Közüzemi tartozás követelés társasházban: hatékony igényérvényesítés és átírási folyamatok
A közös képviselő ugyan minden szükséges intézkedést megtett, a felszólítástól az ingatlanokra történő jelzálog bejegyzéséig, de a különböző lépcsőfokok ügyintézési idejét - különösen moratórium idején - ki kell várni, miközben a tartozások csak nőnek.
Ez a helyzet azért is demoralizáló, mert a rendesen fizetőkben is egyre gyakrabban felmerül a kérdés, hogy vajon ők miért fizetnek, ha az is megesik velük, hogy a tartozások miatt a szolgáltató nem viszi el a szemetet vagy korlátozza a melegvíz biztosítását.
A műsor társasházi szakértője, dr. A közös képviselőknek vagy az intézőbizottságnak gyakran nehézséget okoz a közös költséggel tartozó lakástulajdonos fizetésre ösztönzése, azonban feltétlenül szükséges elindítani a megfelelő igényérvényesítést annak érdekében, hogy ne halmozódjon fel még nagyobb közös költség tartozás.
A tartozás felhalmozása esetén első körben a közös képviselőnek fizetési felszólítást kell küldenie az adósnak, amelyben célszerű részletezni, hogy mekkora összegű a közös költség tartozás és az mely hónapokban lett volna esedékes.
Érdemes megjelölni, hogy az esetleges korábbi tartozások ügyében van-e folyamatban valamilyen hivatalos eljárás és az milyen szakaszban van.
A behajtásra irányuló jogi eljárás megindítása előtt a tapasztalt közös képviselők már a fizetési felszólításban is fel szokták ajánlani a közös költség hátralék részletekben történő megfizetésének lehetőségét is.
Előfordul azonban, hogy a részletfizetési megállapodás megkötése objektív okokból nem lehetséges, pl. Ilyenkor nem marad más lehetőség a közös képviselő számára, mint hogy kezdeményezze a közös költség tartozás jogi úton történő behajtását.
Erre vonatkozóan az ún. Ügyvédi irodánk vállalja fizetési meghagyásos eljárás elindítását közös költség tartozása behajtása érdekében is.
A fizetési meghagyásos eljárás elindítására jogi személyek vagy a jogszabály szerint elektronikus eljárásra kötelezett személyek esetén már csak elektronikus eljárás keretében van mód.
A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem beadásakor az adatok kitöltésénél a pontosság nagyon fontos.
Rengeteg adat közlését várja el a jogszabály mind a jogosult társasháztól, mind a kötelezett adóstól.
A fizetési meghagyásban foglaltakat a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által kijelölt közjegyző közli az adóssal, akinek 15 napja van eldönteni, hogy él-e az ún. ellentmondás lehetőségével.
Ha azonban nem vitatja a tartozást a megadott határidőn belül, a fizetési meghagyás jogerős lesz és a polgári peres bírósági ítélet hatályával egyenértékű döntésnek számít.
Amennyiben ellentmond a tartozást felhalmozó tulajdonostárs és vitatja a követelés jogosságát, akkor perré alakul az eljárás.
Ez a szakasz már jobban hasonlít a klasszikus peres eljárásra.
A keresetet tartalmazó iratban (keresetlevélben) kell összefoglalni a tartozást megalapozó tényeket, jogi érvelést valamint határozott kereseti kérelmet kell előterjeszteni.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 30. A jelzálogjog-bejegyzés az utóbbi időben háttérbe szorult, mivel most már végrehajtható okirat szükséges a bejegyzéshez, nem elegendő a közös képviselő egyoldalú nyilatkozata vagy a közgyűlési határozat ügyvéd által ellenjegyzett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalása.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtási rendelete szerint a közös költség hátralék biztosítékául szolgáló jelzálogjog bejegyzése iránti kérelemhez csatolni kell a követelés összegét megállapító végrehajtható okiratot (pl. a jogerős fizetési meghagyás vagy ítélet alapján végrehajtási jog kerül bejegyzésre az ingatlan nyilvántartásba).
