Kúriák felújítása és új funkciókkal való éltetése
Dabas település rendkívül sok építészeti értékkel rendelkezik. Kisnemesi kúriái a késő barokktól kezdve a klasszicizmuson át nagy számban maradtak fenn. Zömük a XIX. század elején-közepén épült.
Dabas város vezetése példás módon elkötelezett az épített örökség megóvásában és életben tartásában. Megbízásunk tárgya az 1825-ben klasszicista stílusban épült Halász Jenő- kúria felújítás keretein belül kialakítandó, két csoportszobás mini bölcsőde kiviteli terveinek elkészítése volt.
Az engedélyezési eljárást Bujdosó Géza, a Dabason több műemléket életre keltő, vezető tervező és Kecskeméti Norbert építész a város értékeivel lelkesen törődő önkormányzati biztos folytatta le. Ők adták át a munkát, aminek szakmai érdekessége az volt, hogy a mi műemlék felújítással kapcsolatos felfogásunk eltér Géza és Norbert hagyományos értelemben vett értékmegőrző gondolkodásától.
Az egyébként is komoly dilemmát jelent, mind megrendelő, mind pedig az építész számára, hogy a valaha lakóépületként szolgáló kúriák, miként tudnak megújulni és más funkciót kapni úgy, hogy az építészeti karakterük és az alaprajzi elrendezésük alapvetően ne változzon.
A kéttraktusos, kontyolt nyeregtetős kúria talán az egyik első példája az akkoriban Dabason és a környéken épült ilyen épületeknek. Utcai homlokzatán középen egy portikusz van, melynek timpanonját négy toszkán oszlop, illetve ezek vonalában a fal mentén négy pilaszter tartja. A három részes gerendázat tagolatlan, fríze tükrökkel díszített és geiszonja fogrovatos.Az oldalhomlokzatait vaktükrökkel díszített párkányok és falsávok keretezik. A kertfelőli homlokzat kivételével mindenhol megmaradtak a díszek és tagozatok.
Természetesen ezekhez nem állt szándékunkban hozzányúlni, viszont mindenképpen jelezni akartuk valamiképpen az új rendeltetést. Ennek megfelelően az eredetileg tervezett sárga, törtfehér homlokzatot és szürke lábazatot egységesen fehér színűre módosítottuk.
A főbejárat már az engedélyezési terv alapján átkerült a kert felőli homlokzatra, és így a portikusz egy korláttal lezárt terasszá vált. Ez jó lehetőséget kínált arra, hogy itt megjelenjen egy olyan gesztus, ami az új rendeltetésre utal. A kertfelőli oldalon lévő főbejárati előtetőt pedig elhagytuk és helyette egy fedett babakocsitárolónak is helyet adó, áttört fa szerkezetű új épületrészt terveztünk. A játszóudvarban egy kinti vizesblokk és raktár került elhelyezésre.
Az főépület műemlék mivolta sok előírás alól mentesített, ami egyrészt egyfajta könnyebbséget jelentett, viszont ezzel szemben nagyobb volt a tervezői felelősség, mivel egy nevelési intézményről lévén szó bizony meg kell felelnie mindennek a rendeltetésből adódó elvárásoknak. Még az engedélyezési szakaszban sok vitát generált az, hogy egy ilyen épületben lehet-e egyáltalán egy mini bölcsödét kialakítani.
Én azt gondolom, hogy csak akkor tudunk megmenteni egy műemléket, ha annak életet adunk és használjuk. Persze vannak korlátok és bármit nem alakíthatunk ki mégsem benne, de ha egy közösség kellően elszánt, akkor mindig talál olyan hasznosítást, amivel fenntarthatjuk épített örökségünket.
Az egész tervezési folyamat szakmai hozadéka ennek az együttműködésnek többek közt az volt, hogy kellő alázattal és emberi tartással, akár egymástól eltérő szakmai felfogás mellett is lehet olyan munkát végezni, ahol az eredmény minden fél számára elfogadható, beleértve itt a felügyelő hatóságot is. Az pedig, hogy egy műemlék valóban megújuljon és régi fényében éljen tovább, bizony a kivitelező részéről is felelős és konstruktív hozzáállásra, valamint nagyfokú szakmai hozzáértésre van szükség.
