Kulcson levő löszfal építkezés: okok, következmények és védekezési tapasztalatok

Nem telik el év anélkül, hogy ne kapnánk riasztó híreket a Mezőföld keleti partján zajló sorozatos löszfal csuszamlásokról. Amióta a Felső-Pleisztocénban a táblásan kiemelkedett Mezőföld keleti peremén megjelent a Duna a löszfalomlás mondhatni mindennapos jelenség.

Mi az a lösz, és miért veszélyesek a löszfalak?

A lösz a jégkorszakok hagyatéka: ekkor mozgatták meg a hideg szelek a Kárpát-medencében azt a finom kőzetlisztet (port), amely aztán lerakódott, és mésszel összecementálódott. A lösz 0,02-0,05 mm-es szemcsékből áll, melyet a szél fújt ki a jégkorszak folyómedreiből. Üledékes kőzet, magyar neve a "sárga föld". Lerakódása szélárnyékos területeken történt periodikusan, így rétegei közé enyhébb időszakok eltemetett talajai kerülhettek.

Az így létrejött szürkéssárga színű, szárazon nagyon kemény és jól megálló kőzet Magyarország területének körülbelül egyharmadát borítja. A löszfal önmagában állékony, azonban erőhatás (akár taposás) hatására szerkezete szétesik, ezért a szél, víz könnyedén elhordhatja. Ilyenkor maradhat hátra az instabilsága miatt komoly veszélyt jelentő löszfal.

A probléma a régebbi talajokkal van. A végeredmény: a löszben régi (fosszilis) talajok vannak eltemetve, sötét rétegek formájában. Ezeknek a talajoknak viszont már magasabb az agyagtartalma, így fölöttük össze tud gyűlni a löszön átszivárgó víz (az agyag vízzáró). Ha elég víz gyűlik össze, akkor az agyagos talajon egyszerűen lecsúszik a fölötte lévő lösztömb.

Hogyan indul meg a csuszamlás? Kulcsi példák

Az ilyen csuszamlások csapadékos időben, illetve hóolvadás után gyakoribbak. A hóolvadás egyébként még rosszabb ilyen szempontból, mert az összes megolvadó víz beszivárog a pórusokban gazdag löszbe. A lösz akkor is átázhat, amikor az árvíz miatt megemelkedő folyóból beszivárog a víz a parti löszfalakba. Amint a vízszint újra lecsökken, az átázott lösz lecsúszhat a mederbe, erre Dunaföldvár az egyik példa.

A Duna oldalazó eróziója következtében alámosott magas partok omlása napjainkban is zajlik. A Duna például évszázadonként négy métert hátrál, és megy nyugat felé - ez a folyamat sok helyen meggyengíti a partoldalakat. A Duna sodorvonalát a képen haladó két hajó alapján lehet meghatározni, ugyancsak segítség a szabályozási műtárgyak elhelyezkedése. A sodorvonal jól láthatóan a Duna jobb partjának közelében fut, míg a szemközti oldal erősen feltöltődött ártér.

A folyóra nagyjából merőleges kőszórás, az úgynevezett sarkantyú célja a sodorvonal megváltoztatása, a meder szűkítése. Ez a folyóra nagyjából merőleges kőszórás hozzákényszeríti a víztömeget a szemközti oldalhoz. A sarkantyús oldalon csökken a vízáramlás, a kiülepedő üledéken hamar növényzet telepedik meg, ami tovább erősíti a feltöltődést. Ezalatt a szűkebb keresztmetszeten átfolyó víztömeg ránehezedik a szemközti partoldalra.

Kulcs: események, károk és intézkedések

2010 szokatlanul csapadékos év volt, és így indult 2013 is, nem véletlen, hogy megint megszaporodtak az omlásokkal, csuszamlásokkal kapcsolatos hírek: legutóbb például Fonyódnál, ahol átmenetileg a 7-es főutat is le kellett zárni, és Verőcén, ahol egy 30 méteres fal egy darabja szakadt le. 2011. január 17-én éjjel a Fejér megyei Kulcs község Duna-partján olyan katasztrófa történt, amelynek szerencsére nem volt áldozata, pedig a föld megcsúszása akár súlyos sérüléseket is okozhatott volna az üdülőterület állandó lakóinak.