A társasházi életvitel sajátossága, hogy bizonyos költségeket közösen, míg más kiadásokat külön viselnek a lakók.
Abban az esetben viszont, ha az egyik tulajdonos ennek nem tesz eleget, a teljes lakóközösségnek okoz komoly kellemetlenséget és problémát.
Milyen következményei vannak a fizetési késedelemnek? Milyen szankciók alkalmazhatók olyan társasházi tulajdonostárs ellen, aki rendszeresen elmarad a közös költség és a közműdíjak teljesítésével?
Ha a 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Társasházi törvény.) szabályozását megtekintjük, a 24. § (1) bekezdéséből az derül ki, hogy „A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.”
Ebből a szabályozásból azt állapíthatjuk meg, hogy a közös költség a közös berendezések, illetve közös tulajdonú épületrészek fenntartásának a költsége.
A közös költség esetén a tulajdonos pénzbeli hozzájárulást fizet azért, hogy a társasházközösség rendelkezhessen olyan vagyonnal, mellyel saját költségeit fedezheti.
Tulajdonosváltozás esetében az új tulajdonost az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzést követően terhelik a fenntartási, illetve vagyonjuttatási kötelezettségek.
Ha egy vagy több tulajdonostárs nem járul hozzá a közös kasszához, az hosszú távon az egész épület működését lehetetleníti el.
A közös költségre vonatkozó tartozások behajtását elsősorban a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.
A Társasházi törvény 13. §-ának (2) bekezdése szerint a szervezeti-működési szabályzatnak - e törvény keretei között - tartalmaznia kell a közös tulajdon fenntartására, ezen belül a közös költség viselésére és a költséghátralékok megfizetésére, - felújítási alap képzése esetén az alap felhasználására vonatkozó szabályokat.
A gyakorlatban a legtöbb szervezeti és működési szabályzat a tulajdoni hányaddal arányos költségviselést írja elő.
Ha egy tulajdonostárs nem fizeti a közös költséget, a felhalmozott tartozást megjelölő fizetési felszólítást kell küldenie a közös képviselőnek az adós részére.
Ebben a stádiumban egy esetleges részletfizetésre irányuló megállapodás mindkét fél részére előnyt jelenthet, a további elmaradások elkerülése végett.
Érdemes arra törekedni, hogy a „notórius” nemfizetők is megértsék, végső soron nem csak a házzal, de saját magukkal is kiszúrnak.
Hiszen, ha nincsenek almérők felszerelve, a szolgáltatók akár az egész házban felfüggeszthetik például a gázszolgáltatást, hogyha a többi lakó befizetése nem elég a számlák ellentételezésére.
A következő megoldást abban az esetben alkalmazhatja a közös képviselő, ha a lakó a felszólítás ellenére sem teljesít.
Ilyenkor kezdeményezi a közös költség tartozásának jogi úton való behajtását.
Ennek a legegyszerűbb és leghatékonyabb módja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem.
Fontos megemlíteni, hogy a közös költség-hátralékot csak fizetési meghagyás kezdeményezésével lehet behajtani.
Azt is csak akkor, ha annak összege nem haladja meg a 3 millió forintot.
A fizetési meghagyást a kérelem benyújtását követően a Magyar Országos Közjegyzői Kamara egy kijelölt közjegyzője közli az adóssal.
Az adósnak el kell döntenie 15 napos határidőn belül, hogy él-e az ellentmondás lehetőségével.
Ha az adós nem vitatja a tartozását, a fizetési meghagyás jogerőssé válik.
Ezt követően pedig megindítható a tartozó lakó ellen a végrehajtási eljárás.
Fontos megemlíteni, hogy a tartozás behajtása érdekében, az adóssal szemben a közös képviselő egy speciálisabb eszközt is alkalmazhat, mely nem más, mint a tulajdonos lakásának/tulajdoni hányadának zálogjoggal való megterhelése.
