Lakásszövetkezetek könyvviteli és adózási vonatkozásai kettős könyvvezetés esetén
A lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet. Önálló jogi személy. A lakásszövetkezet, mint ún. egyéb szervezet, a számviteli törvény hatálya alá tartozik.
Jogosultság és adózási alapelvek
A lakásszövetkezet jegyzett tőkéje a cégbíróságon az alapító okirat alapján bejegyzett alapítói vagyon. A lakásszövetkezetnek a bevételeit és a ráfordításait a számviteli törvény általános előírásainak megfelelően, de ezen túlmenően alaptevékenységenként (építési, fenntartási, felújítási) tevékenysége szerinti csoportosításban is köteles kimutatni.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatályos rendelkezései szerint a lakásszövetkezetek feltétel nélkül a társasági adó alanyai, függetlenül attól, hogy az adott adóévben vállalkozási tevékenységet végeznek-e vagy sem. Ezen általános adóalanyisággal összefüggésben rendelkezik az adózás rendjéről szóló törvény oly módon, hogy a lakásszövetkezet, ha az adóévben vállalkozási tevékenységből bevételt nem ér el, illetve ehhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számol el, a társasági adóbevallás helyett bevallást helyettesítő nyilatkozatot tesz az adóévet követő év február 15-éig. Más esetben az adóhatósághoz akkor is köteles adóbevallást benyújtani, ha a bevallási időszakban adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, így a lakásszövetkezet is, az adóalanyiság alapján adózottatásban érintett.
Áfa és gazdasági tevékenység
A lakásszövetkezet az általános forgalmi adó alanya, önálló jogi személyként a saját neve alatt gazdasági tevékenységet végez. Az áfa-törvény XIII. fejezete alapján közzéteszi és alkalmazza a könyvelés rendjét olyan társasházak, lakóparkok és lakásszövetkezeti csoportok számára, amelyek Budapesten és vonzáskörzetében működnek.
Kettős könyvvezetés és a közös költség kimutatása
Kettős könyvvezetés esetén a közös költség két részből áll: üzemelési részből és felújítási részből. A kérdéskör akkor felvetődik, hogy hogyan könyvelhető ezek befizetése, előírása, illetve elhatárolása; és hogyan jelenik meg a lakó tartozása a könyvelésben.
- Az üzemelési részt kötelező előírással kimutatni, függetlenül a pénzügyi rendezéstől, kettős könyvvitelben.
- A felújítási részt a közös költség felhasználásának előírása és a pénzügyi rendezés összefüggésében lehet könyvelni; elhatárolás esetén a bevételek és költségek kapcsolata a számviteli politika szerint alakul.
- A lakó tartozását a könyvelésben úgy lehet kimutatni, hogy a közös költség felújítási részéhez kapcsolódó követelés és tartozás megjelenik a főkönyvi nyilvántartásban a megfelelő analitikus mutatókkal.
Egy szakértő szerint a közös költség felújítási része végleges pénzeszköz átvételként elszámolható, de ezt a könyvelési eljárást a vonatkozó számviteli politikában és a beszámolási szabályzatban rögzíteni kell. A felújításra kapott hozzájárulás vagy befizetés lehet finanszírozási eszköz vagy előlegként kimutatva. A gyakorlatban több főkönyvi számon tartják nyilván a két összeget, de a konkrét elhatárolási és előírási módot a helyi számviteli politikák és az ellenőrző hatóság követelményei szerint kell meghatározni.
Összefüggések a beszámolási és könyvvizsgálati kötelezettségekkel
A 479/2016. (XII. 28.) Kormányrendelet szerint kötelező a könyvvizsgálat azon lakásszövetkezeteknél, amelyek éves bevétele meghaladja a megelőző két üzleti év átlagában a 300 millió forintot vagy egyéb meghatározott feltételek szerint kötelező a könyvvizsgálat. A bevétel mint az alaptevékenységi bevétel is figyelembe veendő, mely magában foglalhatja az üzemeltetési és felújítási költségek közös befizetéseit is. 2021 óta a kötelező könyvvizsgálat kritériuma a bevételként értelmezett összeg alapján határozható meg, nem kizárólag a nettó árbevétel alapján.
A könyvelés során a kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál az általános beszámolási követelményeknek megfelelően készül a mérleg és az eredménykimutatás. A lakásszövetkezetek esetében a számviteli törvény és a kapcsolódó jogszabályok lehetővé teszik a részletes, alaptevékenységi bontást (építési, fenntartási, felújítási) a költségek és bevételek megjelenítésére, ami segíti a transzparens beszámolást és az ellenőrzést.
Gyakorlati megvalósítási javaslatok
- Határozzák meg és dokumentálják a kettős könyvviteli nyilvántartásban a közös költségek üzemelési és felújítási részeinek analitikus és főkönyvi elkülönítését.
- Rögzítsék a felújítási hozzájárulások könyvviteli elszámolását végleges pénzeszköz átadásokként vagy finanszírozási eszközként a vonatkozó pénzügyi politikákban.
- Figyeljenek arra, hogy a lakó tartozásának kimutatása a közös költség felújítási részénél összhangban legyen a beszámolási politikával és a megfigyelt adózási és könyvviteli előírásokkal.
- Ismerjék meg és kövessék az adózási és könyvvizsgálati kötelezettségeket, különös tekintettel az adóbevallás altípusaira és a bevételek meghatározására az adott évben.
tags: #lakasszovetkezet #szamvitele #konyv