A kulcsi katasztrófában a Deák és a Hullám utca, számos lakóház és nyaraló, és a házsoroktól délre eső partoldal is súlyosan megrongálódott. A partfal megtámasztására évek óta készen állnak a tervek és a kalkulációk, a gyakorlatban azonban még mindig a Duna az úr. Jelenleg a község part menti területén további két földcsuszamlás van folyamatban. A partfalmozgás miatt veszélyeztetett Deák Ferenc és Hullám utcai épületek első statikai vizsgálata már megtörtént, de több épületben néhány nap múlva megismétlik.

A partfal stabilizálási munkálatok több ütemben zajlottak. A partfal stabilizálási munkálatok II. üteme a napokban fejeződött be. Erről a szörnyű küzdelemről beszélt Jobb Gyula polgármester. A beruházás végül úgy valósult meg, hogy egyetlen ingatlant a védekezési munkálatok elkerülték. A kivitelezésével a helyi HATING-GROUP Kft.-t bízták meg, akik kiválóan végezték el a rábízott munkákat. Határidőre végezték el a feladatot, nagyon jól megcsinálták, sőt, néhány többletfeladatot is elvégeztek. Azon kívül, hogy elbontották a támfalat, terepet rendeztek, kőbordákat kellett beleépíteni, a háttérvizeket összevezették.

A Fejér Megyei Kormányhivatal határozatával kötelezte Kulcs Község Önkormányzatát, hogy a Kulcs, 2641/1. hrsz-ú ingatlanon levő közút dél-nyugati oldalán húzódó veszélyes állapotú támfal helyreállítását végeztesse el. Ezt azonban nem tettük meg, tekintettel arra, hogy az akkor KKCS-nek nevezett övezet volt, ott csak védekezési munkálat - tervezést követően - valósulhat meg önkormányzati fedezetből. Sem a tervezésre, sem a védekezésre azonban az önkormányzatnak nem volt anyagi fedezete, tekintettel arra hogy a védendő ingatlan értéke nincs arányban a támfal kialakításának költségeivel.

Vásárlások, perek, kisajátítások

Az összes érintett ingatlant 1,3 millió forintért vettük meg, a 2641/1.a számú tulajdonosa pedig 25 millió forintot várt volna, amelybe természetesen nem mentünk bele. Végül is meg tudtunk egyezni tízmillió forintos vételárban, ezzel megszűnt a fenyegető pallós a fejünk felől, hogy az ingatlan tulajdonos feljelent bennünket további kártérítésért. Tehát így tudott elindulni, a védelmi beruházás.

Műszaki védelmi lehetőségek és korlátok

A védekezés egyik gyakori módja ezért az, hogy csökkentik a fal meredekségét. Meg lehet fogni a falat erősen bevashálózott rézsű kialakításával is, a támfal azonban csak illúzió lehet, ha nem csökkenti a fal meredekségét, és csuszamlás esetén azonnal alapjaiból kidől. A löszfal megindulása ellen megtámasztással lehet védekezni: csökkenteni a fal meredekségét, támasztófalat építeni a löszfal lábához, esetleg lépcsőzetesre kialakítani a löszfalat.

Gyors és helyi megoldást jelenthet a szemközti sarkantyú elbontása, melynek anyagával meg lehetne erősíteni részben a szemközti partot. Ez csak ideig-óráig jelenthet megoldást. A sodorvonal megváltoztatására tett beavatkozások hatásai messzemenők: gyakran használják gázlós szakaszok felszámolására, de a sarkantyú kiváltotta feltöltődés és a szemközti oldalon növekvő áramlási terhelés súlyosbíthatja a partoldal erózióját.

Problémák a finanszírozással és a jogi háttérrel

A partfal megtámasztására kész tervek és kalkulációk álltak rendelkezésre, a gyakorlatban azonban az anyagi fedezet hiánya és a tulajdonosi hozzájárulások késlekedése vagy elutasítása sok esetben meghiúsította a gyors beavatkozást. A támogatás felhasználása csak a helyi önkormányzat tulajdonában vagy kezelésében álló ingatlanok vonatkozásában lehetséges. Ezért szükséges volt az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése, vagy az ingatlan tulajdonosok egyetértő hozzájárulása.

A polgármester elmondása szerint pályázatukat többször visszadobták, a pályázat befogadója kifogásolta, hogy „a pályázati kiírásban pályázati célként nem támogatható csatorna kiépítése.” A döntéshozó szerint a katasztrófa után az sem egyértelmű, hogy a földcsuszamlás után van-e szükség egyáltalán még csatornázásra, hiszen ha bontani kell, akkor esetleg nem lesz értelme egy ilyen beruházásnak a süllyedő, mozgó területen.

Észlelési jelek, megelőzés és lakossági tanácsok

Mit tehetünk, ha már egy löszfal peremén, vagy általában egy csuszamlásveszélyes lejtőn van a telkünk? Szakemberek egyértelműen azt ajánlják: soha ne építkezzünk se löszfal tetejére, se az alá. Sőt ne is parcellázzunk ilyen területeket. Ha mégis ilyen helyen van a házunk, akkor sok csapadék vagy hóolvadás után érdemes figyelni az új repedéseket. A csuszamlást sokszor új repedések megjelenése előzi meg, az épületen létrejövő új repedések (vagy a régiek szélesedése), a beszoruló ajtók és ablakok is jelzik, hogy már mozog alattunk a föld.

Nem érdemes örökpanorámás telket venni egy magaspart peremén - figyelmeztetnek szakértők. Ha mégis a közelben telekbezsúfolódás történt, akkor különösen fontos a burkolt utak, csatornák és megfelelő vízelvezetés megléte, mert a felszíni vizek elvezetésének hiányosságai együttesen okozzák a földcsuszamlásokat. A talajvíz és háttérvizek kezelése, a csapadékvizek elvezetése, valamint a beépítés kontrollja alapvető megelőző lépések.

Helyi tanulságok Kulcs példájából

A kulcsi események rávilágítanak arra, hogy a megelőzés és a gyors jogi, pénzügyi intézkedés kulcsfontosságú. A partfalmozgás miatt veszélyeztetett 53 ingatlan egy részét életveszélyessé nyilvánították, a tulajdonosok csak szakember segítségével juthatnak be az épületbe és menthetik értékeiket. A partfal megtámasztása például egyes szakaszokon 450 millió forintos beruházást igényelt volna, ennyi forrás azonban nem állt rendelkezésre.

A helyi lakók, önkormányzat és tűzoltóság összefogásával több épület kiürítése, ingóságok elszállítása és rövid távú stabilizálás történt. A tűzoltók hetente többször is a helyszínen ellenőrzik a további csúszást regisztráló mércéket. A lezárt területen a dunaújvárosi tűzoltók kísérték végig a helyszíni munkákat és segítették a lakókat.

Kulcs partfal repedés és stabilizálási munkák

Orvosság: mitől függ a hosszú távú megoldás?

A tartós megoldáshoz több tényező együttesen szükséges: alapos geológiai feltárás (fúrásokkal és rétegtani vizsgálatokkal), megfelelő műszaki tervek, anyagi források, tulajdonosi együttműködés és a folyóhoz kapcsolódó szabályozási műtárgyak hatásainak vizsgálata. A folyamatot gyorsítja, hogy a tavalyi rendkívüli csapadék, illetve az áradás miatt megemelkedett talajvízszint az apadás időszakában jelentősen csökkenhet, ami a mozgást fokozza.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a Duna szabályozási beavatkozásai, a sodorvonal eltolódása, sarkantyúk építése és a meder szűkítése mind befolyásolhatják a partoldal stabilitását. A part menti védművek és a folyamszabályozás körültekintő tervezése elengedhetetlen ahhoz, hogy ne súlyosbítsuk a partok pusztulását.

Gyakorlati lépések tulajdonosoknak és önkormányzatoknak

Kerülni az építkezést löszfal-peremre és a lejtő tövébe.
Figyelni és dokumentálni repedéseket, ajtó-ablak működését, talajszintek változását.
Megfelelő vízelvezetés és csapadékvíz-kezelés kialakítása.
Gyors tulajdonjogi rendezés, hogy támogatható legyen a védekezés.
Részletes geotechnikai vizsgálatok készítése a területre.
Rendszeres ellenőrzés és riasztási protokoll kidolgozása.

PLAXIS mechanikusan stabilizált falakban - webinárium

Összegzésként

Összegezve: löszből, illetve más üledékes kőzetből álló falak peremére nem érdemes építkezni, ahogyan az ilyen falak tövébe vagy csúszós lejtőkre sem. A csúszásveszély különösen sok csapadék és hóolvadás után jelentős. A helyi példák, különösen Kulcs eseményei, egyértelműen mutatják, hogy a műszaki védekezés, a jogi és pénzügyi háttér, valamint a lakosság és hatóságok összefogása együtt teremtheti meg a biztonságos megoldást. A megoldások tervezésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni a Duna szabályozásának és a környező műtárgyaknak a hosszútávú hatásait sem.

tags: #kulcson #levo #loszfal #epitkezes