A Társasházi törvény 30. Az utóbbi időben a jelzálogjog-bejegyzést a közös képviselők kevésbé preferálják, mert a korábbi, 1997. évi CLVII. törvény 24. A társasház közössége és tagja közötti jogviszonyra a Ptk.
Ugyanez a lakók közti belső viszonyokban úgy jelenik meg, hogy a Társasházi törvény 3. § (3) bekezdése rögzíti, hogy a közösség egészét terhelő kötelezettség teljesítéséért a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk - vagy a szervezeti-működési szabályzatban ettől eltérően meghatározott mérték - szerint felelnek az egyszerű (sortartásos) kezesség szabályai szerint.
Harmadik személlyel szemben a tulajdonostársaknak a társasházat közvetlenül terhelő kötelezettségekért való helytállására az egyszerű kezesség szabályai az irányadóak.
Tehát a szolgáltató a társasház ellen indíthatja a pert elsősorban.
A Társasházi törvény 3. § (1) bekezdésben a társasház részére - a közösség egészét érintő ügyekre korlátozva - jogképességet biztosít.
Az ilyen kötelezettségek körében pedig a tulajdonostársak felelőssége mögöttes, kezesi felelősség, melyre tekintettel a társasház, mint adós a tulajdonostárssal, mint egyszerű kezessel együtt is perelhető, aki azonban a teljesítést mindaddig megtagadhatja, amíg a főkötelezettől a tartozás behajtható.
A tulajdonostárs mindaddig nem köteles fizetni, amíg a társasháztól a követelés közvetlenül behajtható.
A blogcikk szerzője Dr. Miért fontos a közüzemi tartozás kiderítése?
A közüzemi tartozás kiderítése azért fontos, mert a vevőnek tudnia kell, hogy az eladó rendezte-e a víz-, villany-, gáz-, távhő- és egyéb közüzemi számlákat a birtokbaadásig.
Ha ez elmarad, az átírás nehezebb lehet, vita alakulhat ki a felek között, és nem mindig egyértelmű, hogy melyik fogyasztás melyik időszakhoz tartozik.
A közüzemi tartozás általában az eladó és a szolgáltató közötti jogviszonyból ered, tehát nem automatikusan „száll át” a vevőre csak azért, mert megvette az ingatlant.
A gyakorlatban mégis kellemetlen helyzetet okozhat, ha az eladó tartozással adja át a lakást: a szolgáltató az átírásnál adatokat, mérőállást vagy elszámolást kérhet, és a feleknek utólag kell bizonyítaniuk, ki mennyit fogyasztott.
A legnagyobb kockázat nem is mindig a villany- vagy gázszámla, hanem a közös költség tartozás.
Társasházi lakásnál a vevőnek különösen érdemes közös képviselői igazolást kérnie arról, hogy az eladónak nincs elmaradása.
Ha van, azt célszerű még a vételár kifizetése előtt rendezni, vagy a szerződésben pontosan szabályozni.
A biztonságos eljárás az, ha a vevő az adásvételi szerződés megkötése előtt ÉS a birtokbaadáskor kéri: közös költség tartozásról szóló igazolást; közüzemi nullás igazolásokat, ha indokolt; birtokbaadási jegyzőkönyvet; pontos víz-, villany-, gáz- és hőmennyiségmérő óraállásokat; az eladó nyilatkozatát arról, hogy a birtokbaadásig esedékes díjakat megfizeti.

Nézzük egyesével, hogy mit kell tudni közművenként a nullás igazolásokról:
Ingatlanközvetítőt keres? Válassza az e-ingatlanközvetítők.hu csapatát kedvező 3,5% + ÁFA jutalékért!
