Lakóházak energetikai minősítése: közelebb a BB és a közel nulla energiaigényhez
Ez a kategória kiemelkedően jelentős, hiszen még éppen megfelel a közel nulla energiaigény építésügyi előírásainak, ami 2022-től van érvényben. Ez gyakorlatban nem jelent mást, minthogy az illetékes építésfelügyeleti hatóság megtagadhatja az új építmény vagy építményrész használatbavételi engedélyét, ha az minimum a BB kategória követelményeinek nem felel meg. Az ennek történő megfelelést az építtető köteles igazolni a szakszerűen elkészített energetikai besorolást tartalmazó tanúsítvánnyal. BB energetikai besorolásnál az ingatlan összesített energetikai jellemző számértékének 81-100 közöttinek kell lennie.
Az energiatakarékosság elérése továbbra is megköveteli a megújuló energiaforrások használatát: az előírás szerint ezeknek az energiafogyasztás legalább 25%-át fedezniük kell. Ha ez az arányszám nem igazoltan felhasználva az ingatlanban, BB minősítés nem adható meg. Mely energiahordozók vehetők figyelembe megújuló energiaforrásként?
Frissítés: 2016-tól új besorolások váltották fel a régieket (két betűjeles, AA++-tól JJ-ig). A cikksorozat harmadik és egyben utolsó részében a két legrosszabb besorolással foglalkozunk. A BB és afelé tartó energiaosztályoknál például a fogyasztás egy részének már megújuló energiaforrásokból kell származnia. A közel nulla energiaigényre vonatkozó követelmények 2022. június 30-ától kezdődően fokozódtak, és minden új épületnek BB-hez kötött minimális követelményeket kell teljesítenie. A 12 kategória között az I a leggyengébb, AZ AA++-tól BB-ig terjedő skála a fokozatosan jobb energetikai állapotot jelöli.
Milyen energiaosztályok léteznek 2024-től?
2024-től egybetűs jelölések vannak: A+++ a legjobb és J a leggyengébb, összesen 12 energetikai besorolás van. A legjobbak az A energetikai besorolású osztályok, ezek közül az A+++ jelenti a legmagasabb szintet, vagyis a „minimális energiaigényű” minősítést. A legrosszabb osztályok, ilyen az I és a J, jellemzően nagyon elavult, energiapazarló ingatlanokra vonatkoznak.
Az energetikai tanúsítványon feltüntetik az összesített energetikai jellemzőt és a fajlagos szén-dioxid-kibocsátást. Az összesített energetikai jellemző százalékos értékben mutatja meg, hogy az adott ingatlan mennyire felel meg a jogszabályban rögzített referencia-értéknek. A fajlagos szén-dioxid-kibocsátás pedig az energiaellátás környezeti terhelését méri.
Hogyan határozzák meg az energetikai besorolást?
Az energetikai besorolás az energetikai tanúsítványból szerezhető meg, amely az ingatlan eladás vagy bérbeadás kötelező kelléke 2012 óta. Ha nincs tanúsítvány, akkor azt kell készíttetni. Amennyiben jelentős átalakítás történik egy ingatlanon, a korábbi besorolás érvényét veszti, és új tanúsítványt kell készíteni. A tanúsítványt az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatbázisában tárolják, innen lehet lekérdezni az adott HET-szám alapján.
Milyen tényezők befolyásolják a besorolást? Például a falazat hőszigetelése, nyílászárók típusa, fűtés jellege, kazán típusa, illetve az épület geometriája (felület-térfogat arány). A közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeket úgynevezett referenciaépülethez viszonyítják, és a kapott értéket összehasonlítják a jogszabály által előírtakkal.
