Közölhető-e a társasház a lakókkal, hogy ki tartozik
Az alapítás és az alapító okirat szerepe
Közös költség és behajtás
A közös költség elmaradása sokszor problémát jelent. A törvény lehetővé teszi, hogy a legalább 3 hónapnyi közös költség hátralékkal rendelkező tulajdonos külön tulajdonát (pl. a garázs vagy más helyiség) terhelje a hátralék rendezéséig. A közgyűlés összehívása nélkül is terhelheti a közös képviselő a hátralékos tulajdonát jelzálogjoggal, ha ezt az SZMSZ felhatalmazza. A jelzálogjog alapítása 3 havonta megismételhető, ha a tulajdonos továbbra sem fizet.
Hatékonyabb és gyorsabb lehet a közös költség behajtása, ha a közös képviselő fizetési meghagyásos eljárást indít a tulajdonossal szemben. Ebben az esetben három hónapot sem kell várni, a fizetési határidő lejárta után azonnal indítható az eljárás. Lakásvásárlás esetén mindenképp javasolt, hogy a vevő kérjen az eladótól igazolást arra vonatkozóan, hogy nincs közös kötelezettség tartozása. A közös képviselő az eladó kérésére köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közös költség tartozásról.
Közgyűlés és döntéshozatal
A közgyűlés dönt többek között az alapító okirat módosításáról, a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, a közös képviselő/az intézőbizottság és a számvizsgáló bizottság megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról, a közösséget érintő kötelezettségek vállalásáról. Kötelező a közgyűlést évente legalább egyszer tartani. A közgyűlésre minden tulajdonostársat írásban kell meghívni, és a meghívó példányát a társasházban ki kell függeszteni. Kötelező a közgyűlést összehívni, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonosok írásban kérték.
A közgyűlésen minden tulajdonostárs részt vehet és szavazhat. A megismételt közgyűlést akkor kell tartani, ha az első határozatképtelen. A közgyűlés határozatai a tulajdoni hányad arányában illeti a szavazati jogokat, és a határozatképes összegyűléshez a tulajdoni hányad több mint felének képviselője jelen kell legyen. A közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el, akiknek feladata a határozatok előkészítése és végrehajtása, a közös költség beszedése és a szükséges intézkedések megtétele az épület fenntartása érdekében.
Kamerarendszer és jogszerűség
Az olyan társasházban, ahol 25 lakásnál több van, a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére számvizsgáló bizottságot kell választani. A közös tulajdon megfigyelésére szolgáló kamerarendszer csak akkor létesíthető, ha a közgyűlés legalább kétharmados többséggel megszavazza. Fontos, hogy a kamerarendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló ingatlan bejáratára, és a kamerákkal megfigyelt területeken tartózkodó személyeket tájékoztatni kell a megfigyelés tényéről és jogairól, valamint az üzemeltető személyéről, elérhetőségeiről.
Képviselet és közös képviselő feladatai
A közös képviselő az adott társasház szervezeti képviselője. Lehet, hogy egy magánszemély, vagy jogi személy vagy vállalkozás látja el ezt a feladatot. A közös képviselő tevékenységét a Társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. törvény) szabályozza. A közös képviselő elvégzi a közösség ügyeinek intézését, felel a pénzügyekért és a számviteli szabályok betartásáért. Fontos megkülönböztetni, hogy a közös képviselő és a társasházkezelő tevékenysége nem ugyanaz; a szakmai végzettség csak üzletszerűen végzett társasházkezelői vagy ingatlankezelői tevékenységet végzők számára kötelező.
A közös képviselő megválasztása a közgyűlés által történik, és alapvetően bármely tulajdonostárs vagy jogosultsággal rendelkező cég felkérhető. Egyszerű többség szükséges a megválasztásához. Ha a lakók nem elégedettek a közös képviselővel, a közgyűlés bármikor felmentheti, és felmentés esetén azonnali hatállyal kiváltó határozat foganatosítható. A felmentett közös képviselő feladata a tartalék időszaka alatt ügyvivőként történő működés az új közös képviselő megválasztásáig, de legfeljebb 90 napig.
A közgyűlés a közös képviselőt és az intézőbizottságot is megválasztja, a jegyző felügyelete alá tartozik a társasház működése és szervei. Amennyiben a közös képviseletet magánszemély látja el, a törvény ezt nem írja elő, de üzletszerű tevékenység esetén kötelező a szakképesítés. A közös képviselő feladatai közé tartozik a SZMSZ és alapító okirat, a jegyzőkönyvek, iratok és nyomtatványok kezelése, valamint a közös költségek bevezetése és az üzemeltetés biztosítása. A képviselet magába foglalhatja a jogi képviseletet is, ha a közgyűlés erre felhatalmazta vagy jogszabály előírásai lehetővé teszik.
Közös képviselő felelőssége és díjazása
A közös képviselő felel a társasház karban- és rendben tartásáért. A feladatok összetettek és a helyzetek sokfélesége miatt megfelelő szakértelmet igényel. A díjazásról a közgyűlés dönt, és a közös költség tartalmazza. A közös képviselő felelőssége kockázatos is lehet: a károkért a társasház felel, akár a gondatlanság vagy mulasztás esetén is.
Jogorvoslati lehetőségek
Ha a közgyűlési határozat jogszabályba vagy alapító okiratba/ SZMSZ-be ütközik, vagy a kisebbség jogos érdekét lényegesen sérti, bármely tulajdonos pert indíthat a határozat érvénytelenségének megállapításáért. A jegyző felügyelete alatt a társasház működésének jogszerűségét ellenőrzi. Ha úgy érzi, hogy a közgyűlési határozat hátrányos, bírósághoz fordulhat a jogos érdekek védelméért.
Jogképesség és képviselet
A társasház jogi személyiséggel nem rendelkezik teljes körben; jogképessége a társasház tagjainak közösségére korlátozódik. A társasház önállóan peres eljárást indíthat, de a szerződések és jogi nyilatkozatok a közgyűlés vagy a közös képviselő nevében történnek. A társasház önállóan peres eljárást indíthat a közös költség behajtására, vagy a közös tulajdonú épületrészekkel kapcsolatos igények érvényesítésére. A jogképesség alapja, hogy a társasház a közös tulajdonával kapcsolatos ügyekben jogosítványokat és kötelezettségeket vállalhat a saját neve alatt.
Alapító okirat és SZMSZ rendelkező szerepe
A közgyűlés által megválasztott közös képviselő tevékenységének részét képezi az alapító okirat és az SZMSZ betartása, valamint az összes jegyzőkönyv és irat nyilvántartása. Az alapításhoz szükséges, hogy a ház közös tulajdonává váljon: a közös részek és a külön tulajdonként nyilvántartott részek egyidejűen rögzítésre kerülnek. A SZMSZ meghatározza a közösség szerveit, hatáskörüket, jogokat és kötelezettségeket, illetve a közös költség viselésére vonatkozó szabályokat.
Összegzés: mire érdemes figyelni társasházban élve?
Gyakori felvetés a lezárás és a karbantartás kérdése: például a gépkocsibeálló vásárlása és használata, vagy a közös képviselő kiválasztása és megítélése. A közös képviselő feladatai rendkívül összetettek, és felelősséggel járnak. A tulajdonostársaknak tisztában kell lenniük jogaikkal és kötelezettségeikkel, és szükség esetén jogi eszközökhöz folyamodni a közös érdekek védelméért. A jó közös képviselet hozzájárul a társasház zavartalan működéséhez és a tulajdonosok elégedettségéhez.

tags: #kozolheto #e #a #tarsashaz #lakokkal #hogy
