Magyar Nemzeti Múzeum alaprajz: részletes tervek és megközelítések RB-Stúdió pályaműve alapján

Részletesen bemutatjuk az RB-Stúdió által benyújtott pályaművet. A terv alapkoncepciója a belső udvarok lefedését irányozza elő, és az alsó szintek történelmi tereinek tehermentesítésére törekszik, ezáltal azokat a látogatók fogadására használja, a Bíráló Bizottság szerint is elfogadható, jó elképzelés. Ugyanakkor az az építészeti kialakítás, amely mindkét belső udvart tömör, illetve csak részben fényáteresztő lefedéssel zárja le, a Bizottság szerint nem szerencsés megoldás. A cellás kialakítás a „nagytér” felett ellentmondást eredményez, és a történeti épület karakterével is ellentmond.

Az épület funkcionális és vizuális értékei

Az épület egyes szintjei funkcionálisan világosak, jól, logikusan bejárhatók és rendezhetők. Kifejezett előnye a földszinti szabad átjárhatóság. A járulékos funkciók (gk. tárolás, manipulációs terek) elhelyezésére az É-i oldalhoz illeszkedő térszín alatti építmény is előnyös telepítésű. Ugyanakkor a -20,0 m-re süllyesztett padlószint és a keskeny alaprajz a funkciók szempontjából és a főépület közvetlen szomszédságában előnytelen kialakítású, amit a Bíráló Bizottság sem fogadhatott el.

A pályamű építészeti megoldásai visszafogottak, helyenként szegényesek, és a tetőtéri kialakítás különösen vitatható megoldás. A belső udvarok funkcionális kialakítása alárendelt szerepű, a háromszintes tér szegényes és nehezen kezelhető. Az épület külső megjelenése változatlan, ami előnyös. A kertészet alárendelt megjelenésű, az udvari funkciók elnagyoltak. A sövény magassága és látótér-befolyásolása kapcsán is aggályok merülnek fel, például a körülbelül 1 m magas sövény akadályozhatja a panoráma rálátást. A nagy sportgyep és a fakivágások kérdései részletezetlenek maradnak a műleírásban.

Építészeti és történeti kontextus

A Magyar Nemzeti Múzeum jelenlegi állapotában egy összetett, kusza bővítésű intézmény benyomását kelti. A múzeum történeti értékei és külső környezete kiváló alapot adnak a védett értékek megőrzésére, miközben a belső terek új hierarchiát és funkcionalitást igényelnek. A pályázat szerint az új funkcionális rend központi tengelye a rotunda és az alagsori/földszinti nagy galériák, amelyek köré a központi kiállítások és központi közlekedési tengelyek szerveződnének. A történeti értékek kezelése kiemelt fontosságú: a fő feltárulkozási útvonalakat, a körutakat és a lépcsőket megőrizni és védelmezni kell.

Az új hierarchia szerint a földszinti irodai, kutatói és raktározási funkciókat a tetőtéri szinteken alakítanák ki, míg a földszintre közösségi tereket helyeznének el, ezzel kifejezve a kertkapcsolatot. Ideiglenes kiállítóterek és a kőtár az alagsorban és a Batthyány pincékben kapna helyet. A lapidárium központi szerepe hangsúlyos: az ókori és középkori kőtárat az alagsorban helyezik el, de javasolt a lapidárium újraegyesítése a kiállítási csoportokkal.

Átstrukturált múzeumi hierarchia és kiállítási program

Az új múzeumi hierarchia a Nemzeti Múzeum fő feltárulkozási útvonalára épül. A rotunda és az újonnan kialakított alagsori/földszinti nagy galériák függőleges tengelye képezi a kibővített múzeum központját. Az információs pult és a pénztár a rotundába kerül, míg a koronázási ékszerek kiállítóterme a főlépcső tengelyében található előcsarnok köré csoportosul. A kiállítási koncepció hangsúlyozza a Kárpát-medence és a magyar államiság történetét, és lehetővé teszi a kiállítási terek részleges önálló belépését a déli torony III. emeletén.

A lapidárium új helye lehetővé teszi a bejárati külső főlépcső alatti, illetve az alagsori szakasz integrált használatát, a kőtár könnyebb megközelítését és összhangot a közlekedési útvonalakkal. A könyvtár és a fotótár részben kapcsolódik a transzverzális kiállítási rendhez, és javasolt az északi és déli teremsorokba történő áthelyezés a rotundából nyíló bejáratokkal összekötve.

Helyszínrajzok és alaprajz-elképzelések

A pályázat több ismert vizuális elemet is bemutat: MNM helyszínrajz, MNM alaprajz és MNM metszet ábrázolásai, amelyek a rotunda, az alagsori és földszinti terek közti összefüggéseket szemléltetik. Az alaprajzok a két belső udvar lefedését, az új tetőtéri irodai és raktárszintek elhelyezését, a földszinti közösségi terek környezeti kapcsolatait és a lapidárium integrációját mutatják be. A metszetek kiemelik a vertikális feltárulkozás és a nagy galériák geometriai kapcsolatát a rotundával.

