Lakóház építés gyakorlatban: tippek és esettanulmányok

Folyamatos vita/marketingháború zajlik az épület-ipar beszállítói között, mi a leghatékonyabb módszer, amivel fogyasztáscsökkenést tudunk elérni. A témában más eredményt kapunk annak függvényében, hogy akivel beszélünk, az ablakot, ablakszigetelést, kazánt, hőszivattyút, ionkazánt, napkollektort, napelemet, szigetelőanyagot avagy épületgépészeti szabályozást akar nekünk eladni. Cikkemben egy 82 m2-es, tégla falazatú, gázkazán-fűtésű, radiátoros hőleadóval szerelt, 4 ember által lakott családi ház energetikai felújítását elemzem. A felújítás során a különböző beavatkozások az egymást követő fűtési szezonokban zajlottak, így azok hatásai elkülöníthetők.

A ház történetét több szakaszra bontva mutatom be: a kezdeti állapotból kiindulva a későbbi beavatkozások hogyan hatottak a fogyasztásra, a komfortérzetre és a költségvetésre. A választásnál figyelembe vettük, hogy a ház tájolása megfelelő legyen, hiszen azon már nem lehet változtatni. A felújítás első lépése a tetőterek kitisztítása és a 10 cm bontott PUR táblákkal való szigetelés volt, amit követően rádiós helyiséggazdálkodást vezettünk be.

Infografika a ház energetikai felújításának szakaszairól: tető-szigetelés, falak szigetelése, ablakcsere, fűtésmodernizáció

A kezdeti állapot és az első felújtási lépések

Az épület 252 kWh/m2/a fajlagos primer energiafogyasztással az „átlagosnál jobb = 127% = E” energetikai besorolást érte el. A következő fázisban a falakba 10 cm Graytherm EPS szigetelés került, és a nyílászárók cseréje is megtörtént: 3-rétegű üvegezésű, 7 kamrás ablak és teraszajtó került a gerébtokos szerkezetek helyére. A redőnyök és a motoros kivitel utcafronti nyílászárókra segítették a nyári túlmelegedés elleni védelmet.

A következő felújítási lépésben a falak további 6 cm szigetelése és a tető felújításának előkészítése történt. A 100 éves faszerkezetet megvizsgáltuk, és kiegészítő faanyagvédelmet kapott. Ebben az állapotban a fajlagos primer energiafogyasztás 141,4 Wh/m2/a volt, ami az „energiatakarékos = 71,3% = A” osztály felé hajtotta az épületet. A kazáncsere ( kondenzációs kazánra) és a víz- és füstgáz-elvezetés korszerűsítése következett.

Az egyedi helyiségszabályozás bevezetése megmutatta, hogy mindig a legkevésbé szigetelt, legkevesebb természetes fényt kapó helyiség indította a kazánt. A nyílászárók korszerűsítése és a radiátorszelepek minimális nyitási százaléka lehetővé tette, hogy a kazán moduláltan, határértéken működjön, de az optimális szellőzés továbbra is fontos maradt.

Hő- és energiahatékonyság: mi hozta a legnagyobb megtakarítást?

A falak és a lábazat hőszigetelésével (8 cm EPS, később 2x8 cm, illetve a talaj alatti szakasz is) a kezdeti értékekhez képest 18%-os csökkenést értünk el. A 2012-13-as fűtési szezonhoz képest a 2013-14-es szezonban a gázfogyasztás nagyságrendileg 38%-kal csökkent. A TNM rendelet kalkulációs képletében ugyanakkor láthatóak jelentős eltérések: a Winwatt becslései szerint az épület az első évben 23%-kal kevesebbet fogyasztott, majd 4%-os túlfogyasztás és 11%-os túlfogyasztás következett, végül pedig 13%-os alulfogyasztás adódott a negyedik évben.

A holisztikus elemzés alapján az MSZ EN 15232:2012 szabvány szerint az automatikarendszer hatékonysága jelentős megtakarítást eredményezhetett a TNM 2006 rendelet szerinti kalkulációhoz viszonyítva. A legnagyobb megtakarítást a kondenzációs kazán és az öt érzékelő központú, 15232 szerinti automatikarendszer hozta meg. Ugyanakkor a teljes rendszer állapotát figyelembe véve a födém- és falszigetelések nagyon fontosak voltak, mert a kazán visszamodulálása és a minimális nyitás biztosította a fűtés hatékonyságát.

Diagram a fűtési szezonok közötti fogyasztás- és költségváltozásokról

Miért fontos a komplex felújítás?

Csak a kazáncsere önmagában nem oldja meg a problémákat. A teljes felújítási kör - falak szigetelése, tetőszigetelés, ablak- és ajtócsere, hőszigetelt padló, és az automatika fejlesztése - ad viszonylag gyors megtérülést. A példában alkalmazott 2x100 mm légbevezető nyílások és a konyhai légbevezető a gázüzemű rendszer légzését biztosította, és a zárt égéstér beállítása megvédte a kéményhatást, de a kültéri és beltéri páratartalom 60-70% közé emelkedhetett esős időben. Ezen problémák megoldásához szükség volt a ventilátor beépítésére és a megfelelő szellőzésre.