Eddig nem sok figyelmet kapott a Becsky-kúria, amely nagyszerű korképet fest a köznemesség mindennapjairól. Ki hallott ezelőtt a Becsky-Kossuth-kúriáról? Rákeresve az épületre elsőnek egy 1990-es, Határszél cikk nyitóképet pillanthattam meg róla, melyen egy végletekig lepusztult épületet látni tető nélkül, amely ráadásul a köré telepített kavicslerakó takarásából próbál kikacsintani nyomorult romjaival. És mi a helyzet most? Impulzív, sötét manzárd tetővel uralja a zöld tájat, zsindelyszövetéből pedig szinte világítanak nemes arányú műrészletei. Ez a kis kúria nagy utat tett meg.
Igen kompakt, szimmetrikus alaprajzú architektúráról van szó, Fülöp András kutatásai szerint bizonyos Fock Ignác vagy Eggenberger Frigyes jöhet szóba építészként, és a 19. század első felére datálják létrejöttét. 1949-ben még itt lakhatott Kossuth Lajos Gábor, de később elérte ezt az épületet is a „téesz-iroda és párthelyiség”-féle szokványos rendeltetés-halmaz. Az ’50-es évekre északkeleti sarka végigrepedt, teteje beázott és fokozatossá vált leépülése. Az 1980-as években László Csaba és Feld István végzett szondázó falkutatást az épületen, amely során számos, a későbbi években elpusztult részletet dokumentáltak.
De mit keres a semmi közepén egy ilyen remek arányokkal megáldott, klasszicizáló késő barokk kúria? A Szatmári-síkság gyönyörű színeiből feltűnően emelkedik ki ez a takaros gyöngyszem, amely arra enged minket következtetni, hogy nyüzsgő földbirtokosi élet folyt egykor a Szamos partján. Ezt ma vizualizálni nehéz, de pontosan erre építettek a felújítási koncepció megalkotói is. A „legeket”, a „szélsőségeket” már ismerjük számos kiállításból - ez a ház viszont a nem sokat emlegetett köznemesség világáról mesél nekünk.
A területről folyamatosan bukkannak elő eredeti leletek - erről számol be a helyszín legnagyobb ismerője, Szabó Zoltán is, aki feleségével több évtizede „őrzi” az épületet. Ő keresi és nagy gondossággal dokumentálja, rendszerezi például a régi konyhaépület helyén felsejlő edénydarabokat, vagy éppen a kúria eredeti kályháinak cserépfragmentumait. Többek között az irodáját is az épület pinceszintjén találjuk, ahol külön ki kell emelni a jól sikerült, téglaszeletekből alkotott padlóburkolatot.
A felújítás generáltervezője a Pannonterv lett Nagy Gergely vezető tervezővel, a fogadóépület építésze, valamint a koncepció műemléki szakértője pedig Garaguly Kinga volt. A kúria tereinek pontos rendeltetése nem ismert, a kiállítás azonban kijelöl nekik funkciót és lakót is. Így lehet az, hogy a „tekintetes úr” szobáját az építtető Becsky család férfi tagjainak története és irataik töltik meg, míg az „asszonyság” szobájában tulajdonképpen a majorságot logisztikailag irányító hölgyek feladatait, gyermeknevelési kihívásait sajátítjuk el.
„A levéltári kutatások során előkerült a Becsky család környékbeli, nagypeleskei házának inventáriuma, ami alapján elképzelésünk lehet a komlódtótfalui otthonuk berendezéséről is. Így kerültek vissza a tálalószekrénybe (az almáriumba) a »Vienna kék virágu porzelan«-ok vagy épp a tekintetes úr szobájába az irattartó vasládája. A műtárgyakat főképp a hazai műtárgypiacon, galériák aukcióin vagy épp magánszemélyektől vásároltuk, folyamatosan figyelve a lehetőségeket, hiszen a 19. század eleji tárgyak már nehezen elérhetők, illetve több jelentős darabot országos nagy múzeumaink gyűjteményéből kölcsönzünk.