Magyar ingatlanok energiahatékonysága és trendek
Megközelítő adatok szerint kb. 4,6 millió lakóingatlan van Magyarországon. Ezek háromnegyede 1980 előtt épült, amikor még nem voltak meg olyan szigorú energetikai elvárások. A statisztikák szerint az átlagos energiahatékonyság FF vagy HH besorolás felé tolódik, ami aggasztó helyzetet vetít előre. A gázfűtés elterjedtsége miatt a nyilvántartott energiafelhasználás és CO2-kibocsátás jelentős, és a mélyfelújítások aránya évek óta alacsony.
A használt, lakott ingatlanok között sok konvektoros megoldás található, és a gázkonvektorok száma becslések szerint továbbra is nagyon magas. Ezek a rendszerek gyakran 78-85% körüli hatékonysággal működnek a csúcs teljesítménynél, de alacsonyabb terhelés mellett gyakran nem elég hatékonyak. Ennek következtében a teljes energiafelhasználás jelentősen meghaladhatja a modern elvárásokat.
Energetikai felújítások története és kilátásai
A MEHI szerint 2016-2020 között az országos költségvetés 2500-3000 milliárd Ft-ot költött energetikai felújításra, de ennek csak fele eredményezett érdemi energiamegtakarítást. Így a korszerűsítések hatékonysága kérdéses maradt. Kutatások kimutatták, hogy a korszerűbb házak ára magasabb lehet a piacon, és a legmagasabb osztályok ára akár 50%-os ártöbbletet is mutathat a korszerűbb állapot felé haladva. Ugyanakkor a kisebb befektetésekhez képest a nagyobb korszerűsítések általában jobban megtérülnek.
2022-ben a rezsiszabályok bevezetése óta nőtt a vásárlók figyelme az energetikai besorolás iránt, ám a vevők többsége még mindig csak az adásvételi szerződés aláírásakor kérdez rá a besorolásra. A lakosság egy része elkezdte a megújuló energiaforrásokra való átállást, például napenergia vagy split-klímák telepítésével a fűtés és a hűtés összehangolására.
Mit tehetünk energetikai szempontból?
Egy családi ház energiahatékonyságának javítása három fő útja lehet: hőszigetelés, nyílászárók cseréje, és fűtéskorszerűsítés. A tető- és födém szigetelése, illetve a külső falak szigetelése jelentős megtakarítást hozhat. Fontos a hőátbocsátási tényezők (U-értékek) optimalizálása, valamint a belső terek és a részek közti hőhidak minimalizálása. A közel nulla energiaigény eléréséhez 25%-os megújuló energiaforrás arányt kell elérni, amit például napelemes rendszerrel vagy más megújuló technológiával lehet biztosítani.
Kiss Ernő a MNNSZ elnöke kiemelte, hogy a rezsicsökkentés változásai miatt sokan a gáztól ingatlant energiával váltanak át, és a split-klímák használata egy roppant egyszerű és költséghatékony megoldás lehet. Emellett fontos, hogy új építés esetén a 2024-től hatályos szabályok szerint az új épületeknek minimum BB osztályt kell érniük.
Ajánlott felújítási sorrend családi házaknál
- Padlásfödém hőszigetelése
- Nyílászárók cseréje
- Külső falak hőszigetelése
- Fűtés korszerűsítése
- Pince és födém hőszigetelése
A szakértők hangsúlyozzák, hogy az energetikai minősítés javításához komplex megközelítés szükséges: a falazat, a nyílászárók és a fűtési rendszer egyszerre számít. Ha egy épület jobb besorolást ér el, nő a piaci érték, csökkennek a rezsiköltségek és kedvezőbb környezeti hatás érhető el.
A 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet alapján az ingatlanok energetikai tanúsítása teljesen megújult: az új minősítés kettőszázalékos szempontot is figyelembe vesz, és minden ingatlan két külön bizonyítványt kap: egyet az energiafogyasztás alapján, egyet a környezeti terhelés alapján. A régi tanúsítványok 2023-ig voltak érvényesek, ezt követően elavultak. A két oldal többek között az egyes ingatlan energiafelhasználását és CO2-kibocsátását értékeli.
tags: #lakohazak #energetikai #minositese