Kormendy János építész — Fertőrákos főépítésze

Kormendy János neve többek számára a helyi épített környezet alakításához, a település arculatának formálásához és a világörökségi környezethez való érzékeny viszony bemutatásához kötődik. A Fertő-táj, amelynek része Fertőrákos is, különleges táji és építészeti adottságokkal rendelkezik, és ennek megőrzése, továbbfejlesztése alapvető feladat a településvezetés és a helyi főépítész számára.

Fertő-táj és helyi építészeti örökség

Mivel a világörökség részét képező Fertő-táj két ország, Magyarország és Ausztria területén helyezkedik el, a segédkönyv természetesen csak a táj magyarországi településeivel foglalkozik. A szerkesztők, maguk is a Fertő-táj szerelmesei, akiknél jobban kevesen ismerik ennek a csodálatos vidéknek egyedülálló jellegzetességeit, táji, természeti, hagyományos építészeti adottságait.

A Fertő-táj alapvető építészeti jellegzetességeinek rövid bemutatása után a szerkesztők több kutató munkájából idézve bemutatják a táj, és nem egy esetben konkrétan egyes települések népi épületeinek legjellemzőbb vonásait, alaprajzi rendszerét, homlokzati kialakításukat, azok részleteinek sajátosságait.

Településrendezés és szerkezeti tervek szerepe

A település szerkezeti terve az a társadalmi-műszaki terv, amely a választott „laikus” testület számára még érthetően foglalja egybe, s köti területekhez, és teszi vállalhatóvá és vállalandóvá a település fejlesztési elképzeléseit, választott jövőjét. Ez a mondat rávilágít arra a tényre, hogy ritkaság, ha településeink önkormányzati testületének tagjai között építész, vagy a településrendezés problematikáját ismerő műszaki szakember is található.

A könyv szerkesztői ez után, vázlatosan, hat település szerkezeti tervét ismertetik, azokat színes mellékletként is megismertetve, és megnevezve azok tervezőit. Majd a szerkezeti tervek részét képező építési szabályozási tervvel, ill. szabályzattal foglakoznak, röviden összefoglalva azok használatának mikéntjét.

Építési elvek a világörökségi környezetben

A szerkesztők lényegre törően négy kérdést tesznek fel: Mit; hova; miből; kivel. A feltett kérdésekre mintegy válaszul, egyúttal a segédkönyv befejezéseként, a világörökség területén az utóbbi néhány évben elkészült, vagy hamarosan befejezésre kerülő jó példákat, konkrét építési terveket mutatnak be, tervezőik megnevezésével együtt.

Nagy érdeme a könyvnek, hogy nem valamiféle rosszul értelmezett hagyományőrzésként szolgalelkű másolásra ösztönöz, hanem kifejezetten a XXI. századi korszerű építési elveket tartja szem előtt. Teszi mindezt a gyakorló építéstervező szemléletével, közérthetően megfogalmazva.

Gyakorlati példák és iránymutatás

A Fertő-táj legszebb háza címet kiérdemlő hegykői pálinkaház követendő minta! Az épület utcára néző homlokzata teljesen beleillik a település képébe: háromszög alakú tető, valamint négyzet formájú fal. Így is lehet építkezni. Azt valljuk, hogy legyen egységes az utcakép. Aztán az egyes házak belsejében már gyakorlatilag szabad kezet kap a tervező. Lehet benne akár napelem, korszerű fűtési rendszer.

A könyv innen kezdve foglalkozik konkrétan a településrendezési tervekkel, azok tartalmával, részletesebben a település szerkezeti tervekkel. Figyelemre érdemes az utóbbiak ismertetését bevezető mondat, amely rávilágít a településtervezés társadalmi és műszaki vetületeire.

Jogszabályi háttér és kezelési tervek

A meglévő értékek továbbélését lehetővé tevő eszközök: jogszabályok, területrendezési tervek, településrendezési tervek, bennük fel-fel tűnve a kezelési terv. Tanulságos a kezelési tervvel kapcsolatos rövid összefoglalás, amely szinte kizárólag a táji, természeti adottságok megőrzésének fontosságára koncentrál, és finom kritikát fogalmaz meg a Fertő-táj nagyobb részén osztozó osztrák fél tevékenységével kapcsolatban, amikor utal a szélerőművek megjelenésére.

Ugyanis közismert, hogy a Fertő-tó fölötti dombvidékről jól látható az osztrák fél, tó közeli, az egész horizontot uraló szélerőmű erdeje. Ez a kritika reményt nyújt arra, hogy, bár Magyarországon is elkezdődött a szélerőmű parkok létesítése, az nem fog megjelenni a Fertő-táj magyarországi területén.

Helyi döntéshozatal: tervtanács és közösségi részvétel

A fertői tájban helyben működött a tervtanács, amely remélhetően ismét helyben dönthet ebben a fontos kérdésben. Az a célunk, hogy ismét helyben dönthessünk ebben a fontos kérdésben. Az építési engedély kiadása előtt a tervtanács véleményére is szükség van. Fontos, maga a tanács nem szeretne egy kekeckedő, minden szigorúan megszabó intézmény lenni.

A mintegy harminc fős, zömmel építészekből álló közönséget az este levezénylését is magára vállaló Ivanics Ferenc köszöntötte. Józsa Tamás bemutatta a középiskolás diákok Fertő-vidéki helyszíni falufelmérési tapasztalatait, kiemelve, hogy az értékek felismerésének és az örökség megőrzésének fontosságára már iskolás korban fel kell hívni a diákok figyelmét.

Fertőrákos és a helyi főépítészi szerep

A Fertő-táj településeinek - Sopron-Balf, Fertőrákos, Nagycenk, Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak, Sarród, Fertőd - polgármesterei, valamint a civil szervezetek képviselői is részt vettek a vetített képes bemutatón. Ivanics Ferenc örömmel említette, hogy az érintett települések vezetői megjelentek és figyelemmel kísérték a bemutatót.

A Fertő-táj Világörökség, a csak rá jellemző épített hagyományainak fenntartása kötelesség is egyben. Mindezt úgy, hogy közben szabadon és bátran felhasználják a modern kor jegyeit. Nem gátolva, hanem elősegítve a fejlődést. A munka nem egyszerű: a múltban minden tájegységben kialakult egy építészeti stílus, ma viszont az építőanyagok egységesítése miatt bizonyos stílusjegyek eltűnnek, miközben a jellemző formavilág, az összehatás megmaradt.

Kormendy János főépítészi feladatai és kihívásai

Kormendy János, mint Fertőrákos főépítésze, a fentiekben vázolt környezetben végzi munkáját: a táj arculatának tiszteletben tartása mellett kell biztosítania a település fejlődését, az építési szabályzatok alkalmazását, az építkezések minőségi színvonalának fenntartását és a helyi értékek védelmét. A helyi tervtanács, a szerkezeti tervek és a kezelési tervek mind eszközei annak, hogy döntései megalapozottak és a világörökségi környezethez illeszkedők legyenek.

Gyakorlati feladatai közé tartozik a jó példák elősegítése: a tájba illő homlokzatok, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő kialakítások ösztönzése, és az olyan korszerű megoldások bevezetése, amelyek belső komfortot, energiahatékonyságot biztosítanak anélkül, hogy sértenék a külső utcaképet. A külalak és a belső korszerű technológiák összehangolása az, ami megvalósítható és követendő példát mutat.

A jövő feladatai és ajánlások

Az elérhető eszközök összehangolt alkalmazása: jogszabályi háttér megerősítése, a településrendezési eszközök naprakésszé tétele, a tervtanács helyi működtetése és a lakosság, valamint a diákok bevonása az értékfelismerésbe és örökségvédelembe kulcsfontosságú. Csak remélni lehet, hogy a segédkönyv és a bemutatott jó példák valóban eljutnak valamennyi önkormányzathoz, építési hatósághoz, minden e tájon építkezni szándékozóhoz és tervezőhöz, hogy így váljanak élő gyakorlattá a benne foglaltak.

Fontos, hogy a Fertő-táj támogatása ne legyen pályázatfüggő és széttagolt: természetes lenne, hogy mint világörökségi terület, automatikusan megkapjon minden támogatást az olyan kezdeményezéshez, amely a táj értékeinek megőrzését segíti elő. Jó lenne, ha ez a könyv és a bemutatott példák arra ösztönöznék az illetékeseket, hogy az ország más tájegységei számára is készíttessenek hasonló kiadványokat.

A Fertőrákos főépítészeként Kormendy János munkája ebben a komplex rendszerben válik értékessé: egyszerre kell képviselnie a hagyományok tiszteletét és a XXI. századi korszerű építési elvek alkalmazását, együttműködve a helyi közösséggel, a tervtanáccsal és a tervezőkkel.

tags: #kormendy #janos #epitesz #fertorakos #foepitesze

Népszerű bejegyzések:

• Agyag kemence építésének útmutatója – kezdőknek és haladóknak
• Hogyan érvényesíthető a Falusi CSOK támogatás: részletes útmutató
• Közös képviselők Dunaújvárosban: gyakorlati tanácsok a társasházkezeléshez
• Földmérőként a telekhatárok pontos kitűzésének módjai
• A garázs helye a telekhatárhoz viszonyítva Pilisborosjenőn – részletes útmutató