A tasnádszántói Becsky családot követően, a házasság útján tulajdonossá lett kossuthfalvi és udvardi Kossuth család története a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram sikeresen lezárult első üteme után került volna kifejtésre egy újabb etapban. A most feltárulkozó Becskyek azonban így is ideális família a kezdetben megfogalmazott célkitűzéshez: köznemesek lévén, nevük felbukkan vármegyei tisztségviselőkként, de Becsky László az 1790-es Koronamenetnél is a szatmári bandérium tagja volt. Ez a felújítás mégis beírta őket a történelembe, és más kisnemesi családok mindennapjaira is másként gondolunk majd ezután. Egy grandiózus kastéllyal szemben ez a világ közelebbi, és ismerős lehet számunkra. Bárhonnan jöttünk is, szülőhelyünk biztos rendelkezett hasonló miliővel, és talán családunkat is könnyebben visszaköthetjük köz-, esetleg kisnemesi ágakhoz, mintsem a szűk arisztokráciához.
Benn van más építészeti érdekesség is: ilyen az ellipszis alaprajzú vesztibül, az annak teréből nyíló két lejáró a pincébe, valamint a két fűtőfolyósó kiindulása a díszterem felé. Ritka bejárhatóságukkal megláthatjuk, milyen praktikus módon fűtötték át az egész struktúrát. A díszterem park felé néző középső nyílása mögött visszaépítették az eredeti kis teraszt, azonban egy titkos kis folyosót, amelyik a nagytermet és az északi szobát kötötte össze, sajnos a gépészet miatt végleg le kellett zárni. A felújítási munkálatokra a koronát a visszaépített manzárd és annak teljes, eredeti képéhez hű zsindelyfedése tette fel. A szemfülesek felfigyelhetnek alatta pár olyan párkányelemre, melyek félelmetesen kidőlnek és más színük is van a homlokzathoz képest. E messzi faluban - ahol egyébként a Becsky család is üzemeltetett kurta kocsmát, és azt akár Petőfi is láthatta - a kúria mellett még szürreálisabb az a klassz kortárs fogadóépület, amely szégyenbe hozza a nagyobb és „híresebb” turisztikai látványosságok környezetét is.
A tervezői koncepció szerint a falu településképi arculata, telekosztása miatt kapta helyzetét. E mai kis épülettől nem messze sorakoztak valaha a kúria egykori majorsági egységei is. A szokványos, ideiglenes konténer fogadóépület helyett Garaguly Kinga felöltöztette az egyszerű struktúrát, és acélszerkezetből készítettek neki nyeregtetőt, míg az ízléses lécezett burkolat esetében olyan finomságra is volt igény tőle, mint a Felső-Tisza-vidéki fűrészelt falécek díszítéseinek megidézése mindegyik homlokzatán. Nagyon kicsi ház, de óriási hozzáadott értékkel.
A magyar tetőcseréppiac meghatározó szereplője azzal a céllal hirdette meg kétfordulós pályázatát építészek számára, hogy felhívja a figyelmet a kerámia tetőcserép középületek esetén történő használatának lehetőségeire, legyen a tető akár magastető vagy kis hajlásszögű. Mára ugyanis ezen ősi anyagból készült elemei a modern gyártástechnológiának köszönhetően akár kis hajlásszögű tetők fedésére is biztonsággal alkalmazhatóak.
Az első fordulóra a különleges műszaki megoldásokat bemutató vagy a praktikusság, esztétikusság jegyében alkalmazott Creaton kerámia tetőcseréppel fedett, tervezés vagy kivitelezés alatt álló középületek tervezői nevezhettek. A már megvalósult, Creaton kerámia tetőcseréppel fedett középületeket a kiíró a második fordulóban várja, amelynek nevezési határideje 2013. november 12.
A bíráló bizottság tagjai mindkét fordulóban Marosi Miklós, Széchenyi-, Ybl- és Pro Architectura díjas építész, az MMA rendes tagja, a zsűri elnöke, Földes László, Ybl-díjas építész, UIA Council tag, dr. Fülöp Zsuzsanna, okl. építészmérnök, okl. épületszigetelő szakmérnök, egyetemi docens és Ferenczy András, építészmérnök, a Creaton Hungary Kft. szaktanácsadója.
I. forduló: tervezés alatt álló épületek az épület iránti tisztelet jegyében
A pályázó és díjazott épületek amellett, hogy széles skálán jelenítették meg a Creaton kerámia tetőcserepek felhasználásának lehetőségeit, funkciójukat tekintve is meglehetősen különbözőek voltak: a beadott pályaművek között volt műemléki és nem műemléki felújítás, de új építésű középület, templom és óvoda is. A döntés során a zsűri természetesen értékelte az épület funkcionalitását figyelembe vevő tervezői munkát, a feladathoz illeszkedő termékválasztást és a műszaki megoldásokat is áttekintette.
Félix Zsolt DLA és Fialovszky Tamás építész által tervezett bodrogkeresztúri barokk Füleky Kúria felújítási tervpályázata nyerte el az első díjat. A kúria műemléki jellegét tekintve igazi történelmi távlatokra tekint vissza. A barokk kolostort az 1950-es években építették át lakóépületté, majd később borászattal egészült ki. A Füleky Kúriát és a benne működő borászatot a közelmúltban vásárolta meg új tulajdonosa, akinek tervei szerint a kúria épületéből a borászati feldolgozó tevékenységet kivonva, azt látogatói központtá alakítja. Az épület átalakításának koncepciója a kúria építéstörténeti dokumentációi alapján a feltételezett eredeti állapot visszaállítása, valamint olyan funkciók hozzáadása, ami a jelenlegi használathoz elengedhetetlenül szükséges. Mindehhez a tervezők a tetőfedési eljárásnál a Creaton antik egyenes vágású kézi mintázású gépi bordázású kefélt hornyolt tetőcserepet választották.
A második díjat megosztva Gutowski Robert építésznek, a tápi Bencés Erdei Iskola tervezéséért, és Czégány Sándor építésznek, a helvéciai Református templom tervezéséért ítélte a bíráló bizottság.
Gutowski Robert építészt Táp falu középpontjában található, Bencés Erdei Iskola átalakításával, bővítésével és felújításával bízták meg. Tervezetében az erdei iskolaként működő épületet új foglalkoztató és hozzátartozó kiszolgáló, tároló helyiségekkel egészítette ki, illetve felújítási munkálatok keretében a meglévő vizesblokkok korszerűsítését, akadálymentesítését tűzte ki célul. A tervezés során kiemelt figyelmet kapott a településszerkezeti övezetbe való illeszkedés és az erdei iskola funkció megtartása, ezért a hagyományos formák, tömegarányok, és természetes anyagok kerültek előtérbe. Mindehhez jól illeszkedik a tervező által választott Creaton Róna hornyolt egyenes vágású tetőcserép.
Helvécia település új Református templomának békebeli gondossággal készült tervezéséért Czégány Sándor építészt szintén második díjjal jutalmazta a szakmai zsűri. A Helvécia Református Egyházközösség egyértelmű igénye volt az építménnyel szemben, hogy az karakteresen református jelleggel bírjon. A templom a reformátusok Kálvin-csillagát formázza. Kívülről főhangsúlyt kap a bejárati torony, amely alatt a templomtérbe lehet belépni. A földből kiemelkedő fehér vastag falak és az azokra leereszkedő meredek, csillag alakú tető között visszaugratott anyagváltás - boronafal- oldja és erősíti a robosztus tömegalakítást.
A magyar építőhagyományokba szervesen beépülő román gót és reneszánsz formajegyeket viselő épület- Kós Károly nyomdokain haladva összességében mégis mai épületként áll majd.
Karlovecz Zoltán építész, a pécsi, műemléki környezetben található foghíjra épített 5 lakásos társasház tervezetéért, a „különleges megoldások” kategóriában, a homlokzatra átforduló sík kerámia tetőcserép alkalmazásáért különdíjban részesült. A történelmi városrészbe tervezett társasháznak számos kritériumnak kellett megfelelnie. Egyrészt fontos cél volt a tervezett épület illeszkedése a környék történelmi hangulatába, érintetlen világába. Szintén fontos elvárás volt a gazdaságosság, a modernitás, a tűzvédelmileg is korszerű, élhető épület megalkotása. A tervező homlokzatra átforduló tetővel csökkentette az épülettömeget, a tető és a homlokzat között a csatornát elrejtve a párkányt elhagyva egyfajta hangsúlytalan tető átfordulást alakított ki.
A kúriák felújítása nem csupán az épületek megmentését jelenti, hanem új életet lehel beléjük, lehetővé téve, hogy továbbra is a közösség részei legyenek.