Közönségforgalom és közösségi terek

A földszinti közösségi terek az udvarok köré szerveződnek, zárható, de általánosan szabadon bejárható térként. A két nagy kiállítótér külön gazdasági bejárattal rendelkezik, a környezeti kapcsolatok pedig a rotundából kiinduló új lépcsőn keresztül érhetőek el. Az északi torony konferencia-szintje és a közönségforgalmi terek határán lehetőség nyílik a szeparált, de rugalmas használatra. A földszinti nyitott kapcsolatok és a négy bejárat annak érdekében kerültek kialakításra, hogy a múzeumkerttel való integráció zökkenőmentes legyen.

A konferenciatermek és a díszterem közös használata lehetőséget ad a művészeti és történeti közgyűjtemények bemutatására, miközben a kupolaterem a konferencia előcsarnokaként is szolgálhat. A kutatói és intézményi irodák raktárak a tetőtéri szinteken kaptak helyet, lehetővé téve a nyugodt kutatómunkát és a közösségi munka összehangolását.

Épületgépészet és környezettervezés

A kettő torony önálló házként funkcionál, felső szintjeiken gépészeti központtal. A fűtés, hűtés és szellőzés központi, központi légkondicionáló és hűtőegységek segítségével biztosítható. A meglévő központi kazánházból a hőenergia ellátása fennmarad, a levegő csatornázása és a hűtőegységek a külső falak mentén kerülnek elhelyezésre, hogy minimalizálják a beavatkozást a műemléki környezetben. A hűtéshez kompakt léghűtő telepítését és nyitott gépházas megoldást javasolnak, a hővisszanyerő rendszerrel és a levegő kimenetét a külső falak felé terelve.

A környezettervezés célja a kert fenntartása és a faállomány egészségének megőrzése, a klasszicista kert arculatának megőrzése. A kert három fő részre tagolódik: északi rendezvényterek, déli pihenőkert és a Pollack Mihály tér felé nyíló aktív zóna. A sövények, talajtakarók és növényválasztás (például mahónia, Aucuba japonica, Hedera helix) a meglévő hangulat megőrzését és a városi kertre jellemző dinamizmust szolgálják. A kertkapcsolatok és a sétányok összekapcsolják az északi és déli negyedeket, miközben a múzeumkertet körülvevő történeti emlékek és szobrok látványát megőrzik.

Infografikák és vizuális elemek

RB-Stúdió pályamű vizuális koncepcionális ábrája: belső udvarok lefedése és tetőterek kialakítása

Könyvtár, fotótár és lapidárium integrációja

A központi kiállítási tengelyhez részben kapcsolódik a múzeumi könyvtár és fotótár. Javasolt áthelyezésüket a nyugati szárny első emeleti rotundából nyíló északi és déli teremsorába tervezik. Az ókori és középkori kőtár lapidáriumának központi szerepe megerősítésre kerül, és a bejárati külső főlépcső alatti terek integrálásával új lapidárium létesülhet, amely a kiállításhoz illő hátteret ad az anyagok számára. Az ideiglenes kiállítóterek és a szemközti restaurátor műhelyek kibontásával a két nagy kiállítótér önálló belépéssel és rugalmas megközelítéssel bővíthető.

Állandó kiállítások és időszaki események

Az állandó kiállítások a Kárpát-medence és a magyar államiság történetét mutatják be, amely a múzeum központi funkciójának tekinthető. A körfolyosó visszaállítása helyett a kiállítási teremsor és a galériás kiállítótér továbbfejlesztése javasolt, a látogatók körbejáró útvonalát a központi mag köré szervezve. Az időszaki kiállítások új helye az alagsorban a lapidárium és a szemközti restaurátornyíló tér, amely rugalmasan megközelíthető.

Kiadványok és történeti dokumentumok

A pályázat részletezi a múzeumi iratok és dokumentumok gyűjtésének fontosságát: a múzeumi történeti fotógyűjtemény, az iratok kronologikus és intézményi szempontból való rendszerezése, valamint a külföldi példákból származó tapasztalatok összegzése. A különféle muzeológiai dokumentumok, mint például az ICOM ülésekről szóló jelentések, különleges forrásokat jelentenek a múzeum történetéhez.

Archív dokumentum- és fotógyűjtemények vizuális áttekintése

Értelmező kifejezések és fő üzenetek

Az új funkcionális rend célja a látogató és üzemi forgalom szétválasztása, a nyitvatartási időben a múzeumi terek szerves részének tartása.
A földszinti közösségi terek és a kertkapcsolat kiemelt szerepet kap a modern múzeumi funkciók megvalósításában.
A belső udvarok lefedése lehetővé teszi a múzeum léptékének megőrzését és a panoráma fenntartását.
A lapidárium és a kőtár integrálása modern kiállítási és tárolási megoldásokkal növeli a múzeum hosszú távú fenntarthatóságát.

Részletes természetről szóló megjegyzések

A két toronnyal történő beépítés lehetősége a földszinti és tetőtéri területek racionálisabb elosztását teszi lehetővé, ugyanakkor a központi történeti karakter megőrzését és a belső udvarok szerepének megerősítését biztosítja. A terv figyelembe veszi a környezeti és történeti értékek védelmét, és hangsúlyozza a panoráma megőrzését a város fő látványosságaként.

tags: #magyar #nemzeti #muzeum #alaprajz