Hogyan épül fel egy komplett családi ház? Lépésről lépésre

  1. Telek megtisztítása és a fakivágási engedélyek beszerzése, földmérő meghatározza a 0,00 m szintet és a telekhatárok pontos helyét.
  2. Földmunka, talajvizsgálatok, alapozás és vízszigetelés megtervezése, bitumenes rétegek alkalmazása.
  3. Pinceépítés: falazás, vasalás, drénrendszer, szellőzőrendszer előkészítése.
  4. Főfalak és födém építése, gépészeti csövezés kiépítése a födémbe integrált módon.
  5. Nyílászárók és belső szerkezetek beépítése, falak vakolása, burkolatok kiválasztása és kivitelezése.
  6. Hőszigetelés és külső vakolás, üvegszövet háló felületkezelő rétegeinek alkalmazása.
  7. Padlófűtés csövezése, padlóburkolatok lerakása, külső és belső burkolatok elrendezése.
  8. Gépészeti rendszerek kiépítése, szellőzés és hővisszanyerés integrálása a monolit vasbeton lemezzel.
  9. Külső nyílászárók, árnyékoló rendszer és teraszbeépítések véglegesítése.
  10. Belső terek befejezése, villanyszerelés, lámpák, szaniterek és burkolatok véglegesítése.
  11. Külső terep rendezése, terasz és kerítés kialakítása, a föld megerősített területeken történő visszahúzása.
Gerincek és szerkezetek ábrája a hagyományos és korszerű tetőszerkezetről

Beépítés és kivitelezés részletei

A tetőszerkezet alapvető feladata a védelem az időjárás viszontagságai ellen és a belső terek védelme. Az ácsmunka a fedélszerkezet felépítésével kezdődik, ezt követi a párazáró réteg elhelyezése, majd a deszkázat és a cserepezés. A nyílászárók egyedi méret alapján készülnek és a padlóvégmagasságtól 1 méter magasságban kerülnek elhelyezésre. A külső hőszigetelés grafitos táblákkal történik, ezt követi az alapvakolat és a vékonyvakolat alkalmazása, amelyet üvegszövet hálóval erősítenek. A belső terekben padlófűtés-hálózatot fektetnek le, és a szellőzőrendszert hidraulikus és mechanikus elemekkel készítik elő.

Az energiamegtakarítás érdekében a falak belső részeit is hőszigetelik, és a burkolások kivitelezése során olyan megoldások kerülnek alkalmazásra, amelyek a hőhídokat minimalizálják. A terasz és a födémfödémek kötései pontosak, és a végleges kivitelezés a kültéri és beltéri burkolatok összehangolása érdekében gondosan tervezett. A nappali és a fürdőszobák burkolatait nagyméretű lapokra tervezték, hogy minimalizálják a hulladékot és a vágásokat.

Hőtechnikai rétegrend és szigetelés elrendezése a falakon

Beépítés utáni tippek és gyakorlati tanácsok

  • Építkezés előtti részletes költségterv és az anyagköltségek átlátható nyilvántartása.
  • Az energiatakarékos kivitelezéshez szükséges automatizálás és hőkövető szabályozás kiválasztása (A) kivitelezés előnyösebb lehet, mint a középkategóriás (C) megoldás.
  • A tető- és falhőszigetelés a leggyorsabb megtérülést hozó lépések közé tartozik, a födémszigetelés pedig hozzájárul a komforthoz és az energiamegtakarításhoz.
  • A nyílászárók és árnyékoló rendszerek kiválasztásánál legyen szem előtt a beépítési magasság és a terület hatásköre, mert ezek befolyásolják a hőmegtartást és a külső hatások elleni védelmet.

Az építőanyag-vásárlás során érdemes hosszú távú megtérülést figyelembe venni: a kőzetgyapot és a polisztirol közötti döntést a költségvetés és a kívánt hang- és hőszigetelés alapján érdemes meghozni. A Central Bau szakmai tanácsadása segíthet eligazodni a különböző anyagok között, és a terveket úgy alakítani, hogy azok a költségvetés és az energiahatékonyság egyensúlyát szolgálják.

Beépített gépészeti és szellőzőrendszer a pince alatt

Összegzés és ajánlások

Megfigyelhető, hogy a komplex felújítás jelentős megtakarítást hozhat - de csak akkor, ha a telek, a szerkezet és a gépészeti rendszer összhangban van egymással. A kazán modulációs képessége és a radiátorok megfelelő nyitási állapotban tartása, valamint a hőleadók és csőhálózat megfelelő karbantartása mind-mind hozzájárulnak a költségek optimalizálásához és a komfort növeléséhez. Ahol a falak és a tető jobb szigetelést kapnak, ott a kazán élettartama és hatásfoka is javul, és a beltéri levegő minősége is javulhat, ha a szükséges beszívó és kiválasztott elszívó ventilátorok megfelelően működnek.

A kockázatok minimalizálása érdekében kiemelten fontos a telek kiválasztása, a beépíthetőség és a tervezés összehangolása, illetve a Talajmechanikai felmérés és geodéziai felmérés elvégzése - ez utóbbi az engedélyezési folyamat során alapvető szerepet játszik. Az építkezés során a nyílászárók kiválasztása és beépítése is kulcsfontosságú: a megfelelő méret és színválasztás hozzájárul a stílushoz és a funkcionalitáshoz, a bejárati ajtók kiválasztása pedig a biztonságot és az esztétikát ötvözi.

tags: #lakohaz #epites #gyakorlatban

Népszerű bejegyzések: