagy a könyvvizsgálattal érintett személy kérésére fel kell mutatni. (Kkt. 89.)

Ha az igazolvány megrongálódott, elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült, a kamarai tag könyvvizsgáló köteles erről haladéktalanul, de legkésőbb 15 munkanapon belül bejelentést tenni a kamara felvételi bizottságának és új igazolvány kiállítását kérni. (Kkt. 93., 94.)

Kötelezettségek a könyvvizsgálati tevékenység során

A könyvvizsgáló feladatai közé tartozik a pénzügyi kimutatások és kapcsolódó ügyletek részletes vizsgálata, a dokumentumok ellenőrzése, interjúk készítése a vállalat kulcsszemélyeivel, és analitikai eljárások alkalmazása a pénzügyi adatok hitelesítésére. A könyvvizsgáló köteles a vizsgálat lezárása után könyvvizsgálati jelentést készíteni, amely tartalmazza megállapításait, az észrevételeket és esetleges javaslatokat. (Számviteli törvény 155. §, Kkt. 1.4 és kapcsolódó részek)

A könyvvizsgálat során ellenőrizni kell az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló és a kapcsolódó üzleti jelentés adatainak összhangját. A könyvvizsgálónak nem feladata biztosítást nyújtani a vállalkozó jövőbeli életképességére vonatkozóan, de ha a könyvvizsgáló olyan tényről szerez tudomást, amely hátrányosan befolyásolja a vállalkozó helyzetét, haladéktalanul értesítenie kell megbízóját. (Kkt. 1.4.2 és kapcsolódó részek)

A könyvvizsgálói tevékenység ellátásának feltétele, hogy a könyvvizsgáló a kamara tagja legyen, rendelkezzen okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, és megfeleljen a további törvényi feltételeknek, például büntetlen előéletnek és felelősségbiztosítás meglétének. (Kkt. 11., 5., 6. §-ok)

Könyvvizsgálat kötelezettségei és esetei

A számviteli törvény a nevesített kivételektől eltekintve minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó számára kötelezővé teszi a magyar számviteli szabályok szerint összeállított éves beszámolója könyvvizsgálatát. A jelenlegi szabályozás alapján nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és a foglalkoztatottak átlagos száma nem haladta meg az 50 főt. Vannak azonban olyan esetek, amikor a fenti mentességek nem alkalmazhatóak (pl. konszolidálás, külön jogszabály előírása, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók). (Számviteli törvény és Kkt. érintett részek)

Az összevont (konszolidált) éves beszámoló felülvizsgálatára bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget az anyavállalat tulajdonosai választják. Ha nem választottak külön könyvvizsgálót, akkor az anyavállalat könyvvizsgálója végzi a felülvizsgálatot. (Számviteli törvény 4. § és kapcsolódó bekezdések)

Minőség, függetlenség és biztonság

A könyvvizsgálói megbízatás nem rövid távra szól, hosszabb távú elköteleződéssel jár. A könyvvizsgáló függetlensége alapvető: a könyvvizsgáló kizárólag a vizsgálat alanyától minden tekintetben független természetes személy vagy könyvvizsgáló társaság lehet. A könyvvizsgáló üzleti titkokkal és szenzitív adatokkal dolgozik, teljes rálátása lesz a gazdasági társaság működésére, ezért fontos a megbízó és a könyvvizsgáló közti bizalmi viszony és a megfelelő felelősségbiztosítás megléte. (Kkt. releváns részek)

A könyvvizsgáló kiválasztásakor érdemes több ajánlatot megvizsgálni, figyelembe venni a képesítéseket, szakmai tapasztalatot, iparági ismeretet, technológiai felkészültséget és a minőségbiztosítási eljárásokat. Ne dőljünk be feltűnően alacsony díjaknak, mert a minőség és a megbízhatóság fontos szempontok. (Összefoglaló szöveg a kiválasztásról)

Elektronikus aláírás és archiválás: gyakorlati következmények

Az elektronikus aláírásra és az elektronikus archiválásra vonatkozó új kötelezettségek a gyakorlatban több változást hoznak: a független könyvvizsgálói jelentések elektronikus okiratként történő kiállítása, az elektronikus aláírás és időbélyegző használata, valamint a könyvvizsgálati dokumentáció elektronikus archiválása és legalább 8 éves megőrzése mind beépülnek a könyvvizsgálói munkafolyamatokba.

Az átállás előkészítése során a könyvvizsgálóknak és könyvvizsgáló cégeknek fel kell mérniük, hogy meglévő informatikai rendszereik megfelelnek-e az elektronikus aláírás, időbélyegzés és hosszú távú elektronikus archiválás követelményeinek, továbbá hogy belső eljárásaik, minőségbiztosítási rendszereik és ügyfélkommunikációjuk összhangban állnak-e az új szabályokkal.

Az elektronikus aláírás és az archiválás kötelezővé válása azt is jelenti, hogy a könyvvizsgálóknak gondoskodniuk kell az elektronikus dokumentumok hitelességéről és hozzáférhetőségéről a megőrzési idő alatt, valamint arról, hogy a dokumentumok integritása biztosított legyen. A digitális archiválás szabályainak pontos ismerete és az azoknak való megfelelés elengedhetetlen.

Gyakorlati teendők a könyvvizsgálók számára

1. Szűrjék a jogtárakban a 2025. januártól hatályos Kkt. rendelkezéseket és kapcsolódó paragrafusokat.
2. Vizsgálják felül informatikai rendszereiket az elektronikus aláírás és archiválás követelményeinek megfelelően.
3. Alakítsanak ki belső eljárásrendet az elektronikus okiratok aláírására, időbélyegzésére és archiválására.
4. Győződjenek meg arról, hogy a könyvvizsgálói igazolvány és kamarai nyilvántartás adatai naprakészek.
5. Kommunikálják az ügyfelekkel az elektronikus formátumra való átállás gyakorlati hatásait és követelményeit.

Fontos hivatkozások az érintett jogszabályokra

• 2007. évi LXXV. törvény (Kkt.) a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról
• 2023. évi LIX. törvény (módosítások a Kkt.-ben)
• Számviteli törvény (2000. évi C. törvény) rendelkezései a könyvvizsgálatról
• 86/1996. (VI. 14.) kormányrendelet - a biztonsági okmányok védelme

Hasznos tudnivalók a könyvvizsgálói igazolványról (összefoglaló)

• A könyvvizsgálói igazolvány a kamarai tagság és a jogszabályi jogosultság igazolására szolgál. (Kkt. 10., 16.)
• A kamarai tag köteles igazolványát megőrizni és a tevékenységéhez kapcsolódóan felmutatni. (Kkt. 89.)
• Elvesztés, megrongálódás esetén 15 munkanapon belül kötelesség bejelenteni és új igazolványt kérni. (Kkt. 93., 94.)
• Az igazolvány biztonsági okmányként előállítása speciális előírásokhoz kötött. (Kkt. 86., 103., 104.)

Gyakorlati tanácsok a vállalkozóknak

Kötelező könyvvizsgálat esetén fontos szempont, hogy a könyvvizsgálóval bizalmi kapcsolatot célszerű kialakítani. A könyvvizsgáló betekinthet a vállalkozás számos belső dokumentumába, ezért a kiválasztásnál vegyék figyelembe a könyvvizsgáló képesítéseit, tapasztalatát, iparági ismeretét és technológiai felkészültségét. Minden szolgáltató vagy tanácsadó kiválasztásakor érdemes több lehetőséget is megvizsgálni az ajánlati ár mellett a minőség és megbízhatóság szem előtt tartásával.

Összefoglalva: a 2025-től kötelezővé váló elektronikus aláírási és archiválási előírások jelentős hatással lesznek a könyvvizsgálói gyakorlatra. A könyvvizsgálóknak és ügyfeleiknek időben fel kell készülniük a technikai és eljárásbeli követelmények teljesítésére, hogy a beszámolók és a könyvvizsgálati dokumentációk megfeleljenek az új szabályoknak.

tags: #konyvvizsgaloi #igazolvany #illetek

Népszerű bejegyzések:

• Innováció és fenntarthatóság az építészetben
• Finanszírozás, dokumentáció és kódolás kapcsolata a kórházi ellátásban
• Hogyan becsülhető meg egy 100 m²-es családi ház ára?
• 3/2018 II. évi Iktató program tanúsítvány
• Hogyan nyissunk lakástakarék számlát díjmentesen?