Közös költség tartozás A társasházakról szóló törvény nem tiltja a tulajdonostársak olyan megállapodását (alapító okirat) vagy határozatát (SZMSZ), amely a korábbi tulajdonos által felhalmozott közös költség hátralék megfizetésére a hátralékos tulajdonos és jogutóda egyetemleges helytállását írja elő.
Ez magyarul annyit tesz, hogy a vevő bizonyos esetekben kötelezhető arra, hogy az eladó közös költség tartozását megfizesse a társasház részére.
Nagyon kockázatos tehát a társasházi alapító okirat és az eladó közös költség tartozásának ismerete nélkül szerződni, hiszen előfordulhat, hogy a vevőnek kell megfizetnie az eladó hátralékát.
Vízdíj tartozás, csatornadíj tartozás az átírás előtt: Vízszolgáltatás, illetve közműves szennyvízelvezetés esetén a szerződést a szolgáltató a szolgáltatást igénybe vevő tulajdonossal, esetleg bérlővel köti meg, ebből következően a fennálló tartozást is ezektől a személyektől követeli.
Tehát, ha az eladónk ivóvízellátással és közműves szennyvízelvezetéssel kapcsolatos tartozást halmozott fel, az elsősorban az ő és a szolgáltató problémája, a tartozást a vevő nem köteles rendezni.
A helyzetet azonban jelentősen bonyolítja, hogy a víziközmű szolgáltatást (ivóvíz és csatorna szolgáltatás) rendező törvény felhatalmazza a szolgáltatókat arra, hogy rendezetlen követelés esetén az új felhasználóval (vevő) szemben az ivóvíz-szolgáltatást egy külön berendezés beépítésével korlátozza, de az ivóvíz-szolgáltatás teljes egészében ki is kapcsolható.
Ezeket a szankciókat a szolgáltatók nem kötelezően alkalmazzák, de a lehetőség mindenesetre adott.
A fentiek miatt elemi érdekünk már a szerződés megkötésekor meggyőződni arról, hogy eladói vízdíj tartozás fel sem merül - vagy ha igen, a vételár egy részét kötelezően a vízdíj tartozás rendezésére fordítja.
Fontos, hogy az előző tulajdonos által felhalmozott vízdíj tartozás akkor is kellemetlenséget okozhat, ha a vevő árverésen jutott hozzá az ingatlanhoz.

Áramszolgáltatással kapcsolatos villanyszámla tartozás: Villamos energia, azaz áram esetén a szerződést a szolgáltató azzal köti meg, aki saját háztartása fogyasztása céljára vásárol villamos energiát az általa megkötött szerződés alapján.
Az áramszolgáltatás átírása előtt a szerződést megszegő, illetve fizetési késedelmet felhalmozó felhasználókat szankcionálja a szolgáltató, méghozzá azzal, hogy ideiglenesen vagy véglegesen kikapcsolhatja őket az áramszolgáltatásból.
A lakossági fogyasztó - amennyiben a villamos energia szolgáltatásra igényt tart - tartozásának rendezését a villamosenergia-kereskedő felé igazolni köteles és csak ezt követően kezdeményezheti a visszakapcsolást, egyébként egy idő után a felhasználási helyet megszüntetik.
Más tartozásának rendezésére a frissen megvett ház kapcsán ugyanakkor a jogszabály alapján senki se kötelezhető.
Szemétszállítás szolgáltatás kapcsán felmerülő tartozás: Szemétszállítás esetén a szolgáltató a szerződést szintén az ingatlan birtokosával (bérlő, haszonélvező), illetve tulajdonosával, társasház esetén magával a társasházzal, azaz az ún. ingatlanhasználóval köti meg.
Közös tulajdonban álló ingatlan esetében hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megfizetése kapcsán az egy háztartásban életvitel-szerűen élő tulajdonosok, használók, illetve birtokosok felelőssége egyetemleges.
A szemétszállítási díjjal kapcsolatos hátralékot tehát szintén nem lehet a vevőre terhelni és ebben az esetben a jogszabályok sem adnak többlet szankciókat a szolgáltatók kezébe.
Távhő tartozás: Távhő esetén ugyancsak a szolgáltatóval közszolgáltatási szerződéses jogviszonyban álló tulajdonos, illetve a társasház köteles a számlák rendezésére.
A távhőszolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség és más pénztartozás a társasház tulajdonostársait nem terheli egyetemlegesen.
Épületrészenként külön-külön történő díjfizetés esetén a felhasználó az egyes díjfizetők, továbbá a díjfizető más díjfizetőinek díjtartozásának megfizetéséért nem tartozik felelősséggel.
A közszolgáltatási szerződés megszegésének következménye többek között a pótdíjfizetés, csökkentett mértékű szolgáltatás, a távhőszolgáltatás felfüggesztése, illetve a közszolgáltatási szerződés felmondása (szolgáltatás teljes megszüntetése).
A közszolgáltatási szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén - az ebből származó jogkövetkezményekért - az érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosa felel.
Földgáz tartozás: Földgázszolgáltatás esetén a 60 napon túli fizetési késedelmet felhalmozó szerződő fél kötbért köteles fizetni, egyébként azt kockáztatja, hogy a szolgáltatásból az adott ingatlan kikapcsolásra kerül.

Közművek átírása lakásvásárlás esetén: A közművek átírását általában a felhasználó, azaz a birtokos személyének megváltozását követően 15 napon belül kell kezdeményezni - ezt sok szolgáltató olyan komolyan veszi, hogy van, akit lekapcsolnak a hálózatról, ha a bejelentést elmulasztja.
Az analóg világban a legegyszerűbb és legbiztonságosabb az volt, ha az eladó meghatalmazást adott a vevőnek a közműátírással kapcsolatos bármilyen nyilatkozat megtételére, vagy ha mindketten elmentek a közműszolgáltatókhoz, aláírtak egy bejelentő lapot és egyszerre intézték az átírást.
Ez egy hosszadalmas, sok egyeztetést és utánajárást igénylő, macerás feladat volt, de 2022. óta magánszemélyek esetén már az e-bejelentő segítségével is lehetőség van a közművek átírására.
Itt ellenőrizheti, hogy az érintett szolgáltató csatlakozott-e a közmű átírás e bejelentő rendszerhez.
Az e-bejelentő segítségével lehetőségünk van az előző felhasználó szerződésének megszüntetésére és az új szerződő regisztrálására.
Csak ügyfélkapu segítségével tudunk belépni a felületre.
Az e-bejelentő használatához először is Ügyfélkapu, eSzemélyi, RKTA, vagy Arcképes azonosítás segítségével regisztrálnia kell.
Amennyiben nem biztos, hogy rendelkezik ilyennel, a következő szolgáltatás segítségével nyílik lehetősége ellenőrizni, illetve igényelni.
Ha sikerült, akkor válasszuk az ún. “Felhasználóváltás ügytípust” amelyet a közüzemi szolgáltatók vonatkozásában tipikusan egy-egy ingatlanhoz, felhasználási helyhez, illetve ahhoz tartozó már kiépített közmű szolgáltatásokhoz lehet igénybe venni.
Felhasználóváltás (pl. adásvétel, öröklés vagy ajándékozás) esetén nemcsak online, de személyesen is lehetőség van ügyintézésre.
Személyes ügyintézés esetén is szüksége lesz ügyfélkapu regisztrációra.
Ha a személyes ügyintézés mellett dönt, javasoljuk, hogy előre foglaljon időpontot a következő weblapon.
Az ügyintézés alapja mindig az előző tulajdonos lemondó nyilatkozata és az ún. fogyasztásmérő átadás-átvételi jegyzőkönyv, amelyet minden esetben fel kell tölteni (át kell adni).
Az e-bejelentő szolgáltatás használata a természetes személyek számára díj- és illetékmentes.

Ahogy arra a MEKH is felhívja a figyelmet: a közművek átírására nemcsak tulajdonosváltás, de bérlő beköltözése esetén is lehetőség van!
A közmű átírást így érdemes kezdeményezni: Új szerződőként a közmű átírás e-bejelentő segítségével röviden ezekből a lépésekből áll: E-bejelentő honlapon történő regisztráció ügyfélkapu segítségével; Felhasználóváltás ügytípus elindítása; Dokumentumok Beküldése; Szolgáltatói Jóváhagyás; Visszaigazolás.
A közműátírás során a feleket akár meghatalmazott is képviselheti - ez tipikusan az eladó szokott lenni, vagy a vevő olyan rokona, aki az adásvételnél is képviselte.
Az e-bejelentő mindkét meghatalmazotti kört képes kezelni!
Ha eladóként Ön képviseli az átírás során a vevőt is, akkor a "Felhasználóváltás régi szerződőként" opciót, míg ha ügyleti meghatalmazottként képviseli a vevőt, akkor "Felhasználóváltás az új szerződő meghatalmazottjaként" opciót kell választani az online felületen.
Összegzés: Soha ne feledkezzünk meg arról, hogy a közműtartozásokkal kapcsolatos elszámolás elmaradásának komoly következményei lehetnek, ezért mindig ügyeljünk rá, hogy a tartozásmentesség igazolására már az adásvételi szerződés aláírásakor sor kerüljön.
A közművek átírása az egyik utolsó, de közel sem lényegtelen lépés az ingatlan adásvétel folyamatában. Digitális eszközök, mint az e-közmű segítségével ez a folyamat egyszerűbb és gyorsabb lehet. Mind az eladó, mind a vevő felelőssége, hogy tájékozódjon és kövesse a szükséges lépéseket a sikeres átírás érdekében.
Az e-ingatlanügyvédek.hu mindig készen áll segíteni a feleknek ebben a folyamatban, hogy minden zökkenőmentesen menjen.
A közmű tartozások kérdése bérlet esetén is fontos lehet, ha érdekli a téma, olvassa el cikkünket!
Amennyiben további kérdése merülne fel, vagy jogi tanácsra lenne szüksége, tekintse át díjszabásunkat és keressen minket az alábbi elérhetőségeken!
SJADr. Szabó Judit Anna az e-ingatlanügyvédek.hu vezető ügyvédje és az Illés és Szabó Ügyvédi Társulás budapesti tagja. Szakterülete az ingatlanjog és az elektronikus ingatlan-nyilvántartás.
A birtokbaadási jegyzőkönyv fontossága és tartalma: A birtokbaadás az adásvétel után a kulcsok átadásával történik, és a teljes vételár kifizetése után érdemes a vevő birtokába adni.
Ez a dokumentum rögzíti az ingatlan állapotát az átadás-átvétel pillanatában, és védelmet nyújt mind az eladónak/bérbeadónak a későbbi vitákkal szemben.
A birtokbaadási jegyzőkönyvben rögzítik az ingatlan helyrajzi számát, a mérőóraállásokat és a berendezettek listáját.
A birtokbaadásra általában közvetlenül a vételár megfizetését követően kerül sor, és a felek aláírják a jegyzőkönyvet.
A közműátírás előkészítése során a nullás igazolások beszerzése különösen fontos a közműtartozások elkerülése érdekében.
tags: #kozuzemi #tartozas #koveteles #tarsashaz
Népszerű bejegyzések:
- Kapuépítés Érden: Beton, kő, drót és fakerítés megoldások áttekintése
- Keleti nyaraló bérlése: nyugodt, kényelmes családi pihenés
- Szja 17. § (3a) – társasházak és bérbeadás: részletek és jogi keretek
- Hitelképzés és értékbecslés összefüggései
- Jelzáloghitel biztosítása röviden: mit nyújt a kapcsolódó biztosítás?
